A magyarok többsége idegenellenesnek tekinthető, egy év alatt jelentősen megugrott a menedékkérőket visszautasítók aránya - közölte áprilisi felmérésének eredményeit a Társadalomkutató Intézet zrt..
A Tárki 23 éve foglalkozik az magyarországi idegenellenesség vizsgálatával, és soha nem tapasztaltak még ilyen fokú elutasítást a témában: az ezer megkérdezett magyar 46 százaléka választotta azt a lehetőséget, hogy hogy az országba menedékkérő be ne tehesse a lábát
45 százalékuk az igénylő helyzetétől tenné függővé a menedékjog megadását, és 9 százalékuk gondolta úgy, hogy minden menedékkérőt be kell fogadni.
Az idegenekkel szembeni elutasítás először 1992 és 1996 fokozódott jelentősen, az eddigi, 43 százalékos csúcsot viszont 200 és 2002 között, az első Orbán-kormány időszakában érte el. A mostani megugrás szintén kiemelkedőnek számít: tavaly még csak a válaszadók 39 százaléka volt kifejezetten idegenellenes.
A növekedés összefügghet a koszovói menekültek év eleji áradatával és Orbán Viktor határozott, menekülteket elutasító retorikájával is.
Februárban a kormányfő arról beszélt, hogy akár félmillió koszovói albán menekült is érkezhet Magyarországra, áprilisban pedig kijelentette, szerinte Európának nincs szüksége bevándorlókra.
A kormány által indított újabb nemzeti konzultáció többek között arról kérdeziaz állampolgárokat: egyetértenek-e abban, hogy az illegális bevándorlókat őrizetbe vegyék, visszatoloncolják, illetve a kettő közti időben munkára fogják, hogy megtermeljék a tartási költségeiket.
A megadott válaszlehetőségeket ide kattintva nézhetik meg.
A Tárki áprilisi felmérésének válaszaadói az araboktól tartottak a legjobban, 94 százalékuk utasítaná el menedékkérelmüket.
Közel ennyien mondtak nemet a Magyarországra érkező romákra, míg a románok és afrikaiak menedékkérelmét 70-80 százalékuk dobná vissza.
A megkérdeztek 60 százaléka nem kegyelmezett az amúgy csak papíron létező pirézeknek sem.
A legjobb a határon túli magyarok megítélése volt, esetükben csak 9 százalék válaszolt teljesen elutasítóan.
Az átlagosnál magasabb az idegenellenesség mértéke a Jobbik és az MSZP szavazói között . Elutasítóbbak a nem szavazók is , illetve azok, akik úgy érzik, hogy rossz anyagi helyzetben vannak és helyzetük tovább romolhat. Átlagon felül bizonyultak idegenellenesnek a dél-dunántúliak, a munkanélküliek és a 40-50 évesek korosztálya.
A Tárki jelentése szerint továbbra is a felsőfokú végzettségűek között a legalacsonyabb az idegenellenesség mértéke (főiskolát végzettek 35 százaléka, egyetemet végzettek 20 százaléka