A Hagyót előzetesbe küldő ügyész is Tarlós főtanácsadója

A férje nevén szerepel Tarlós István tanácsadóinak listáján havi bruttó 850 ezer forintos fizetéssel az a korábbi ügyész, aki a Hagyó-ügyben elérte a volt MSZP-s főpolgármester-helyettes előzetes letartóztatását. Volt kémelhárítók és a BKV-ügyben érintett egykori rendőrök is kaptak állást a fővárosnál.

A főpolgármester egyik legtöbbet kereső főtanácsadója dr. Szabadvári Péter Ottóné. A Városházán most a férje nevén szereplő jogász dr. Vámos Katalinként korábban ügyészként dolgozott, és érintett volt nemcsak a Hagyó-ügyben, hanem több fővárosi cégvezető elleni eljárásban, de államtitok-sértési és az UD Zrt.-vel összefüggő ügyekben is találkozni a nevével. Nem ő az egyetlen, aki ezekben az ügyekben szerepet vállalt, majd Tarlós megválasztása után a fővárosnál kapott állást.

Alig ismerni rá a volt ügyészre

Tarlós István főpolgármester 14 fős tanácsadói stábjának egyik legtöbbet kereső tagja férjezett nevén, dr. Szabadvári Péter Ottónéként szerepel azon a fizetési listán, amelyről néhány hete az Origo számolt be. A havi bruttó 850 ezer forintért jogi szakreferensként dolgozó főtanácsadóról az Origo kiderítette: nem más, mint az a volt ügyész, aki a Hagyó-ügyben is szerepet játszott.

Tarlós István tanácsadóinak egyike indítványozta Hagyó Miklós előzetesét Forrás: Bielik István - Origo

Dr. Szabadváriné dr. Vámos Katalin néven a Fővárosi Főügyészségen a kiemelt és gazdasági ügyek osztályát vezette. Ő volt az az ügyész, aki 2010 májusában a BKV-ügyben indítványozta a bíróságnál a volt MSZP-s főpolgármester-helyettes, Hagyó Miklós előzetes letartóztatását. Hagyó előzetesbe került, és ott is maradt 9 hónapig. Fogva tartásának méltatlan körülményei miatt a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága mintegy négymillió forint kártérítést ítélt meg utóbb Hagyónak.

Ismerős a neve máshonnan is

Szabadváriné neve korábbról is ismerős lehet: ő képviselte a vádat 2004-ben az államtitoksértéssel vádolt népszavás újságíró, Csík Rita ügyében. Ez volt az a per, amely miatt az országokat a sajtószabadság szempontjából rangsoroló amerikai szervezet, a Freedom House 2005-ös éves jelentésében aggodalmának adott hangot, mondván: magas az újságírók elleni bírósági perek száma.

A Hagyó Miklós előzetesét indítványozó irat Szabadváriné aláírásával Forrás: Origo

Az újságíró közölte Sutka Sándor volt Hajdú-Bihar megyei rendőrfőkapitánynak azt a megyei főügyész-helyettesnek írt levelét, amelyben azt a gyanút fogalmazta meg, hogy Kósa Lajos debreceni polgármester érintett lehet egy bűnszervezetben. Az ügyészség szerint alaptalan gyanúról szóló levelet közlő újságírót végül 2007-ben jogerősen is felmentették, mondván: nem tudta, hogy államtitkot sért a levél nyilvánosságra hozásával.

Szabadváriné később, 2009-ben az UD Zrt. szövevényes ügyének egyik mellékszálában is érintett lett. Ő jelentette be sajtótájékoztatón, hogy az általa vezetett osztály megvizsgálta és elutasította a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) volt főigazgatójának panaszát. Laborc Sándor azt kifogásolta, hogy a hatóságok megszüntették a feljelentésére indult nyomozást az UD Zrt.-vel összefüggésben az NBH rendszere és a kormányzati gerinchálózat elleni számítógépes támadás gyanúja miatt.

A fővárosi cégek után is nyomoztak

A Legfőbb Ügyészségen már működő hasonló osztály mintájára a Fővárosi Főügyészségen 2002 elején létrehozott kiemelt és gazdasági ügyek osztályát kezdetben Ihász Sándor – a K&H-ügyben elhíresült álbrókert, Kulcsár Attilát kihallgató ügyész – vezette. A fővárosi kiemelt ügyek mintegy 90 százalékát kezelő osztály vezetését Szabadváriné 2009 nyarán vette át.

Hagyó Miklós volt főpolgármester-helyettes érkezik a bírósági tárgyalására Forrás: MTI/Ujvári Sándor

Ekkoriban robbant ki a már említett BKV-botrány, amelyet később az elsőrendű vádlott miatt Hagyó-ügyként emlegettek sokan. A volt MSZP-s főpolgármester-helyettes és társai perében azóta sincs elsőfokú ítélet. Később, 2010-ben egymás után érkeztek a rendőrséghez a feljelentések – részben az akkor még a fővárosban ellenzékben lévő Fidesztől – fővárosi cégek gyanús ügyei miatt.

Az egyik feljelentett cég a Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) Zrt. volt Forrás: MTI/Máthé Zoltán

A kezdetben a BRFK gazdaságvédelmi osztálya által vitt, fővárosi cégeket érintő ügyekben később a Fővárosi Főügyészségen a Szabadváriné vezette kiemelt ügyek osztálya vette kezébe a nyomozásokat, gyakorolta a felügyeletet. Az FKF-et, a Főkertet, a fővárosi fürdőcéget és a Főtávot is érintő ügyek közül eddig csak az utóbbi esetében született elsőfokú – felmentő – ítélet.

Áthelyezték, majd távozott a szervezettől

A közműcégek ügyében tett vádemelések után Szabadvárinét 2012 augusztusában Polt Péter legfőbb ügyész áthelyezte. Az ügyészségi közlönyben megjelent utasítás szerint azonban ennél több történt: a korábban az ügyészi szervezeten belül jelentős osztályt vezető ügyészt „lefokozták" sima ügyésszé és áthelyezték a fővárositól a Pest Megyei Főügyészséghez.

Szabadváriné áthelyezése az Ügyészségi Közlönyben Forrás: Origo

Az ekkor, 2012 nyarán dr. Szabadvári Péterné – férje, Szabadvári Péter katonai ügyész a Legfőbb Ügyészségen – néven szereplő ügyész nem sokkal később el is hagyja az ügyészi szervezetet.

Nem sokkal később a szolgálati jogviszonyát is megszüntették Forrás: Origo

Polt Péter legfőbb ügyész az áthelyezés után néhány hónappal, 2013. január 31-ével meg is szüntette Szabadváriné szolgálati jogviszonyát. Ilyenkor a távozás oka vagy az, hogy az ügyész a saját kérésére távozott-e, sosem derül ki az Ügyészségi Közlöny rövid tudósításából. A lényeg: Szabadváriné nem ügyész többé.

Már másnap munkát kap Tarlós mellett

Nem sokáig maradt azonban munka nélkül az egykori ügyész. Információink szerint már másnap, 2013. február elsejétől Tarlós István hivatalában dolgozott dr. Szabadvári Péter Ottóné néven. Méghozzá önkormányzati főtanácsadóként, kiemelt bérezéssel a főpolgármester alá rendelt csapatban.

Az Origo tanácsadókról közölt írása után a Városháza sietett hangsúlyozni, hogy tavaly a tanácsadók csak egyszer kaptak jutalmat, és nem is mindegyik. Tarlós elődje, Demszky Gábor idejében viszont nem ritkán évente két-három alkalommal is osztottak jutalmat.

Szabadváriné 2013-ban kétszer is kapott jutalmat Forrás: Atlatszo.hu

Kezdetben még Tarlós is ezt a gyakorlatot követhette. Legalábbis a 2013-as jutalmazási lista szerint – melyet az Átlátszó.hu hozott nyilvánosságra – kétszer is kapott jutalmat a néhány hónapja felvett Szabadváriné. Előbb augusztusban 800 ezer, majd decemberben 900 ezer forintot.

Tavaly tényleg csak egyszer kapott jutalmat a volt ügyész Forrás: Atlatszo.hu

Egy évvel később, 2014-ben már valóban csak egyszer, májusban kapott jutalmat Szabadváriné és mindössze 500 ezer forintot.

Nem csak a volt ügyésznek jutott hely

Nem Szabadváriné az egyetlen azok közül, akik korábban a hatóságok oldalán részesei voltak a Hagyó-ügynek vagy más, fővárosi cégeket érintő nyomozásoknak, majd Tarlós István 2010-es választási győzelme után valamilyen fontos posztot kaptak a Városházán.

Tóth Gábor dandártábornok, Budapest korábbi rendőrfőkapitánya Forrás: MTI/Földi Imre

Tóth Gábor, akkori budapesti rendőrfőkapitány - miután Pintér Sándor belügyminiszter menesztette - 2011 tavaszán lett Tarlós István felkérésére az azóta megszűnt fővárosi közbiztonsági munkacsoport vezetője.

A 2004-es nyugdíjba vonulása és magánnyomozói tevékenysége után reaktivált egykori gazdaságvédelmi nyomozó, Halász Ottó is a BKV-, illetve Hagyó-ügyet vivő BRFK-s gazdaságvédelmi főosztályon dolgozott vezető tanácsosként 2010-ben.

Halász 2010. május 14-én részt vett például Hagyó Miklós kihallgatásán. De Bielek Péter volt FKF-vezérigazgató 2010. július 21-i, majd Kovács Lajos volt Főtáv-vezér 2010. augusztusi és októberi kihallgatásán is ott volt. Sőt, Halász részt vett Demszky Gábor volt főpolgármester egyetlen, a Főkert Zrt. ügyében tartott 2010. július 27-i tanúkihallgatásán is.

Halász Ottó honlapja: az ezoterikától a néprajzon át a nyomozásig minden van Forrás: Origo

Halász nem sokkal később a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. biztonsági igazgatóságának helyettes vezetője lett. Főnöke sem akárki: Jónás Endre 1988-ig kémelhárító tiszt volt, majd 13 évig vezette a titkosszolgálati terrorelhárító szolgálatot, és rövid ideig a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatója is volt. (A március 1-jei állapot szerint már nem igazgató az FKF-nél.)

A fővárosi kukáscégnél működő mintegy 30 fős biztonsági igazgatóságról az Index.hu derítette ki korábban, hogy a bérezésük havonta 13 millió forintba kerül. A munkatársainak kiválasztásánál egyébként – indokolták hivatalosan a portálnak – a BKV-s és fővárosi ügyekben való részvétel nem,

„csupán a végzettség, a tapasztalat, a rátermettség és a szubjektív tulajdonságok döntöttek."

Pető csinálta a legnagyobb karriert

A legismertebb eset Pető Györgyé, aki 2010 októberéig szintén a BRFK gazdaságvédelmi főosztályának nyugállományú nyomozójaként tevékenykedett, ily módon rálátása nyílt a BKV-s nyomozásra. Az 1979 és 1983 között a Belügyminisztérium III/II-es főcsoportjánál nyílt állományú kémelhárítóként dolgozó Petőt Tarlós István régről ismeri, hiszen óbudai polgármester korában MSZP-s alpolgármestere volt.

Klug Lajos, a FKF Zrt. korábbi vezérigazgatója, Pető György és Tarlós István Forrás: MTI/Máthé Zoltán

Az egykori állambiztonsági tiszt Pető idővel a kerületi szocialisták belső harcának esett áldozatul, kilépett az MSZP soraiból, és előbb MSZDP-s alapszervezetet hozott létre, majd Molnár Gyula XI. kerületi szocialista polgármester kabinetfőnöke lett. Később a viszonyuk megromlott, ekkor otthagyta a kerületi politikát, és visszatért a rendőrségre.

Ekkoriban, 2010-ben történt, hogy Pető rendőrségi informátori hálózatot hozott létre. Olyan személyeket szervezett be informátornak, akik a választás után fővárosi cégek vezetői lettek – szellőztette meg 2011-ben az Index.hu. Pető Tarlós István hivatalba lépése után előbb a budapesti FBI-ként emlegetett Fővárosi Biztonsági Iroda, majd a Fővárosi Önkormányzat Rendészeti Igazgatósága vezetője lett.