Mégis mindenki más előtt tudhatott a Quaestor-botrányról a kabinet, és így hozhatott döntést Orbán Viktor az állami pénzek kimenekítéséről, szemben azzal, mint ameit eddig állított a kormányzat - így például Lázár János miniszter tegnap.
Az M1 Híradója egy kormányülés jegyzőkönyvére hivatkozva állítja, hogy február 25-én döntött Orbán, nem pedig március 4-én. Csütörtökön ugyanis Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter és Giró-Szász András államtitkár sajtótájékoztatójukon többször megismételték, a kormányfő a Buda-Cash botrány február végi kirobbanása utáni héten, a március elejei kormányülésen döntött erről.
Az M1 péntek déli Híradója szerint azonban a Buda-Cash-ügy kirobbanásának másnapján, a február 25-én tartott kormányülésen utasította Orbán Viktor a minisztereket, hogy vizsgálják meg, van-e pénz kockázatos helyeken, és ha igen, azokat vegyék ki. Mindez a kormányülés emlékeztetőjére hivatkozva hangzott el a csatorna péntek déli híradójában.
Az M1 híradójában hozzátették: a miniszterelnöki utasítás tehát két héttel a Quaestor-ügy kirobbanása előtt történt. Ez azért fontos, mert az említett csütörtöki tájékoztatón Lázár János és Giró-Szász András is arról beszélt: sem Orbán Viktor, sem a kormány nem volt bennfentes információk birtokában, mikor arról döntött, hogy például a külügyi tárca kiveszi a háttérintézményének a Quaestornál tartott betétjét.
Ugyanitt Giró-Szász és Lázár azt is azt mondta, nem volt szükség a Quaestor ügyfeleit a nyilvánosságon keresztül tájékoztatni, mert ahogy a kormány, az emberek is a hírekből tájákozódnak, és akkor a Buda-Cash botránya már ismert volt, tehát akár más brókercégek ügyfelei is sejthették, hogy gond lehet az ő pénzükkel is. Ráadásul Orbán nem akart rémhírterjesztő lenni - tette hozzá Giró-Szász.
Még péntek reggel Orbán Viktor is arra hivatkozott a Kossuth Rádiónak adott interjújában, hogy döntésekor már széles körben ismert volt a brókerbotrány, a Buda-Cash-ügy. A Buda-Cash után mindenféle pletykák "terjedtek a flaszteren" - indokolta a kormányfő, miért döntött úgy, ahogy.
A Magyar Nemzeti Bank február 24-én jelentette be, hogy azonnali hatállyal felfüggesztette a Buda-Cash Brókerház működési engedélyét és felügyeleti biztosokat rendelt ki a tudomására jutott visszaélésgyanús esetek miatt. A Quaestor ügyében pedig csak március 10-én tett ugyanilyen intézkedést a jegybank.
Viszont - mint az szintén kiderült Lázárék csütörtöki közléséből - a Quaestor-vezér, a jelenleg csalással gyanúsított, őrizetben lévő Tarsoly Csaba március elején értesítette csak az MNB-t arról, hogy gondok vannak a brókercégnél, és ezen a napon írt erről levelet Orbán Viktornak is. Vagyis, ha igaz az M1 állítása a 25-i döntésről, még a jegybank előtt tudott mindenről a kormány.
Az ellentmondásokról megkérdeztük a Miniszterelnökséget is. A végül a Kormányzati Kommunikációs Központ által küldött válasz elismeri, hogy a február 25-i dátum az igaz, nem pedig az, amit Lázárék állítottak, mert tévedtek. A válaszban azt írták: "ellenőriztük az elmúlt időszak kormányüléseinek időpontját, amelyek a következők voltak: február 18., február 25., március 11."
A Buda Cash-botrány következtében február 25-én kérte a miniszterelnök a minisztereket, nézzék meg, hogy a minisztériumok és háttérintézményeik nem helyeztek-e ki közvagyont vagy közpénzt ilyen típusú pénzintézetekhez. Tarsoly Csaba levelét pedig március 9-én kapta Miniszterelnök Úr, egy időben azzal, hogy a Questor-ügy nyilvánosságra került - zárult a válasza.