Koala-nagyhatalom lett Magyarország

Budapest, 2015. március 5. Vobara, a Fővárosi Állat- és Növénykert két új koalájának (Phascolarctos cinereus) egyike az Állatkert új koalaházában 2015. március 5-én. A két koala, Nur-Nuru-Bin és Vobara a belgiumi Planckendael Állatkertből, illetve a Németországból, a Duisburgi Állatkertből érkezett Magyarországra. Ausztrálián kívül csak nagyon kevés állatkertben találhatók koalák, Magyarországon, illetve egész Kelet-Európában pedig Budapesten láthatók először. MTI Fotó: Kovács Attila

Történelmi pillanathoz érkezett Magyarország, legalábbis a Fővárosi Állat-és Növénykert szempontjából. Péntektől láthatja a közönség Nur-Nuru Bint és Vobarát, az évek óta várt koalákat, ezzel európai nagyhatalommá váltunk koalaügyileg. Tudta, hogy a kedves állatoknak Angliából, repülővel hozzák az eukaliptuszt?

Komoly készültség előzte meg állatkerti ősbemutatót: a Nur-Nuru Bin és Vobara érkezéséről szóló sajtótájékoztatón koala koktélt (eukaliptusz és lime) szolgáltak fel, két zenész révületbe ejtő ősi dalokat fújt didzseriduján, majd előkerült egy jól megtermett, integető kabalafigura is.

Vobara, a Fővárosi Állat- és Növénykert két új koalájának egyike Forrás: MTI/Kovács Attila

A koalás kilencek között

A két állat beszerzése valóban rendkívüli eseménynek számít: a Fővárosi Állat- és Növénykertnek korábban is volt kenguruja és vombatja, 2013-ban szert tettek erszényes nyestre is, de közel 150 éves fennállásuk óta először fogadtak be koalákat.

"Európa háromezer állatkertjéből összesen kilenc tart koalát, közöttük most már mi is. A volt varsói szerződés országaiban egyedül nálunk láthatóak ezek az ausztrál erszényesek" - mesélte büszkén Persányi Miklós állatkert igazgató, azt sem tagadva, hogy az állatok beszerzése nem volt egyszerű feladat.

Sátáni számok

Koala kérdéseben a duisburgi állatkert ugyanis élet-halál urának számít, szakértőik döntik el, hogy melyik európai intézmény alkalmas a speciális bánásmódot és ellátást igénylő koalák fogadására. A Fővárosi Állat -és Növénykertnek hat évébe került, amíg egyeztetések sora után végül igent mondtak nekik. Az áttelepítésben és felkészülésben 60 állatkerti munkatárs vett részt, az új koalaházat pedig állami támogatással, 66 millió forintból építettük fel - sorolta a gyanúsan sok hatost Persányi Miklós.

A fővárosi állatkert gondozóinak és orvosainak emellett komoly tréningen is át kell esniük: francia, belga és német állatkertek továbbképzéseire jártak, közel ezer órán vettek részt, hogy értő módon kezelhessék az állatokat.

Persányi Miklós,L. Simon László, és Tarlós István együtt vágja át az új koalaház szalagját. A megnyitón részt vett a parlamenti államtitkár kislánya is Forrás: MTI/Kovács Attila

Devonból hozzák a reggelit

Az állatok szállítását a DHL Express Magyarország vállalta, és ők hozzák a két koala eukaliptuszadagját is - mindezt teljesen ingyen. Az eukaliptuszt ráadásul az Egyesült Királyságból, egy devoni kertészettől szerzik be, és hetente kétszer hozzák repülőn, Belgium és Németország érintésével Budapestre, így a koalák szinte folyamatosan friss utánpótlást kapnak a legalább 15 féle eukaliptusz keverékéből készült tápból, amiből naponta átlagosan fél kilónyit esznek.

Költséges erszényes

"Csak a szállítás évi 16-17 millió forintba kerülne, ha mi fizetnénk, a tápért pedig 6-7 milliót fizetünk majd évente" -mondta el az Origónak az állatkert igazgatója. Mint megtudtuk, a költséges erszényeseket szigorúan őrzik is majd, nehogy ellopják valamelyiket, és állatonként 15 ezer eurós biztosítást kötöttek rájuk.

Nem sajnálják az adónkat

A befektetés ugyanakkor megtérül L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára szerint, aki - emelve a cukiságfaktort - kislányával jött el a koalás sajtótájékoztatóra.

"Hogy az állatkert fejlesztésére érdemes költeni, azt a látogatottsági adatok is igazolják: tavaly 1 millió 70 ezer vendége volt a Fővárosi Állat és Növénykertnek, ebből 100 ezer külföldi. Ez óriási szám, ha azt nézzük, hogy közgyűjteményről van szó- a népszerűnek számító egri vár jó esetben 300-400 ezer látogatóval büszkélkedhet, egy fővárosi nagy múzeum jó, ha 100 ezres számot tud felmutatni" – mondta L. Simon László, aki szerint "nem szabad sajnálniunk az adófizetők forrását", ha ebből új attrakciót lehet létrehozni.

Nur-Nuru-Bin farkasszemet néz a főpolgármesterrel Forrás: MTI/Kovács Attila

A kormány láthatóan nem is sajnálja a forrást, 25 milliárd forintot fordítanának az állatkerti Pannon Park fejlesztésére a következő 3-4 évben, a Liget Budapest Projekt részeként. Jövőre elkészülhet a Mesepark is, ahol játszóház és szelíd, simogatható állatok várják majd főként a gyerekeket. A fejlesztéstől komoly forgalomnövekedést, legrosszabb számítás szerint is 300 ezerrel több látogatót vár a fővárosi állatkert - tudta meg az Origo.

Kaptak egy fülest?

A sajtótájékoztatón Tarlós István is méltatta az Állatkert eredményeit, papír alapján idézve fel az intézmény történetét. A főpolgármester aztán üvegen keresztül barátkozott is a koalákkal. "Hát nem olyanok, mintha az előbb kaptak volna egy fülest, és még mindig meg lennének ijedve? - jegyezte kedélyesen.

Kezelhetetlen ötlet

A Városliget fejlesztésével megbízott Baán Lászlóval, már kevésbé volt barátságos: a főváros semmiképpen nem támogatja a kormánybiztos ötletét, hogy a nagycirkusz a biodóm elé kerüljön, eltakarva a látványt, elfoglalva a mellé tervezett parkolóhelyeket. Ez logisztikai szempontból kezelhetetlen ötlet – mondta a főpolgármester. Tarlós István korábban arról is beszélt, hogy a Liget Budapest Projekt befejezése akár több évet is csúszhat finanszírozási problémák miatt, Baán László viszont úgy látja, minden terv szerint halad.