Rágalmazás gyanúja miatt hétfőn nyomozást rendelt el az ügyészség Vida Ildikó NAV-elnök feljelentése alapján. Keresztes Imre főügyész közlése szerint az ügyben – jogi szaknyelven – valóságbizonyítás várható. Ez azt jelenti, hogy nem Vida Ildikónak kell védekeznie, hanem a kifogásolt állítást megfogalmazónak kötelessége bizonyítani, hogy amit állított, az igaz.
Vida Ildikó a december elején megjelent, a Heti Válasznak adott interjúban tett sértő kijelentése miatt tett feljelentést az amerikai ügyvivő ellen. Az interjúban André Goodfriend kifejtette: az, hogy egyeseket nem engednek be az Egyesült Államokba, annyit jelent, "úgy hisszük, vannak olyan kormányalkalmazottak, akik korrupt cselekményekben vesznek részt".
Mint arra Keresztes Imre is kitért a közleményben, a rágalmazás bűncselekménye kapcsán fontos kiemelni, hogy az valótlan, illetve valós tények állításával is elkövethető. Így az a kijelentés, hogy valaki „korrupt", illetve „korrupciós cselekményt követett el", az állítás valóságtartalmától függetlenül is alkalmas lehet a becsület csorbítására.
A nyomozás eredménye nagyban függ attól, hogy a diplomáciai mentességet élvező amerikai ügyvivő esetében a küldő állam, az USA hajlandó-e lemondani a mentességről. Azt ugyanis az ügyészség is elismerte, hogy a feljelentettet meggyanúsítani csak az után lehet, „miután a diplomatát küldő állam a saját hazai joga szerinti eljárási rendben a mentelmi jogát felfüggesztette".
A mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indítványt a legfőbb ügyész a külpolitikáért felelős miniszter útján terjesztheti elő. A mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indítvány megtételével egyidejűleg fel kell függeszteni a nyomozást, amely a mentelmi jog felfüggesztése esetén a gyanúsítotti kihallgatással folytatható, ha pedig nincs felfüggesztés, az eljárást meg kell szüntetni.