Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Pontosan illeszkedik a kommunikáció- és médiatudomány szakok átalakítása a kormány korábbi koncepciójába. A felsőoktatásért felelős államtitkár már tavaly júliusban jelezte, hogy az egyetemek és a főiskolák nem olyan szakembereket képeznek, amilyenekre a piacnak szüksége van.
„Az államnak van pénze a felsőoktatásra, de a támogatás feltétele, hogy az ágazat elégítse ki a gazdaság igényeit. Ez eddig nem működött optimálisan” – mondta a Magyar Nemzetnek Palkovics László.
Korábban Orbán Viktor is többször emlegette már, hogy felesleges olyan szakokat támogatni, amelyek nem adnak hasznos szakembereket az országnak. Két éve nagy vihart kavart egyik parlamenti felszólalása, amelyben úgy fogalmazott: „a romkocsmák félhomályában merengő diplomásokkal Dunát lehetett rekeszteni”.
„Az eddigi oktatási rendszer tömegével termelte ki a használhatatlan tudású embereket. A felsőoktatás átalakítása épp azt célozza, hogy olyanokat képezzenek, és az állam azokat támogassa, akikre a munkaerőpiacon szüksége van” – utalt a miniszterelnök a kormány gazdasági szemléletére, amely mostanában több más területen is előtérbe került.
Nincs túl jó véleménye Orbán Viktornak a jogászképzésről sem. Amikor szintén két éve egy frakcióülésen Pósán Lajos fideszes oktatáspolitikus megemlítette, hogy 800 helyett már csak 100 állami hely marad a jogi egyetemeken, a kormányfő úgy reagált, igaza van, valóban hiba volt 100-ra csökkenteni a férőhelyeket. „A helyes az lett volna, ha nullára vettük volna vissza” – fogalmazott.
A jogászképzésen kívül régóta téma már a kommunikáció- és médiatudományok szakok átalakítása, vagy megszüntetése is, erről tegnap az Origo is hírt adott. Az állítást az Emberi Erőforrások Minisztériuma már aznap hangulatkeltésnek nevezte. Mint írták, a felsőoktatási államtitkárság egyelőre semmiről sem döntött, csak egyeztetéseket folytat a felsőoktatási szakok racionalizálásáról, sőt a Nemzeti Közszolgálati Egyetem neve sem hangzott el.
A Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete tavaly adott ki egy tanulmányt a magyarországi médiaképzésekről. Ebben 37 iskolát megvizsgálva arra jutottak, hogy maguk az intézmények identitás-válsággal küzdenek, általában több, egymással csak érintőlegesen kapcsolatban lévő területet próbálnak lefedni. Ráadásul egyre inkább háttérbe szorul az újságírás tanítása, a mai képzések többsége az üzleti kommunikációt helyezi előnybe.
Az sem igaz, hogy hatalmas a túlképzés ezeken a szakokon. A tanulmány megjegyzi, hogy mióta követelmény az emelt szintű érettségi és lényegesen magasabb a ponthatár, az ilyen képzést választók száma az ötödére csökkent. Míg 2006-ban 3520-an jelentkeztek, 2013-ban már csak 438-an jelölték meg első helyként valamelyik kommunikáció szakot.
Az érintett egyetemek és főiskolák vezetői egyhangúan elítélték a kormány terveit. Müllner András, az ELTE kommunikáció-és médiatudományi tanszékének vezetője egyértelműen hibás döntésről beszélt és az Origónak úgy fogalmazott: tiltakozni fognak ellene.
Az ő szavait erősítette meg a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola rektora is. Dr. Vass László szerint egy társadalom nem létezhet kommunikáció- és médiatudományi felsőoktatás nélkül, ezért az intézményben egészen biztosan nem fog megszűnni a képzés.
„Ha későbbiekben más okokból megszűnne a szak, a BKF mindent meg fog tenni azért, hogy a kommunikációs területen szükséges tudást és kompetenciákat más, kapcsolódó szakirányok keretében továbbra is átadja a hallgatóinak” - mondta.
Információink és a minisztérium tájékoztatása szerint sincs arról szó, hogy teljesen megszűnnének a kommunikáció szakok az országban, de az biztos, hogy jelentős változások előtt áll a képzés. A tervezetet viszont csak március végére készíti el a kormány, addig nem sok mindent lehet tudni. A szakok jelentős része eddig is önköltséges volt, és az is elképzelhető, hogy 2016-tól ingyen csak a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen lehet majd újságírást tanulni.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma eddig a Magyar Rektori konferencia illetékes szakbizottságaival folytatott egyeztetéseket a tervekről. A többi közt arról szólt a vita, hogy a média és kommunikáció szakot kell-e alapszakon tanítani, vagy csak mesterszakra lenne szükség. A rektorok végül úgy döntöttek, hogy kell az alapképzés.
Bár a közvélemény ezt kapta fel, nem a kommunikáció az egyetlen képzés, amely hatalmas változások előtt áll. Átszervezhetik a vizuáliskultúra-tudományt, a nemzetközi és a társadalmi tanulmányokat, az informatikus-könyvtáros mesterképzést és az andragógia alapszakot. Ezeket a szakokat sorolta fel Maruzsa Zoltán helyettes államtitkár is a Magyar Rektori Konferencia megbeszélésén is, ahol a bölcsész-és társadalomtudományi karok dékánjait a meghívó szerint a szakok racionalizálásáról tájékoztatták volna.
Forrásaink szerint az ülésen Maruzsa „azonnal átvette az irányítást”, és közölte az ott egybegyűlt mintegy 30-35 dékánnal, hogy ez most egy előzetes véleménykérés, egyeztetés lesz, amire a dékánok egyáltalán nem voltak felkészülve.
A tájékoztatón ismertették az államtitkárság felmérésének eredményeit is a diplomás pályakövetésről. Ebből kiderült, hogy a kommunikáció- és médiatudomány, valamint a nemzetközi tanulmányok alapszakokra igen nagy a kereslet. Amikor valaki felvetette, hogy ezeket miért akarják megszüntetni, a helyettes államtitkár válasza az volt: „mert általában a közvélekedés, illetve a kormányzaton belül a közvélekedés az, hogy ezekre a szakokra nincs szükség”.
A dékánokat azzal nyugtatták, hogy a változások nem hatnak majd az egyetemek hallgatói létszámára és oktatókat sem kell majd elbocsátani, mert a „gyakorlatban ilyenkor az érintett hallgatók más szakok felé orientálódnak”.
A nyugtatás mindenesetre nem teljesen sikerült, az Oktatási Hálózat nyilatkozatban szólalt fel a népszerű szakok megszüntetése ellen. Szerintük ismét populista, városi legendákon alapuló, szakmai szempontokat nélkülöző, kártékony döntések születnek a felsőoktatásról.
„A kormányzat felsőoktatás-politikája eddig kimerült abban, hogy a felsőoktatást könnyen kiüríthető kasszának tekintette, továbbá minden szakmai elvet és vitát nélkülöző, ad hoc döntések alapján próbálta az ágazatot átalakítani” – írták.
