Az Országgyűlésben 1990 óta – egy ciklust leszámítva – 10 százalék alatti a nők aránya, most 9,5 százalék. Bár országszerte ennek duplája az önkormányzatoknál a női polgármesterek aránya, ám jelenlétük döntően a 3000 fősnél kisebb településekre korlátozódik. Budapesten csak romlik a helyzet.
Amellett, hogy az Orbán-kormánynak egy női minisztere sincs, és a 199 fős Országgyűlésbe is csak 19 nő jutott be a tavaszi parlamenti választáson, az októberi önkormányzati választáson sem sok nőnek termett babér. Az egyetlen női főpolgármester-jelölt pedig még a választás előtt váratlanul kiszállt.
Az előző ciklusban csak két és fél évig volt női miniszter – Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter – Orbán Viktor kabinetjében, szemben az első Orbán-kormánnyal, amelyben Dávid Ibolya volt az igazságügyi miniszter. A parlamentben a 2010-es választás 9,1 százalékos női arányát pedig csak minimálisan múlja felül a mostani 9,5 százalék.
Budapest is "macsóvidék" lesz. Az újraválasztott főpolgármesterrel, Tarlós Istvánnal együtt 33 tagú fővárosi közgyűlésbe csak három nő került be, ami alig harmada az eddigi nyolcnak, és közben csak egy fővel csökkent az új, immár ötéves ciklusban a testület létszáma. (Cikluskezdetkor, 2010-ben még csak hat nő volt a testületben, időközben az összeférhetetlenség miatti lemondások nyomán nőtt a nők száma.)
A három nő képviselő közül egy polgármester: Hassay Zsófia. A VI. kerület újraválasztott vezetője az előző ciklusban is egyedüli nő volt a 23 kerületi polgármester között. A közgyűlésbe rajta kívül két nő, a DK-s Gy. Németh Erzsébet és a fideszes Orbán Gyöngyi szerzett mandátumot kompenzációs listáról.
A kerületek többségében azért ennél a 10 százalék körüli közgyűlési aránynál sokkal jobban szerepeltek a nők. Az Origo összesítése szerint a 23 budapesti kerület testületeiben átlagosan 26 százalék a női képviselők aránya.
A legkevesebb nő a XVIII. kerületben van, ott 10 százalék az arány, míg a XX. kerületben dolgozik majd a következő öt évben a legtöbb nő, ott ez az arány 53 százalék.
A fővárosi közgyűlés rossz női-férfi arányán "szépíthet" a főpolgármester azzal, hogy egy nőt vesz maga mellé. Az Origo számolt be elsőként arról, hogy Tarlós István három helyettese közül egynek nőt szemelt ki: Szalay-Bobrovniczky Alexandrát. A főpolgármester később megerősítette, hogy az előző ciklusban fideszes képviselő, ám most mandátumhoz nem jutott hölgy lesz a "humánügyi" helyettese. (Eddig egyetlen nő töltött be ilyen posztot a rendszerváltás óta: az SZDSZ-es Szolnoki Andrea 1994–2006 között.)
A leendő helyettes férje Szalay-Bobrovniczky Kristóf, az Orbán-kormánynak rendszeresen dolgozó Századvég-csoport egyik vezetője, a Századvég Alapítvány kuratóriumának elnökhelyettese.
Felesége legutóbb akkor került a hírekbe, amikor tavaly ősszel a közgyűlésben civilek tüntettek a hajléktalanok kriminalizálása ellen, a Városházára érkező képviselő pedig azért bosszankodott, mert az Audi A3-asával nem fért be a bejáraton az LMP-sek miatt. Korábban, 2012 januárjában pedig azért lehetett találkozni a nevével, mert tagja volt annak a magyar delegációnak, amely az Egyesült Arab Emirátusokba utazva titokzatos tárgyaláson vett részt.
Az október 12-i önkormányzati választások eredményeként a mostanában vagy a következő hetekben megalakuló települési képviselő-testületekben országosan 12 százalék alatt marad a nők aránya, ami alig jobb a parlamenti aránynál.
Bár országszerte közel 20 százalékos az önkormányzatoknál a női polgármesterek aránya, jelenlétük inkább a 3000 fősnél kisebb településekre korlátozódik. A Feminfo összesítése szerint nem nagy siker, hogy a 60 legnépesebb település közül már nem négyet, hanem ötöt irányít nő a következő öt évben.
A 23 megyei jogú város közül ráadásul éppúgy csak egyet vezet nő, mint az elmúlt ciklusban, mindössze a város és a polgármester változott: 2010 őszén Salgótarjánban a fideszes Székyné Sztrémi Melinda győzött, most októberben pedig Kecskeméten nyert a szintén kormánypárti Szemereyné Pataki Klaudia.
Négy megyei közgyűlés eközben "férfiklub" lesz, és a többiben sem túl jó a helyzet: az egyötödöt csak Vas megyében éri el a nők aránya – számolták össze.
Mivel a nők alulreprezentáltak a politikában – és a gazdasági életben is –, Magyarországon többször felmerült, hogy szabályokkal biztosítsák arányosabb képviseletüket. Elsőként az MSZP vezette be a párton belüli – 20 százalékos – kvótát, amely azonban együtt volt értendő a fiatalokra és a nőkre.
Ez a megoldás bár törvényi szinten is felmerült, eddig nem kapott elegendő támogatást. Az LMP először 2011-ben próbálkozott ezzel, ám törvénymódosítójukat, miszerint a választási listán két egynemű képviselőjelöltet kövessen egy ellentétes nemű, leszavazták. Érdekes, hogy az MSZP-sek is.
A javaslatot a leghatározottabban a KDNP utasította el. Harrach Péter elnök akkor úgy indokolt: a kvótarendszer az „ultrafeminizmus vadhajtása, torzszülöttje", ehelyett ő inkább "a természetes fejlődés híve". Az LMP ez év elején aláírásgyűjtésbe is kezdett a női kvóta bevezetéséért.