Orbán Viktor az országértékelő műfajt 1999-ben, első kormányzása idején hozta be a magyar politikába. Az itthon addig szokatlan műfajt, az ország helyzetéről szóló év eleji beszámolót az első alkalommal ahhoz a szokáshoz hasonlította, amikor a szülők az ajtófélfára húzott vonásokkal mérik gyermekük növekedését. Az évértékelőt a közszolgálati MTV egyenes adásban közvetítette, emiatt
elmaradt az előre jelzett, A Bestia című brazil filmsorozat aktuális epizódja.
A miniszterelnök a Vigadóban arról beszélt, hogy "Az ember nem azért szereti a hazáját, mert nagy, hanem azért, mert az övé". Politikai szövetségeseinek társaságában értékelte az ország elmúlt egy évét. Akkor még részletesen beszélt a kabinet terveiről és intézkedéseiről - 37 pontban foglalta össze a kormányzati teendőket -, ám a későbbi években a konkrétumok egyre inkább kikoptak beszédeiből.
A következő évértékelőn, 2000-ben hangzott el Orbán Viktor beszédeinek egyik legismertebb szlogenje: a
"három szoba, három gyerek, négy kerék."
A hivatalosan mindig a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület felkérésére tartott országértékelők közül ezt a másodikat szintén a Vigadóban mondta el Orbán, és ugyancsak élő adásban közvetítette az MTV.
Következő, 2001 elején mondott beszédében Orbán Viktor az előző évet a rendszerváltás utáni időszak legsikeresebb esztendejének nevezte.
Emellett arról is beszélt, hogy "szeretnénk hétköznapjainkat az örökléthez igazítani".
Beszédében hosszan idézte a múltat a miniszterelnök, akinek hasonlatában Magyarország mint „viharvert, megtépázott, roskatag és korhadt, eresztékeiben meglazult, sodródó hajó" bukdácsolt a hullámokon.
Viszont szólt a jövőről is: mára "a rossz alkatrészeit kicseréltük, a víz már nem szivárog be, és mintha a hídon is állna valaki".
A választás évében, 2002-ben kampányhangulatú volt az országértékelés, amelyben Orbán Viktor 2001-et az áttörés évének nevezte, és az előző négy évben elért eredményeket sorolta fel. Talán csak véletlen, de ez volt a legrövidebb beszéde, mindössze 2935 szóból állt. Ebbe azért belefért, hogy kiemelje: „A haza olyan, mint egy nagy család".
Jelezve, hogy még egy ciklusra tervez, vagyis győzelemre készül a közelgő választáson, Orbán jövőbeni terveit ismertette. A következő ciklus végéig többek között teljes foglalkoztatottságot, négy új Duna-hidat, az egyéni számlás nyugdíjrendszer bevezetését és az átlagkeresetek megduplázását ígérte. Végül azzal zárt: "Jöjjenek el szavazni, mert egy vasárnap délelőtt megér négy évet".
Orbán Viktor 2003-ban értékelte először ellenzékből az előző évet, és ez meg is határozta a mondanivalóját, amelynek fő üzenete az volt: „a kormánynak rombolási kényszere van, mindenre ráront, ami 1998 és 2002 között jött létre".
Orbán a „sok ellenérv" dacára az uniós tagság mellett foglalt állást, viszont bírálta a kormányt, amiért szerinte rossz feltételeket harcolt ki a csatlakozási tárgyalásokon. Kritizálta a kormányt az iraki szerepvállalás miatt is, mert szerinte "a magyar emberek elsöprő többsége békét akar".
A kritikai szemlélet köszönt vissza a következő, 2004. januári évértékelőben is, amelyet a felújítás alatt álló Vigadó helyett az ELTE lágymányosi épületében tartottak a József Attilától kölcsönzött „Rendezni végre közös dolgainkat" mottóval. Orbán a kormány gazdaságpolitikáját kritizálva megállapította: a családok zsugorodásának éve volt az előző esztendő, az országban pedig bizonytalanság és szorongás uralkodik.
Ezt arra vezette vissza, hogy a 2002-ben megválasztott Medgyessy-kormány visszaélt a szavazók bizalmával, hiszen mindent pontosan fordítva tettek, mint ahogyan azt ígérték. Az ellenzéki pártvezető beszédét ekkor az MTV már nem, a Hír TV és az InfoRádió viszont közvetítette. Orbán mesét is mondott az eltévedt királyról, akit egy varázsló, "afféle válságmenedzser" vezetett ki az erdőből.
Ismét kisebbek lettünk, 2004 a ráfizetés éve volt - állapította meg egy évvel később Orbán. Az ország szerinte elvesztette a hitét és önbecsülését az elmúlt három évben. Már akkor is magasnak találta a rezsiköltségeket, és arról beszélt: nagyon drága a távfűtés, ezért a kormánynak kompenzálnia kellene a díjakat.
Kritizálta a magas államadósságot, a kórházak privatizálásának szándékát, a családi adórendszer hiányát és a magas gyógyszerárakat is. A pártelnök szerint 2006-ban majd a spekuláció- és a munkabarát rendszer között kell választani.
Formabontó volt 2005
A 2005-ös országértékelés ismét új helyszínen, a Körcsarnokban volt, és új koreográfiát is kapott, hiszen a beszédet országértékelő beszélgetések előzték meg négy vidéki városban és Budapesten. Ezeken a közvetlen stílusú találkozókon a Fidesz-elnök nem színpadon, hanem az emberek között beszélt, és mindenhol arra kérte őket, segítsék ötletekkel, témákkal: miről beszéljen majd az évértékelőn. Akkor először - és utoljára - SMS-ben szavazhattak a szimpatizánsok, húsz előre felkínált téma közül megjelölve azokat, amelyekről szívesen hallanának többet Orbántól majd az évértékelőn. Tíz nap alatt csaknem tízezer üzenet érkezett, és akadt köztük a témákhoz nem kapcsolódó, általános érvényű is, mint például ez: „Csak keményen! Attól lesz ideges Gyurcsány". Gyurcsány Ferenc miniszterelnök ugyanis ebben az évben vette fel a ritmust az akkor már hetedik értékelőjét tartó Orbánnal, és a Parlamentben megtartotta a maga értékelő beszédét.Ebben az évben ismét új volt a helyszín: a SYMA-csarnok. Egy év alatt Orbán is sokat változott: lecserélte ruhatárát és fiatalosabb frizurát nyíratott magának. A 2006-os ismét választási év volt, ehhez illő beszéddel. Orbán szembeállította saját kormányzását a szocialista kormányokkal.
Emlékeztetett arra, hogy a Fidesz idején épült a Nemzeti Színház, a Budapest Sportaréna, a párkányi Duna-híd, és elindult a Széchenyi-terv. Ezzel szemben - folytatta - az MSZP-SZDSZ kormány „luxuskormány, amely csak a saját körének teremt kiváltságokat".
A 2007-es évértékelő alapvetően a 2006 őszén nyilvánosságra került őszödi beszéd és a hazugság témája köré épült, akkor hirdette meg Orbán az "egy az ország, egy a zászló" jelszót, és használta először az "új többség" kifejezést, amely létrejött a kormánnyal szemben, de nem azonos a Fidesz támogatóival.
A Millenárison azt hangoztatta, hogy "három dúsgazdag milliárdos vitte csődbe" az országot, de elárulta, mikorra állítható újra növekedési pályára. "Hogy visszajuthassunk oda, ahol 2002-ben voltunk, átlagosan jó kormányzás mellett 16 év szükséges. Kiemelkedően sikeres kormányzás esetén pedig 12 év kell."
A 2008-as évértékelő a márciusra kiírt, a tandíj, a vizitdíj és a kórházi napidíj eltörléséről szóló népszavazás kampánybeszéde volt, "a jövő igennel kezdődik" szlogennel. Az ismét a SYMA-csarnokban tartott évértékelőn Orbán azt is kifejtette: „a szabadság mindig többre képes, mint a diktatúra".
A Fidesz elnöke azt mondta, a referendum egy új korszak nyitánya lesz. Jóslatai bejöttek, mivel a március 9-i népszavazás valóban egy új korszak kezdete lett. A referendumon többségbe kerültek az igenek, majd az SZDSZ kilépett az MSZP-vel kötött koalícióból, ezzel pedig végleg elindult a megszűnés felé vezető úton.
A következő beszéd már az európai parlamenti választás jegyében telt a Millenárison. „Új irány, Magyarország, új irány, magyarok" - hirdetett új jelszót Orbán Viktor, aki a megszokottól eltérően beszéde végén ezzel, és nem a tőle megszokott „Hajrá, Magyarország, hajrá, magyarok" felkiáltással búcsúzott.
Orbán arról is beszélt, hogy esze ágában sincs feladni, mert sem ő, sem a Fidesz nem végezte el a 20 évvel ezelőtt megkezdett munkát, a polgári Magyarország felépítését. Érdekes, hogy nemrég G. Fodor Gábor, a Századvég stratégiai igazgatója arról beszélt, hogy a polgár szó csupán egy politikai termék volt.
A 2010-es beszéd már a kormányzásról szólt, mivel ekkor már a Fidesz győzelme nem, csak annak aránya volt kérdéses. Orbán az ország gazdaságának talpra állítását, 10 év alatt egymillió új munkahelyet és erős közbiztonságot ígért. Azt ígérte, lesz elszámoltatás, de nem a bosszú kormánya jön.
Arra a szocialisták által gyakran feltett kérdésre, hogy miért van szükség elszámoltatásra, azt mondta, mindig Pistike „jut az eszébe", „aki megkérdezi a tanárnőt: tanárnő, miért kell nekem dolgozatot írni? Azért, mert ha pofára osztályozok, nagyon rosszul jársz".
Kifejtette, hogy a magyar kapitalizmus „fejlődési rendellenesség"; és a 21. századi magyar gazdaságot nem lehet sem szocialista, sem „oligarchikus rendszerekkel kormányozni". Megjegyezte, hogy több orvosra és több ápolóra van szükség, ám azóta csak felgyorsult az orvosok és ápolók elvándorlása.
A következő értékelést már újból miniszterelnökként tartotta meg Orbán Viktor a Millenárison. Itt ismertette „ötéves tervét": 2010 az összefogás éve volt, 2011 a megújulás, 2012 az elrugaszkodás, 2013 az emelkedés, 2014 pedig a gyarapodás éve lesz.
Beszélt az ország átszervezéséről és az alkotmányozásról is. Az alaptörvénynek szerinte a magyar szellem megnyilatkozásának kell lennie, amely elhatárolódik a magyarságot megnyomorító korszaktól, és szilárd, végleges alapot teremt. Utóbbi nem sikerült, hiszen rövid időn belül ötször módosították.
Orbán Viktor 2012-ben arról beszélt, hogy három problémája volt az országnak: az adósságcsapda, amelybe a szocialista kormányok lökték, a munka elveszett becsülete, valamint a tartalékok hiánya, a napról napra élés. Bírálta az európai politikát is, mert szerinte „Európa lassan olyan lesz, mint az alkohol: nagy célokra inspirál, és megakadályozza, hogy elérjük azokat".
Orbán szóba hozott egy titokzatos erőt is. „Bennünk magyarokban működik egy fantasztikus hajtóerő" - mondta. Szerinte bántja az igazságérzetünket, hogy jobbat érdemelnénk, ha azt nézzük, hogy mennyit dolgozunk. „Rosszabbul élünk, és kevesebb megbecsülést kapunk, mint amennyit megérdemlünk."
Két évvel ezelőtt a miniszterelnök már csak lehetségesnek nevezte, hogy 2013 valóban az emelkedés éve lesz, ahogy azt 2011-ben ígérte. Azért jó hírrel is szolgált a sikerek és a népesedés kapcsolatát illetően: "A kisbabáknak kedvük támadt megszületni." Elárulta azt a tervét is, hogy
„A magyarok integrációjával világnemzetet építünk, az életszínvonal meghaladja majd az európai átlagot."
Élénk találgatásokra adott okot Orbán egy másik kijelentése: „Bár a visszaélésekben jeleskedők falkáit is naponta elverjük az ablakunk alól, még mindig vannak olyanok, akik vörös alsóneműjüket narancssárgára cserélték, és úgy viselik gondosan, hogy az kilátszódjon a nadrág alól. Az ellenük folytatott küzdelem még hosszú ideig ad majd munkát nekünk."
„Négy éve nem csupán arra vállalkoztunk, hogy jó gazdasági híreket állítsunk elő. A hajdani Kaiser világa még várat magára, mely szerint minden nagyon szép, minden nagyon jó, mindennel meg vagyok elégedve" - mondta a miniszterelnök 2014. február 16-án.
A miniszterelnöki évértékelő már a kampány jegyében zajlott, így arról is beszélt, hogy sok csatát megnyertünk, de a háborút még nem, mert a sok eredmény ellenére hol vagyunk még a biztonságos, kényelmes élettől. "Fújjátok meg a kürtöket, és nyergeljetek, mert holnap indulunk!" - adta ki a jelszót.
Néhány, nehezen megfejthető példázat tavalyról: