A népességfogyás lassulásáról számolt be a közelmúltban a Központi Statisztikai Hivatal. Adataik szerint 2014-ben 34 600 fővel csökkent Magyarország népessége, de ebben csak a születések és halálozások különbsége szerepel. 2013-ban még 38 089-cel többen haltak meg, mint ahányan születtek.
Farkas Péter örömteli adatnak nevezte a 2014-es népmozgalmi adatot, de hozzátette, hogy trendfordulóról csak 5–10 év számai alapján lehet beszélni. A Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet vezetője szerint kedvező adat az is, hogy a korábbi 1,26-os termékenységi arányszám 1,41-re növekedett. A termékenységi arányszám a 15–49 éves nőkre jutó születések átlagát mutatja. 2,1-es érték fölött a népesség növekszik, míg ez alatt csökken.
A Ratkó-unokák lassan kikerülnek a szülőképes korú körből, ráadásul az ő körükben kevesebb gyermek született, mint amennyit korábban terveztek. Éppen emiatt könnyen lehet, hogy a mostani kedvezőbb adat csupán átmeneti lesz, mondta a szociológus. 2060-ra a mostani modellek szerint 8-8,5 millióra csökkenhet a népesség, a negatív tendeciát pedig csak komplex intézkedésekkel lehetne megállítani. Jelenleg 9,9 millióan élnek Magyarországon.
Nehéz trendekről beszélni egy év adatai alapján, ráadásul a 2014-es számok még csak előzetes eredmények – mondta Németh Zsolt. A KSH társadalomstatisztikai elnökhelyettese szerint tavaly minden téren javulás történt, így a születések, a halálozások, a házasságok, a válások és a csecsemőhalandóság területén is kedvező irányba mutattak az adatok.
Mindezek miatt valamelyest csökkent a népességfogyás üteme, de mivel Magyarország pozitív bevándorlási egyenlege tovább mérséklődött, a fogyásban látványos elmozdulás nem történt – ismertette a szakember. Úgy látja, a hosszú távú trendeken csak kormányokon átívelő összefogással lehetne változtatni. Erre a legjobb példa Franciaország, ahol a politikai erők között jelentős ellentétek vannak, a népesedéspolitika terén mégis több évtizedes folyamatosság figyelhető meg.
Farkas Péter szerint egyelőre csak a népesség lassuló csökkenésére számíthatunk. Azt mondta, a meglévő családpolitikai intézkedések valamilyen szinten szerepet játszhattak a mostani eredményekben. Magyarország tavaly 800 milliárd forintot költött családpolitikai intézkedésekre, ami a GDP 2,7 százaléka volt. Az uniós átlag 2,2 százalék volt.
A következő évtizedek egyik legfontosabb feladata, hogy a tervezett gyermekek is megszülessenek, mivel a párok általában több gyereket vállalnának, mint ahány végül megszületik. A szakember szerint ehhez például az egyetemista korosztály körében is további támogatási formákra lenne szükség, hogy még akkor vállaljanak gyereket. A lakhatás és a rugalmas munkavállalás területén is jelentős továbblépésre lenne szükség a gyermekvállalás érdekében.
Ezeken a területeken azonban csak a gazdasági helyzet javulásával történhet előrelépés, de a családbarát közgondolkodás előtérbe kerülése is fontos lenne. Farkas Péter szerint a negatív folyamatok sokkal gyorsabban érvényesülnek a népesedés területén is, mint a bizalom kialakulása, ami a gyerekvállalás egyik előfeltétele.
A jövőbeli negatív tendenciákat az is erősítheti, hogy 2001-ről 2011-re a 41–45 éves korosztályban mintegy 30 százalékkal növekedett a gyermektelen nők aránya. A legfőbb probléma, hogy ez a korosztály már később sem tud gyermeket szülni, így a meg nem születettetek nem lehet már pótolni. A gyermektelenség egyébként a fővárosban van jelen a legnagyobb arányban.
A gyermektelen férfiak aránya 2001 óta a 41 évnél idősebbek körében mindenütt növekedett. Az 51–55 éves férfiak körében tíz év alatt másfélszeres növekedést regisztráltak, de a 41-45 éves korosztályban a férfiak 22 százalékának nincsen gyermeke. Persze az adatok értelmezéséhez azt is tudni kell, hogy a férfiak egy része nem is tud arról, hogy van gyermeke.
A szülőképes korú nők számának és a termékenységi rátának hosszú ideje tartó csökkenése nem vetít előre pozitív képet, mondta Németh Zsolt. Sok tartalék van a népesedés területén a halálozások számának a csökkentésében, főleg a 45–55 éves férfi korosztályban. Ha ebben a csoportban látványos eredményeket sikerülne elérni, akkor a halálozások száma tovább csökkenhet.
Az utóbbi esetben azonban növekedne az idős korosztály létszáma, ami újabb terheket rakna a kisebb létszámú fiatal korosztályra. Egy ilyen helyzetben jönnek elő a fenntartható demográfiai folyamatokról vagy a bevándorlásról szóló viták – mondta Németh Zsolt.
A szakember szerint a demográfia a közbeszédben még mindig nincs annyira jelen, mint azt a téma súlyossága indokolná. A népesedésnek egyrészt vannak materiális vonzatai, így például a nyugdíjrendszer jövőbeli működését illetően, de az immateriális szempontok is fontosak, a népesség kor szerinti összetétele megmutatkozik a társadalom mentalitásában is.
A szakértő példaként hozta föl azokat az országokat, ahol jelentős számú fiatal él, mivel ezek az államok lényegesen innovatívabbak, gyorsabban reagálnak a világ folyamatos változásaira, szemben az elöregedő Európával.
Az elvándorlás is alapvetően befolyásolhatja a jövőbeli tendenciákat. Az EU-tag Magyarország számára az EU-n belüli migrációnak alapvetően természetes jelenségként kellene működni, figyelembe véve azt is, hogy számszerűen és arányaiban is Lengyelországban és Romániában az itthoninál lényegesen nagyobb az elvándorlás. Németh Zsolt szerint a hazai folyamatok a csehországival állíthatók leginkább párhuzamba.
A KSH adatai szerint 2013 elején 350 ezer magyar élt külföldön, persze ettől mind fölfelé, mind lefelé lehet eltérés. Németh Zsolt szerint a 20. század eleji kivándorlási hullámmal szemben a migráció ma már nem feltétlenül egész életre szóló döntés, van, aki rövidebb, van, aki hosszabb időre költözik külföldre, de jelentős a visszafelé való mozgás is. A migráció negatív hatásai természetesen a következő években jelenhetnek meg a születések számának csökkenésében, mivel a migránsok között a teljes népességhez viszonyított részesedésüknél sokkal nagyobb arányban vannak jelen a fiatalok.