Rövidesen a kormány elé kerül a KDNP családi csődvédelemről, azaz a magáncsődről szóló törvényjavaslata, amely inkább a devizahitelek miatt bajba került családoknak jelenthet újabb mentőövet. A magáncsőd lényege, hogy az adós számára elengedik a tartozása egy részét, de legfeljebb ötven százalékát, ha betartja a mellé rendelt vagyongazda feltételeit.
A vagyongazda az adóssal kötne megállapodást, nem pedig a bankkal. Számba veszi az adós értéktárgyait és befolyó jövedelmeit, és arról is dönt, hogyan osszák be a jövedelmeket, és mit adjanak el a meglévő vagyontárgyakból.
A javaslat szerint a magáncsőd azokon segítene:
Tuzson Bence, a Fidesz szóvivője a Magyar Nemzetnek beszélt arról is, hogy a Fidesz úgy támogatja a törvényjavaslatot, ha azokon a családokon segít, akik "önhibájukon kívül kerültek bajba, és hajlandóak minden életmódbeli változásnak eleget tenni".
Az egyelőre nem tisztázott, hogy mennyi jövedelemmel, illetve vagyonnal kell rendelkezni ahhoz, hogy egy család bekerüljön a csődvédelembe. Ez azért fontos, mert a családi csődvédelem segítene azokon is, akik rezsitartozás miatt kerültek bajba, és ez ma Magyarországon két és fél millió embert jelent.
A Habitat for Humanity 2013-as adatai szerint a lakosság negyedének okoz gondot a rezsi, a lakbér vagy a lakáshitel kifizetése. A legrosszabb esetben az adós elveszíti a lakását, márpedig a Habitat szerint pont az lenne a lényeg, hogy a család lakhatása ne kerüljön veszélybe, vagyis akár banki, akár közműtartozás miatt senkitől se lehessen elvenni az otthonát.
A Habitat for Humanity álláspontja szerint fontos lenne, hogy a magáncsőd elsősorban a rászoruló családok számára legyen elérhető. A lakhatás megtartását szerintük ekkor is biztosítani kell, a törlesztés idején pedig az adós által megtartható jövedelem nagyságát úgy kell meghatározni, hogy az ne veszélyeztesse a család életkörülményeit, vezessen akár további adóságok felhalmozásához.
Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője az Origónak azt írta, a törvényjavaslat azokon segítene, akik némi vagyontárggyal és jövedelemmel rendelkeznek, és segítség nélkül nem tudják folytatni a törlesztést. A jogszabály tartalmazni fogja azt is, hogy bizonyos vagyon felett azonban már nem lehet csődvédelmet kérni.
Harrach Péter szerint a mélyszegénységben élőknek a magáncsőd helyett más eszközökkel lehet segíteni, példaként hozta fel a Nemzeti Eszközkezelőt. A családi csődvédelembe bekapcsolódhatnak azok is, akiknél közműtartozás miatt megszüntették a szolgáltatást, de az adósnak lejárt tartozása kell, hogy legyen, így nem kizáró ok az sem, ha a szolgáltatást megszüntették.
Berki Judit szociálpolitikus szerint a jelenlegi törvényjavaslat hűen tükrözi a kormány szociálpolitikáját, a célcsoport ez esetben is inkább a középosztály, nem a leszakadó rétegek. Az ő helyzetüket nehezíteni fogja az is, hogy március elsején megszűnik többek között a lakásfenntartási támogatás, és az adósságkezelési szolgáltatás, amely épp a rezsi kifizetésében segített több mint félmillió embernek. Berki Judit szerint ez ahhoz vezet, hogy családok tömegeinél fogják kikapcsolni a szolgáltatásokat, és többen válhatnak uzsorások áldozatává.
Mi a Habitat for Humanity?
A Habitat for Humanity a világ 80 országában dolgozik azért, hogy minden ember egészséges, megfizethető, méltó otthonban élhessen. A szervezet szerint a lakhatási szegénység Magyarországon 1,5 millió embert érint, ekkora probléma megoldásához széleskörű összefogásra és hatékonyabb lakáspolitikára van szükség. A Habitat for Humanity Magyarország évek óta foglalkozik lakáspolitikai érdekérvényesítéssel, hogy saját eszközeivel - a lakhatási szegénységet feltáró kutatásokkal, szakmai megoldások kidolgozásával, a szegénységben élők problémáinak bemutatásával - meggyőzzék a döntéshozókat arról, hogy Magyarországnak igazságos és befogadó lakáspolitikára van szüksége. A fenti nemzetközi példák is a Habitattól származnak.