Ha törik, ha szakad, ez a roma program beindul

Birkás László, a Híd a munka világábá-ból ad interjút Ignácz Józsefnek 2015 április 20-án

November elsején el kell indulnia annak a roma foglalkoztatási programnak, amely eddig mindenről szólt, csak foglalkoztatásról nem. Annál inkább kétes beszerzésekről: több százmilliós I. kerületi székházról, tízmilliós autó- és irodabútor-beszerzésről. A jórészt uniós finanszírozású programban feljelentést tettek, a projekt vezetői pedig mentik, ami menthető. Birkás Lászlót, a program nemrég kinevezett, kríziskommunikációra felkért szóvivőjét kérdeztük. 

• Százezer hátrányos helyzetű ember foglalkoztatása a cél
• Ötmilliárd forintból csak az előkészületek zajlanak
• A főpályázó Országos Roma Önkormányzat eddig több mint egymilliárd forintot költött
• A márciusban alakult foglalkozatási szövetkezetnek november elsején kellene elindulnia
• Feljelentés és ellenfeljelentés kíséri a projektet

Hogyan lett a program szóvivője?

Kommunikációval foglalkoztam korábban is, dolgoztam a közéletben és a versenyszférában is. A programról egy barátommal beszélgettünk, ismertem a projekt problémáját a médiából, úgy éreztem, meg kell védenem. Szerintem ez egy teljesen jó roma történet.

Mikortól és mire szól a megbízás?

Határozott időre, március 8-tól július végéig szól. Ha a megbízóim elégedettek lesznek, akkor elképzelhető, hogy meghosszabbítják a szerződésemet. A feladatom a kríziskommunikáció, ezzel kerestek meg. Ennek pedig az az oka, hogy a projekt nem kommunikált eddig. Találgatások, vélelmezések, félinformációk jelentek meg, amelyek nem voltak alátámasztva.

Birkás László, a Híd a munka világába projekt szóvivője Fotó: Szabó Gábor - Origo

Kezdjük akkor a hellyel, ahol vagyunk. I. kerület, Gellérthegy utca. Nem az a hely, ahol lépten-nyomon romákba botlana az ember. A VIII. kerület fel sem merült? Kocsis Máté polgármester biztos örömmel segített volna székházat találni.

Az ingatlan kiválasztására igazságügyi szakértőt kértünk fel. Elmondtuk, hogy milyen célra kell az ingatlan. Három szempontot vettünk figyelembe. Az egyik, hogy milyen feladatot fog ellátni. Ez az iroda egy országos nagyvállalat központja lesz. A második az elhelyezkedés. A székháznak Budapesten kell lennie. A harmadik pedig az ár. Ebben az irodában részint ügyfélszolgálati munka zajlik, de ami nagyon fontos a projektben, hogy több tízezer munkavállalónak kell központilag rendezni az adminisztrációját, egy nagyvállalat ügyeit intézni, és ehhez kell egy olyan központ, ami ezt el tudja látni. Ez a főfeladat.

A másik, hogy itt az elhelyezkedéssel voltak gondok. Azt gondolom, hogy ezt az ingatlant akkor választották ki, amikor egy ingatlanpiaci crach volt, így a szakértő szerint nemcsak őrzi, hanem növeli is az értékét. Ezt az amúgy legnagyobb szövetkezetet, ami a roma közösségé lesz, miért kellett volna kivinni a huszonnyolcadik kerületbe?

Amit eddig elmondott, még mindig nem győzött meg arról, hogy ne választhattak volna VIII. kerületi és olcsóbb épületet.

Az igazságügyi szakértő nem csak az I. kerületben mutatott ingatlanokat. A II., az V. és a XII. kerületben is felmerültek lehetőségek, és ha jól emlékszem, akkor a VIII. kerületben is. (A papírok tanúsága szerint ott nem - a szerk.) Ár-érték arányban ez volt a legjobb. A 465 ezer forint négyzetméterár jónak mondható.

Havi félmillióért béreltek tíz Opel Corsát, ezt a tételt a Balog Zoltán miniszter kezdeményezte vizsgálat is kifogásolta, szabálytalansági eljárás indult, ahogy az irodabútor beszerzése miatt is.

A foglalkoztatási szövetkezet székháza az I. kerületi Gellérthegy utcában Fotó: Szabó Gábor - Origo

Amíg a szabálytalansági vizsgálat le nem zárul, én ezt nem szeretném kommentálni. Felhívnám azonban a figyelmet arra, hogy a 150 vizsgált tételből mindössze ezt a kettőt kifogásolták. Az autókról még azt kell tudni, hogy magas amortizációval számolunk, nem egy autó ment már tízezer kilométert is. Olcsóbban jövünk ki, mintha megvásároltuk volna őket.

Mennyit költöttek el eddig a közel ötmilliárd forintból?

Eddig a pénz egyharmadát használtuk fel, 1 milliárd 664 millió forintot. A háromtagú konzorcium élén az Országos Roma Önkormányzat áll, ők 1 milliárd 209 millió forintot használtak fel, a Nemzetgazdasági Minisztérium 300 milliót, a Türr István Képző és Kutatóközpont pedig 155 millió forintot. 122 millió forint ment el a projekt előkészítésére, 53 millió forint a projektmenedzsment bére. Felmértük a vállalkozói igényeket, milyen ágazatban működnének velünk együtt, megkérdeztük, mi a véleményük a szövetkezetről. 1300 ember szociális-gazdasági képzést kapott, hamarosan indulnak a szakmai képzések.

Irodabútorok a székházban - nem luxus Fotó: Szabó Gábor - Origo

Tehát a közmunka felturbózott változatáról beszélünk?

Egyáltalán nem. A közmunka jogilag is eltérő foglalkoztatási forma. A szövetkezeti tagra a szövetkezeti törvény vonatkozik. E szerint a tag tagi munkavégzés keretében jut munkához. Ez nem csupán jogi, hanem munkaszervezési különbség is. A részben már kiképzett mentorok segítségével szerveződnek meg a brigádok, így összeszokott csapatok alakíthatók ki az egyes feladatok elvégzésére. De ez nem csupán a tagoknak, hanem a munkaadónak is előnyös, hiszen a szövetkezettel szerződve mentesül az alkalmazás adminisztratív terheitől, mivel nem munkaviszonyt létesít.

Hány embernek adott munkát eddig a projekt, és közülük mennyi roma?

A projektben összesen 100-110-en dolgoznak, pontosan nem tudom, hogy hány roma van köztük. 68-70 mentor dolgozik a projektben, szerintem a többségük roma származású. De a projektnek nem is az a célja, hogy munkát adjon, mint mondtam, a foglalkoztatási szövetkezetek előkészítésére szolgál.

Több tízezer roma embernek ad munkát a szövetkezet, ha novemberben elindul Fotó: Szabó Gábor - Origo

Az LMP-s Hadházy Ákos feljelentést tett a gyanús pénzköltések miatt, a többség pedig azt láthatja, hogy százmilliók mennek el ismét egy roma programra. Mindezeket figyelembe véve ki lehet jönni jól ebből a programból?

Igen. Mert mi a cél? Az, hogy Magyarországon beinduljon egy új gazdálkodó egység, szövetkezeti forma, ami több tízezer hátrányos helyzetű romát vezet vissza a munka világába. A kormány és az Országos Roma Önkormányzat 2011 májusában megkötött keretszerződésben egy 100 ezres szám szerepel. Ma a roma közösség tagjai között 84 százalékos a munkanélküliség. Ez tarthatatlan. Voltak kezdeményezések a felzárkózásra, de most az EU szociális és gazdasági bizottságának több tagja is a kezdeményezés mellé állt. Az Európai Unióban már működik a szociális szövetkezet, 123 millió tagja van. Ráadásul az Európa 2020 felzárkóztatási programban is kiemelt helyet kapnak a szociális szövetkezetek.

Mi van akkor, ha a magyar projekt mégis kudarccal zárul?

Kipróbáltunk már elég dolgot ahhoz, hogy ez a projekt sikeres legyen. Ha törik, ha szakad, meg kell csinálni.