Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Emeletes ágyak néhány négyzetméteren, le nem választott mellékhelyiség, ágyi poloskák, hőség és levegőtlenség – a rabok leginkább erre panaszkodnak a magyar börtönökben. Ez azonban sok esetben nem csak méltatlankodás, azt még a büntetés-végrehajtás is elismerni, hogy a túlzsúfoltság évtizedes probléma.
Bár eddig is próbálkoztak, a magyar kormánynak most már mindenképpen cselekednie kell, nemcsak erkölcsi, hanem anyagi okok miatt is. Mint azt megírtuk, az Emberi Jogok Európai Bírósága megelégelte, hogy százával érkeznek hozzá a fogvatartottak keresetei az embertelen bánásmód miatt. A testület kedden elfogadott irányadó ítéletében keményen üzent a magyar államnak: hat hónapon belül akciótervet kell beadnia arról, hogyan változtatna a körülményeken.
A bíróság eközben a tárgyalásokat sem szünteti be, így a következő hónapokban is milliós kártérítésekre számíthatnak a magyar rabok. Strasbourg szerint erre azért van szükség, hogy „rendszeresen emlékeztessék” Magyarországot a kötelezettségeire.
A Magyar Helsinki Bizottság az együttműködés alapján 1999 óta a rendőrségi fogdákat, 2002 óta pedig a magyarországi börtönöket is látogatja. Az általában négy-hat főből álló vizsgálócsoportok előre bejelentkeznek, a fogvatartottakkal viszont ellenőrzés nélkül beszélhetnek, és valamennyi helyiséget megtekinthetik. Ezenkívül ha panaszleveleket kapnak a fogvatartottaktól, azt is megvizsgálják.
„Évente 2-300 ilyen levelet kapunk, általában a körülmények, az étel, az orvosi ellátás miatt írnak, de bántalmazás is előfordult már” – mondta korábban az Origónak Tóth Balázs rendészeti programvezető, de hozzátette, hogy a panaszok közül természetesen nem mind megalapozott.
Ennél persze lényegesen súlyosabb körülményekkel is találkoznak a látogatás alatt. A pécsi börtönben például 2013 nyarán jártak, ahol akkor 127-en voltak, harminccal többen, mint amit be tudtak fogadni.
Emiatt volt olyan zárka is, ahol egy rabnak mindössze 1 négyzetméternyi élettér jutott. Sőt a börtön vezetősége azt is elárulta, hogy volt olyan, eredetileg egyszemélyesre tervezett zárka, ahol hat rabot kellett elhelyezni. A legnagyobb zárkát egy munkateremből alakították ki, ez 24 főre van berendezve.
Mindemellett 17 olyan cella is volt, ahol a mellékhelyiséget csak egy függöny választotta el a szoba többi részétől, és a szellőzés sem volt megoldva, ami miatt néha elviselhetetlen volt a bűz.
Mivel nyár volt, a börtön falain belül a hőség is elviselhetetlen volt. A kis helyiségek falán alig van ablak, volt olyan cella, ahol 40 fokot mértek. Ezt azzal próbálták enyhíteni, hogy nyitva hagyták az ajtón lévő kis nyílást, a tátikát, de ez nem mindig segített a helyzeten. Többen panaszkodtak poloskacsípésekre is, ilyenkor a vezetőség ugyan mindig irtást rendelt el, de mivel az élősködőket az új rabok is magukkal hozhatják, ez nem mindig segít.
Azzal a Magyar Helsinki Bizottság is egyetértett, hogy a börtönök túlzsúfoltsága néhány esetben kimerítette az embertelen bánásmód fogalmát. Ezért nem meglepő, hogy a rabok többsége megnyeri a magyar állam ellen indított pert. Egyikük, a korábban pékként dolgozó Varga Lajos elmondta, hogy ittas vezetésért és garázdaságért kapott büntetését Baracskán töltötte le, ahol 30 négyzetméteren 17-en voltak elhelyezve.
„A cellában kosz volt és büdös, sok konfliktus adódott abból, hogy kis helyen voltunk összezárva” – mesélte a férfi, aki tizenegy nap magánelzárást kapott, ahol olyan megalázóan bántak vele, hogy ennek hatására fordult a Magyar Helsinki Bizottsághoz.
„Olyan körülmények voltak, hogy az orvos sem akart bejönni megvizsgálni” - közölte.
Magyarországon jelenleg 12 869 férőhely van, a fogvatartottak száma viszont 18 204 fő, ami 140 százalékos telítettséget jelent – közölte az Origóval a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága. Mivel azonban befogadási kötelezettségük van, nem tehetik meg, hogy bárkit is elküldenek.
Kérdés, hogy ilyen helyzetben milyen akciótervvel tud előállni hat hónapon belül a magyar állam, amellyel megnyugtatja Strasbourgot. Ez azért különösen fontos, mert ha a testület fél év múlva úgy látja, hogy Magyarország képtelen megoldani a problémát, a jövőben beadott perekben is elmarasztaló ítéleteket hozhat. Addig viszont parkolópályán lesznek az ügyek – mondta lapunknak dr. Cech András ügyvéd.
Az akciótervben valószínűleg a kormány és a Belügyminisztérium férőhely-bővítési programja szerepel majd, eszerint 2019-re már 19 ezer férőhely lesz. Ha ez megvalósul, akkor néhány éven belül megszüntethető a zsúfoltság, és elkerülhetőek a további perek.
A program már 2010-ben elkezdődött, azóta több régi börtönt is megnyitottak, de nemsokára átadják a martonvásári objektumot, és új férőhelyeket alakítanak ki Szombathelyen és Budapesten is. A tervek között szerepel az északkelet-magyarországi régióban egy ezer fogvatartott befogadására képes fegyintézet építése, 8 darab új, 500 fős börtön kialakítása is.
A tervben nemcsak a férőhelybővítés szerepel majd, alternatív módszereket is be akarnak vezetni, hogy csökkentsék a zsúfoltságot. Ezek egyike az új büntetés-végrehajtási törvényben bevezetett „reintegrációs őrizet”. Ez azok esetében lenne alkalmazható, akik először követtek el bűncselekményt, öt évnél nem hosszabb időtartamú büntetésüket fogházban vagy börtönben töltik és szabadulásukig legfeljebb hat hónap van hátra. Az április 15-én hatályba lépő változás azt jelenti, hogy a büntetés utolsó fél évét az elítélt a saját lakásában tölthetné le, de természetesen nyomkövetőt kapna.
Az intézkedéseket azonban nem tartja megfelelőnek a Magyar Helsinki Bizottság, szerintük ugyanis az lenne a valódi megoldás, ha az állam átalakítaná a büntetőpolitikát.
„Szabadságelvonások helyett a bíróságoknak inkább a házi őrizetet kellene alkalmazniuk, és el kellene törölni a középmértékre vonatkozó szabályt” – mondta Ivány Borbála, a civil szervezet munkatársa.
Azt is javasolják, hogy alakítsanak ki olyan mechanizmust, amely alapján a bírói döntéssel lehetőség nyílik egyes csekély súlyú, nem erőszakos bűncselekmény miatt elítélt, jó magaviseletű, a büntetés számottevő részét már kitöltő fogvatartottak szabadon bocsátására, ha a börtönök telítettsége meghaladja a száz százalékot.
A Magyar Helsinki Bizottság eltörölné a fiatalkorúak szabálysértési elzárását is, őket - kivéve a legsúlyosabb bűncselekmények elkövetőit - csak javítóintézetben tarthassák fogva. Elengedhetetlennek tartják az ügyészek, bírók képzését, hogy a szabadságelvonást valóban csak végső eszközként alkalmazzák, és legyenek tisztában a fogva tartás körülményeivel, valamint az alternatív szankciókkal.
