Nagy harc lesz az április 12-i tapolcai időközi országgyűlési választáson – foglalta össze a várható eseményeket és esélyeket egyik kormánypárti forrásunk. A választókerület abból a szempontból is elüt a veszprémi 1-es számú körzettől, hogy több nagyobb településén (Ajka, Tapolca, Sümeg) három különböző párt (MSZP, Jobbik, Fidesz–KDNP) adja a polgármestert.
Inkább elveszítjük – utalt a várható eredményre a Fidesz egyik vezető politikusa, de az biztos, hogy a kampány jóval intenzívebb lesz a körzetben, mint amilyen Veszprémben volt. Ajkán, ahol baloldali vezetés van, mindent meg fognak tenni a minél nagyobb mozgósítás érdekében, de a tapolcai jobbikos polgármesternek is bizonyítania kell a gyengébb veszprémi eredmény után. A Fideszben egyértelműen a kis településekben és Sümegben bíznak, ahol a helyi aktivisták szintén bizonyítani szeretnének az országos vezetés felé.
Oda a kétharmad
A február 22-i veszprémi időközi országgyűlési választáson a független Kész Zoltán diadalmaskodott, így eldőlt, hogy a Fidesznek nem lesz kétharmados többsége a parlamentben. Kész Zoltán a szavazatok 42,66 százalékát szerezte meg. Némedi Lajosra, a Fidesz–KDNP jelöltjére a választópolgárok 33,64 százaléka szavazott.
Forrásunk beszámolt arról, hogy a Fidesz elnöksége kielemezte a veszprémi választási vereség okait, amelyek közül érdemes kiemelni, hogy a párt országos népszerűségvesztése helyi szintre is legyűrűzött. A véleményklíma jelenleg nem kedvező a kormánypártok számára, „nem szeretjük a fiúkat” hangulat alakult ki – tette hozzá.
Az értékelések között az is szerepelt, hogy sokak állításával szemben Kész Zoltán nem volt rossz jelölt, ezzel szemben Némedi Lajos már sokkal rosszabb választás volt a Fidesz–KDNP részéről. Az is hozzájárulhatott a kormánypártok sima vereségéhez, hogy Navracsics Tibor távozásával nem maradt ütőképes stáb a városban, és az ország különböző részeiről kellett összerakni a csapatot, ami már önmagában kudarc volt.
Mindezek mellett kormányzati forrásunk úgy látja, a Simicska–Orbán-konfliktusnak is óriási szerepe volt abban, hogy az ellenzéki jelölt győzött. A Fidesz–KDNP korábbi szavazói az összecsapások erőssége miatt bizonytalanokká váltak, és joggal taszította őket az egész helyzet. Forrásunk szerint Orbán Viktornak el kellene kerülnie a teljes szakítást Simicskával, de elképzelhető, hogy ez már nem lehetséges.
A konfliktus
Simicska Lajos és Orbán Viktor között a 2014-es országgyűlési választás után robbant ki a konfliktus. Pontosan nem lehet tudni, mi állhat a háttérben, de nagy valószínűséggel a jobboldali médiabirodalom szerepén különböztek össze. A háború február 6-án vált igazán élessé, amikor Simicska médiabirodalmának több vezetője is felmondott. Azóta még többen távoztak.Kormányzati körökből arról is beszéltek, hogy a Fidesz–KDNP nem tud a Magyar Nemzet és a Hír Televízió nélkül hatékony politikát folytatni. Ezekkel szemben nem lehet alternatíva új médiumok fölépítése, mivel hosszú évekig tarthat, ha egyáltalán sikerül jól bejáratott márkanévvé válniuk. Egyelőre nem lehet tudni, hogy Orbán Viktor és Simicska Lajos között van-e egyeztetés, de az biztos, hogy konfliktusuk most csak az ellenzéknek kedvez.
Forrásunk szerint Orbán Viktor a következő hetekben sokkal élesebben nyilatkozik majd egyes kérdésekről. „A miniszterelnök fölveszi majd a kesztyűt, lényegesen többet fog majd nyilatkozni.” Mindezt alátámasztja, hogy a miniszterelnök az évértékelő beszédében is világossá tette, hogy „senki sem ülhet a babérján”.
A kormányfő mindenképpen kísérletet tesz arra, hogy a „keményen dolgozó embereket” a következő években a polgári Magyarországba integrálja. Erre azért van szükség, mert a polgár hívószóval körülbelül 1,3 millió embert lehet elérni, és már a 2002-es választás is bebizonyította, hogy ez kevés a Fidesz sikeréhez.