Egy strandot adna Tarlós a BKV megmentéséért

100 Éves a budapesti buszközlekedés

A 2017-es vizes vb helyszínét, a Dagály fürdőt és strandot adná át az államnak a főváros cserébe a BKV Zrt. 52 milliárd forintnyi adósságának átvállalásáért. A BKV adósságának teljes leírására utoljára 2002-ben volt példa, aztán 2011-ben az Orbán-kormány megígérte ugyan, de nem teljesítette.

Átvállalja az állam a BKV Zrt. teljes adósságállományát, beváltva ezzel a még 2011-ben tett, ám azóta sem teljesített ígéretét.

Súlyos tehertől szabadulnak

Legkésőbb június végéig megszabadul a BKV a teljes, 52,3 milliárd forintos adósságállományától. Erről a kormány által április végén benyújtott költségvetési törvénymódosító javaslat rendelkezik. A jogszabálytervezet zárószavazása május végén várható.

Az állam a BKV teljes, 52,3 milliárd forintnyi hitelállományát átveszi és kifizeti Fotó: Polyak Attila - Origo

Az 52,29 milliárd forintnyi állami kötelezettségvállalás a legjobbkor jött a BKV-nak. A fővárosi cég már tavaly is rendkívüli nehézségek árán tudta csak törleszteni az adósságát. Márciusban és júniusban összesen 4,7 milliárdot fizettek vissza - részint beruházások halasztásával megteremtve a fedezetet.

A BKV Zrt. hiteleinek tőketörlesztése (millió forint)

2014. március 31.	2442,5
2014. június 30.	2262,5
2014. szeptember 30.	2442,5
2014. december 31.	2262,5
2015. március 31.	6745
2015. június 30.	28225
2015. szeptember 30.	695
2015. december 31.	16625
Összesen	61700

A cég tavaly ősszel már a saját jövőjét élte fel, amikor szeptember végén az előrehozott működési támogatás terhére fizette ki a 2,4 milliárdos aktuális részletet, majd egy héttel később a 3 milliárd forintnyi bért a 11 ezer dolgozónak.

A BKK buszbemutatója a Hősök terén a buszközlekedés 100. évfordulóján, 2015. március 1-jén Fotó: Szabó Gábor - Origo

A tavaly év végén esedékes 2,2 milliárdos tételt a BKV már csak a tulajdonos főváros segítségével tudta kifizetni, és ugyancsak a fővárosi önkormányzat előlegezte meg a cégnek az idei első részlet összegét, a március 31-én visszafizetett 6,7 milliárd forintot.

Négy évet késett a kormány

Az állami adósságkiváltás tartalmazza az idén márciusi részletet, valamint az év végéig esedékes további hármat. Az 52,3 milliárd forint nagyobb összeg annál a 38 milliárdnál, amennyivel utoljára, 2002-ben "nullázta le" kemény tárgyalások után Demszky Gábor főpolgármester idején a Medgyessy-kormány a BKV adósságát.

Örülhet Tarlós István főpolgármester, hogy a kormány végre átveszi a BKV adósságállományát Forrás: MTI/Beliczay László

Teljes szanálás azóta nem volt. Pedig az Orbán-kormány egyszer már megígérte Tarlós István főpolgármesternek és a fővárosnak a BKV adósságállományának leírását. Az akkor mintegy 77 milliárd forint értékű teher átvállalásáról 2011 augusztusában döntött a kormány. Ám az írásban, a Magyar Közlönyben is megjelent ígéretét a kabinet nem tartotta be.

Orbán Viktor miniszterelnök a még 2011-ben tett ígéretét négy évvel később teljesíti Fotó: Polyák Attila - Origo

Az eredetileg a MÁV és a BKV összesen mintegy 400 milliárd forintnyi adóssága átvállalásának fedezetéül szánt, korábban elvont magánnyugdíj-pénztári vagyont másra fordították, így a BKV-ra már nem jutott pénz. Az ígéret beváltásának négyéves késésével csaknem 25 milliárd forintot spórolt tehát a kormány - ennyivel csökkent ugyanis időközben a BKV adóssága.

Csak kezességet vállaltak

Az után, hogy az állam mégsem fizette ki a BKV 77 milliárdos tartozását, sovány vigasz lehetett 2012 nyarán a fővárosnak, hogy a kormány legalább készfizető kezességet vállalt a már csak 61,7 milliárdos adósságállomány refinanszírozásához.

A BKV már régóta nem vett fel újabb hitelt, sőt csökkentette is adósságát, de görgette maga előtt a több tízmilliárdos tartozást.

Tavaly azonban a 61,7 milliárdos tartozás lejáró részleteinek újabb hitellel történő kiváltásához az állam már nem nyújtott garanciát. Pedig világos volt, hogy a BKV a lejáró tartozásait csak újabb hitelekből tudja kifizetni.

A BKV-val és a fővárossal szemben bizalmatlan bankok már csak állami kezesség mellett lettek volna hajlandóak újabb kölcsönt adni. E nélkül viszont vissza kellett fizetni a részletekben lejáró tőketartozást. Ha eggyel is késett volna a BKV, akkor az összes tartozás egyszerre lejárt volna.

Strandot ad cserébe Tarlós

Papíron az adósságátvállalásért cserébe nem vár ellentételezést a kormány. Az Origo értesülései szerint a főváros - szimbolikus gesztusként - mégis átadná ingyen a 2017-es vizes világbajnokság helyszínét, a Dagály fürdőt és strandot, valamint legalább egy további fővárosi ingatlant.

A Dagály jelentősége egyre nő a személyesen Orbán Viktornak is kiemelten fontos vb közeledtével. A fejlesztési beruházásokat pedig megkönnyítené, ha a terület állami tulajdonba kerülne. A Dagályban egyébként éppen pénteken teszik le a FINA-világbajnokság helyszínéül szolgáló új uszoda alapkövét.

A Dagály strand madártávlatból - ezt adná át a főváros az államnak Forrás: Google Earth

A felkínált fővárosi ingatlanokról tényként beszélt az Origónak adott interjúban Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, ám Tarlós István a Magyar Nemzetnek azt állította, ez fel sem merült. Ezért erről a tárcát és a fővárost is megkérdeztük. A Városházán azt közölték, hogy az egyeztetések lezárásáig nem nyilatkoznak, a tárca pedig azt írta: egyeztetnek arról, hogy "mely fővárosi vagyonelemeket érint az ingyenes átadás, amelyek elősegítik az állami közfeladatok ellátását."

Egyik kezével ad, a másikkal elvesz

Az adósságátvállalással lélegzethez jut a BKV, de mint látható, kiszámítható finanszírozás, megfelelő állami és fővárosi szerepvállalás nélkül a közösségi közlekedés a jelenlegi színvonalon való további működtetése rövid idő alatt újratermeli az adósságot - ehhez 2002 után néhány év elegendő volt.

A BKV hosszú távú, kiszámítható finanszírozása érdekében 2010 óta sem történt érdemi előrelépés Fotó: Polyak Attila - Origo

Ami az állami hozzájárulást illeti, a jelek szerint amit egyik kezével ad az állam, azt a másikkal részben el is veszi. A fővárosi közösségi közlekedésre ugyanis a Varga Mihály által frissen benyújtott 2016-os költségvetési tervezetben már csak 18 milliárd forint szerepel, szemben az idei 24 milliárddal.

Ehhez ugyan minden évben hozzájön még mintegy 16 milliárd forint fogyasztóiár-kiegészítés, ami a BKV-nak az állam által előírt kedvezményes diák- és nyugdíjas bérletek miatt kieső bevételét kompenzálja, ám jövőre még az ideinél is kevesebbet kap összességében a BKV az államtól.

Régen több pénzt kaptak

Pedig már a tavalyival megegyező, 24 milliárdos idei normatív támogatás sem elég, hiszen a BKV 2015-ös működéséhez a főpolgármester szerint hiányzik még 15 milliárd forint. Ez az összeg amúgy jóval kevesebb, mint amennyit a szocialista kormányok fordítottak a BKV-ra.

A Bajnai Gordon vezette kormány még magasabb állami normatíva mellett is több pluszpénzt adott Fotó: Origo

A Bajnai-kormány 2010-ben 17 milliárdot adott pluszban az akkor még 32 milliárdos állami normatíván felül. Utóbbi normatíva egyébként 2005-től létezett, és még ennyit, 32 milliárdot adott 2010-ben az Orbán-kormány is a BKV-nak, mielőtt elkezdte csökkenteni az összeget.

Az idén hiányzó 15 milliárd forint pótlása nem egyszerű feladat, ahogy jövőre sem lesz könnyű a szolgáltatás fenntartása a csökkenő állami normatíva mellett. Egy 15 milliárdos megtakarítás csak drasztikus, a közlekedés- és utasbiztonságot veszélyeztető járatritkítással lenne elérhető.

A spóroláshoz drasztikus járatritkítás társulna: minden ötödik busznak ki kellene állnia a forgalomból Forrás: MTI/Beliczay László

Egy korábbi fővárosi tanulmányt alapul véve, ha a csökkentés mértéke arányosan valósulna meg, és a csúcsidőt is érintené, akkor nagyjából minden ágazatban - busz, metró, villamos, trolibusz, HÉV - 20 százalékkal esne vissza a szolgáltatás.

Sztrájkhelyzet van a BKV-nál

Nem csak az adósságátvállalás és a jövőbeni finanszírozás kérdése nyomaszthatja eközben a BKV menedzsmentjét, hanem a küszöbön álló sztrájk is. Az idei béremelésről szóló tárgyalásokon a cégvezetés - pluszforrás híján - egyelőre nem tett jobb ajánlatot a 2 százalékos alapbér-emelésnél, márpedig a szakszervezetek ennél jóval többet szeretnének elérni.

Bolla Tibor, a BKV elnök-vezérigazgatója nincs könnyű helyzetben: érik a sztrájk Fotó: Szabó Gábor - Origo

Az egyik nagy érdekképviseleti szövetség, a VTDSZSZ már sztrájkbizottságot is alakított. Egyetlen módon lehetne elkerülni a sztrájkot, és magasabb béremelést ígérni, ha még néhány milliárd forintot tudna spórolni a BKV. Erre információink szerint az lehet a megoldás, ha az adósságátvállalás után felszabaduló évi mintegy 3-3,5 milliárd forint kamatterhet erre a célra fordíthatná a közlekedési társaság.