Két olyan időközi választást is tartottak március 1-jén, amelyen a parlamenti pártok is ringbe szálltak. A veszprémi időközi országgyűlési választás után a legfőbb kérdés az volt, hogy folytatódik-e a kormánypártok lejtmenete, vagy pedig sikerül megállítaniuk a számukra kedvezőtlen folyamatokat. Az eredmények ebből a szempontból meglehetősen vegyes képet mutatnak.
A Békés megyei Gyomaendrődön a Fidesz–KDNP mellett az MSZP–DK és a Jobbik is megmérette magát, de a győztes Vasas György Péter, a Kőrösök Vidékéért Egyesület jelöltje lett, aki a szavazatok közel 50 százalékát szerezte meg. A kormánypártok aspiránsa végzett a második helyen, míg az MSZP–DK és a Jobbik jelöltje közel azonos mennyiségű szavazatot szerezve 9-9 százalékot értek el.
A voksolás abból a szempontból volt jelentős, hogy a helyi egyesület győzelmével a településen többségbe került a Kőrösök Vidékéért Egyesület. A polgármestert már korábban is ők adták, de a testületben nem volt meg a többségük. Így Gyomaendrőd is felzárkózott azon 10 ezer főnél népesebb települések sorába, ahol az országos pártok nem rendelkeznek komoly befolyással.
Ilyen település még Budaörs, Szigetvár, Pilis, Edelény, Újfehértó, Dombóvár, Marcali, Kerepes, Pécel, Budapest XXIII. kerülete, Pilisvörösvár, Szigethalom, Celldömölk, Isaszeg és a többi között Békés városa.
Vasas György Péter a sikeréről az Origónak azt mondta, hogy abban nagy szerepet játszott a polgármester személye, akinek a megítélése jelenleg eléggé pozitív. A Kőrösök Vidékéért Egyesület jelöltje azzal is magyarázta a győzelmét, hogy a pártoktól való függetlensége mindenképpen előny volt.
Korábban a Fidesz jelöltje azért tudott nyerni ebben a körzetben, mert jól ismerték helyben, most Vasas György is ezt használta ki Gyomaendrődön. A helyi egyesületről azt mondta, függetlenek, és a városért vannak, nem lehet őket pártpolitikailag beskatulyázni.
Karcagon a Fidesz–KDNP jelöltje győzött, ráadásul nagyobb arányban, mint 2014 őszén. Ennek egyik oka, hogy négy hónappal ezelőtt hat, most viszont csak három jelölt szállt versenybe. A Fidesz jelöltje 2014-ben 44,57 százalékot kapott, március 1-jén 53,82 százalékot. Ennél kisebb mértékben javított eredményén a Jobbik aspiránsa, négy hónap alatt 26,31 százalékról 34,63 százalékra.
A karcagi eredmény nem számít meglepetésnek, mivel a Jász-Nagykun-Szolnok megyei városban 1994 óta gyakorlatilag egyeduralkodó a Fidesz. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter, a város korábbi polgármestere minden alkalommal óriási fölénnyel győzött a választásokon, és a képviselő-testületben is stabil többségük volt a jelenlegi kormánypártoknak.
A veszprémi országgyűlési, a gyomaendrődi és a karcagi voksolás is azt mutatja, hogy a politikai verseny nagyjából két erős szereplőre szűkült le, és egy harmadik jelöltnek nincs esélye a beleszólásra. Veszprémben a baloldali pártok által támogatott független jelölt, Kész Zoltán és Némedi Lajos (Fidesz–KDNP) mellett sem a Jobbik, sem az LMP nem tudott beleszólni a nagyok küzdelmébe.
Gyomaendrődön a helyi civil egyesület és a Fidesz mellett a Jobbik és a baloldali közös jelölt szerepelt nagyon gyengén, míg Karcagon a kormánypártok és a Jobbik versenyét láthattuk. Az utóbbi voksolás azt is mutatja, hogy a legstabilabb Fidesz-bázisnak számító helyeken az ellenzék még nem tudott áttörést elérni, és a kormánypártok támogatottsága nem olvadt el annyira, hogy ezeket a mandátumokat ne tudják megtartani.
A pártverseny kétszereplőssé való leszűkülése a mostani helyzetben hátrányos a kormánypártok számára, mivel eddig mindenütt azzal számoltak, hogy a baloldali ellenzék és a Jobbik közel azonos támogatottsága mellett a Fidesz–KDNP az esetek nagy többségében győzni tud. Ha a kormánnyal szembeni szavazók beállnak egy jelölt mögé, függetlenül attól, hogy az jobbikos vagy baloldali, az nagyrészt a Fidesz vereségével járt.
Az utóbbi voksolásokra jó példa volt az ózdi megismételt polgármester-választás, az újpesti-angyalföldi, valamint a veszprémi országgyűlési választás, de a mezőtúri képviselőválasztás is. Ezeken a helyeken úgy kapott ki a Fidesz, hogy a vele szemben állók nagyjából egységesen felsorakoztak a baloldal vagy a Jobbik jelöltje mögé.
Az április 12-i tapolcai időközi országgyűlési választás legnagyobb kérdése, hogy a jelenleg háromosztatúnak tűnő (Jobbik, MSZP–DK, Fidesz–KDNP) politikai tér ott is leszűkül-e kétszereplőssé. Abban az esetben, ha igen, akkor az ellenzék azt a körzetet is elhódíthatja a kormánypártoktól. Ha fennmarad a háromosztatúság, akkor a Fidesznek jó esélye van a győzelemre.