A reklámadó kivezetését javasolják a kormánynak

A reklámadó bevezetésétől 8-10 milliárd forint bevételt várt a költségvetés, ebből az augusztusi adatok szerint összesen 1,3 milliárdot fizettek be a cégek, ráadásul egyes becslések szerint az idei bevétel még a 3 milliárdot sem éri majd el – mondta Urbán Zsolt a P+ Televíziónak. A reklámszövetség elnöke szerint a kormány célja, hogy a nemzetközi Google és Facebook megadóztatásával a kincstár ne bukja el az áfát, míg a szakma szerint éppen kontraproduktív a törvény és egyenesen eltörölné azt.

Elképzelhető, hogy a magyar NAV majd a nemzetközi Google és Facebook ajtaján is kopogtat, hogy „kérem szépen, akkor most tételesen elszámolunk?”

Azért nem ennyire egyszerű a dolog, de azt gondolom, hogy a törvény legújabb módosítása, ami 2015 január elsejétől lép életbe, aminek egyik fő célja, hogy aggregált adatokkal rendelkezzen a NAV. Ne csak becslésekből próbáljunk meg táplálkozni szakmai és egyéb más fórumokról, hanem sokkal inkább tényszerű adatokból. De, hogy kicsit magát a reklámadó törvényt is körbe járjuk: kétfajta oldalról közelít a jogalkotó.

Az egyik, eredetileg a kormányzat által kommunikált cél a médiavállalatok megadóztatása, amiből igazából nem csak a médiavállalatok, hanem mind a hirdetők, mind a fogyasztók is kiveszik a részüket. Illetve a másik része, a nemzetközi vállalatok, azaz, hogy a magyarországi adószámmal nem rendelkező vállalatok is szintén essenek a törvény alá. Még az ebben az évben is hatályos jogszabály úgy rendelkezik, hogy amennyiben a megrendelő bármilyen fajta médiavállalati hirdetést rendel meg, meg akkor a közzétevőnek kötelessége nyilatkozatban jeleznie azt, hogy ő megfelel a reklámadó hatályának és adott esetben elkészíti ennek bevallását és be is fizeti a reklámadót.

Magyarországon 8-10 milliárd forintot várt a kormány, de már idén módosítanák a törvényt. Reális ez az összeg éves bontásban?

Nézze, a korábbi saját becslések szerint ez a 8-10 milliárd forint a jelenleg hatályos sávok alapján ez egy reálisnak mondható összeg. Nem alapvetően az adó mértéke miatt, hanem rögtön a jogszabály megjelenésekor nem csak a Magyar Reklámszövetség, hanem az összes szakmai szervezetek egyöntetű véleményét fejezte ki arról, hogy ez a 8-10 milliárd lényegesen nagyobb kárt fog okozni a mai magyar gazdaság számára, mint amennyi árbevételt hoz.

2013-ban közel 40 milliárdot költöttek a hirdetők digitális felületeken és ennek jó része a nemzetközi cégekhez került. Mekkora sikerrel lehet megadóztatni a nemzetközi reklámszolgáltató cégeket, úgy mint a Google és Facebook, illetve, mekkora összeget várnak a költségvetésbe mindebből?

10 és 20 milliárd forint közötti összeg, amiről beszélhetünk. Fontos látni, hogy ezek a vállalatok olyan platformokkal és eszközökkel rendelkeznek, amelyeket nem nagyon tudunk helyettesíteni. Volt egy saját közösségi felületünk, az iwiw, de az éppen nyáron végleg bezárta kapuit. A Facebook-nak nincsen versenytársa, a Google-nek rengeteg eszköze olyan eszköz, aminek nincsen versenytársa. A YouTube-nak vannak versenytársai, de nem olya szintűek, mint a nemzetközi cég. A szakma elindított egy párbeszédet itthon, az említett cégekkel. Sőt, a Google az MRSZ tagja is.

Mit tudnak tenni a következő időszakban, ha marad a reklámadó?

Készülünk egy következő tanulmánnyal, ez az Ernst & Young tanácsadó cég elkészül együttműködésben. Nem csak a reklámadóról, hanem teljes médiapiaci áttekintéssel foglalkozik. Célunk, hogy ezt az anyagot is felhasználva és természetesen szakmai vitákat folytatva ajánlásokat tegyünk kormánynak, hogy hogyan tudja kivezeti a reklámadót és milyen eszközöket tudunk biztosítani a mi a magyar gazdaság számára.