A rendvédelmi dolgozók közül sokaknak komoly fizetéscsökkentést hoz majd a július 1-jei, átlag 30 százalékos fizetésemelés – értesült az Origo. A kormányzat hónapok óta az egyik legnagyobb sikernek nevezi, hogy júliustól 68 ezer rendőr és tűzoltó átlagosan 30 százalékkal több bért kap.
A nagy átlagra ez igaz is, azonban vannak olyan rendvédelmi dolgozói csoportok, amelyek egyáltalán nem várják a júliust, például a búvárok vagy a helikopteresek. Ők ugyanis akár több tízezer forinttal kevesebbet vihetnek majd haza. Ennek az az oka, hogy az említett dolgozók fizetésének jelentős részét az eseti pótlékok teszik ki, így hiába emelkedik 30 százalékkal az alapfizetésük, az nem lesz elég arra, hogy a pótlékok kiesését kompenzálja.
Például egy olyan rendvédelmi alkalmazott, aki helikopteres képzettséggel rendelkezik, az alapfizetése mellett a kiszállásokra kifizetett eseti pótlékokból tudja jelentősen növelni a jövedelmét. Ugyanez igaz a tűzszerészekre és a búvárokra is, akik néha akár napi 12-14 órát is dolgoznak, így számukra a pótlékok teszik ki a fizetés túlnyomó többségét, így azok megszüntetése komoly érvágást jelent.
Az Origónak nyilatkozó rendvédelmi dolgozók abban bíznak, hogy csak átmeneti lesz a mostani időszak, és januárig rendezik ezt az anomáliát. Többen azt mondták, nem maradnak a testületben, ha nem változtatnak a szabályokon. Problémának nevezték azt is, hogy a fizetésemelés révén növekedni fog a bérfeszültség az állományon belül, amit szintén kezelni kellene.
Az Országgyűlés döntése értelmében az alapfeladatot ellátó tiszthelyettesek, zászlósok, tisztek 30 százalékos, a nem alapfeladatot ellátók 25, a parancsnokok pedig 15 százalékos emelésre számíthatnak júliustól. A béremelés egyébként egészen 2019-ig tartana, de évente csak 5 százalékkal emelnék a juttatásokat.
A béremelés ellenére több szakszervezet elégedetlen. Felháborodást váltott ki az, hogy a rendvédelmi dolgozóknak, ha külföldre utaznának, azt jelenteniük kell a felettesüknek, aki szolgálati vagy nemzetbiztonsági érdekre hivatkozva megtilthatja az utat. Változás lenne az is, hogy több ezer ember közalkalmazotti státusza megszűnhet, és ezután munkavállalóvá válnának. Ez pedig azt jelentheti, hogy könnyebben lehet majd elbocsátani őket.
Kérdéseinkkel megkerestük a Belügyminisztériumot is, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.