Tartalékai után jövőjét kénytelen felélni a BKV. A cég a következő hónapok működési támogatásának terhére tudja csak kifizetni adósságának újabb törlesztő részletét, illetve mintegy 10 ezer alkalmazottjának szeptemberi fizetését - értesült az Origo.
Hónapok óta a túlélésért küzd a BKV, a nyár végére pedig tartalékai elfogytak. A cég év elején fennálló mintegy 67 milliárd forintos adósságállományának nagy része banki hitel - 61,7 milliárd -, amelyből idén a BKV saját erőből két törlesztő részletet visszafizetett mintegy 4,7 milliárd forint értékben, de ehhez már teljesen felélte tartalékait.
Szeptember 30-án esedékes egy újabb, 2,4 milliárd forintos részlet, amit a BKV gazdálkodására rálátó forrásunk szerint még kifizetnek, de valójában ennek fedezete sincs meg. Így a cég vagyonkezelőjének, a Budapesti Közlekedési Központnak (BKK) a BKV számára havonta folyósított, a fővárosi közgyűlés által jóváhagyott összegű működési támogatás előrehozott kifizetéséből utalnak a hónap végén a hitelező bankoknak.
Mivel a BKV csak a legvégső esetben nyúlna ahhoz, a gazdasági életben amúgy nem szokatlan megoldáshoz, hogy beszállítói számláinak halogatásával jusson néhány hétre lélegzethez, a következő nagyobb kiadást, az október 7-én esedékes bérfizetést is a következő hónapok működési támogatásának terhére egyenlíti majd ki. Ez a törlesztő részletnél is nagyobb összeg, mintegy 3 milliárd forint.
A dolgozók tehát megkapják időben a fizetésüket, és a bankok is határidőre a maguk pénzét, ám ennek nagy ára van: a két tétel nagyjából elviszi a BKK-tól működésre kapott egyhavi apanázst. Ez pedig hiányozni fog, ha időközben a BKV eredeti terveinek megfelelően nem tudja újabb bankhitelből refinanszírozni lejáró adósságát.
Sem a BKV-nak, sem a 3-as metró járműcseréje miatt éppen hitelfelvételre készülő fővárosnak sincs ugyanis a kamat- és tőketörlesztésre fordítható pénze, így a BKV bár újabb hiteleket 2010 óta nem vett fel - sőt adósságállományát csökkentette is -, tartozásait csak újabb hitelekből tudja kifizetni.
Nem is lenne baj, ha a bankok nem lennének bizalmatlanok a forráshiánnyal küzdő BKV-val, illetve a feszített költségvetésű fővárossal szemben, de azok. Már csak állami készfizető kezesség mellett hajlandóak akár az önkormányzatnak, akár a cégének kölcsönt adni. A kormány viszont egyelőre nem vállalt garanciát.
A BKV Zrt. hiteleinek tőketörlesztése (millió forint)
2014. március 31. | 2442,5 |
2014. június 30. | 2262,5 |
2014. szeptember 30. | 2442,5 |
2014. december 31. | 2262,5 |
2015. március 31. | 6745 |
2015. június 30. | 28225 |
2015. szeptember 30. | 695 |
2015. december 31. | 16625 |
Összesen | 61700 |
Az idén szeptemberi fizetés után idén még egyszer, decemberben kellene törleszteni a bankoknak 2,2 milliárdot, jövőre viszont a 3,4 milliárdos kamatfizetés mellett a fennmaradó teljes hitelállomány, 52,9 milliárd forint tőketörlesztése is esedékessé válik. A BKV ezt is újabb hitelekkel váltaná ki állami garancia mellett.
Amikor a hitelek refinanszírozási nehézségei kapcsán július végén az Origo beszámolt a BKV gazdálkodásának kilátásairól, a cég és a Vitézy Dávid vezette BKK reagálásában igyekezett mindenkit megnyugtatni, hogy a közlekedési vállalat nincs csődveszélyben. Azt elismerték, hogy nehéz a helyzet, és nincs állami garancia - márpedig ez azóta sem változott.
A BKV gazdálkodását érintő kérdések is szerepeltek volna a fővárosi közgyűlés szeptember 9-re összehívott rendkívüli ülésén. Az ülést ellenzéki képviselők eredetileg azért kezdeményezték, mert a cég gazdálkodása forráshiányos, lejáró hiteleinek refinanszírozása is megoldandó feladat, mindez pedig szerintük nem halasztható az októberi választás utánra.
Tarlós István főpolgármester összehívta ugyan a tanácskozást, de jelezte, hogy az ellenzék politikai kampánya részének tekinti a kezdeményezést, mondván: minek vitázzon folyamatban lévő ügyekről egy olyan testület, amely ebben az összetételben már biztosan nem ülésezik többet.
A főpolgármester problémamegoldó szándékának komolyságát jelzi az ellenzék szerint, hogy Tarlós kedden reggel 7 órára, vagyis a Városháza hivatali munkaidején kívülre hívta össze az ülést. Csakúgy, mint a szintén hivatali időn kívülre, este hétre összehívott június 27-i ülés esetében, melyet szintén az ellenzék kezdeményezett. Arról távol maradt a Fidesz-KDNP, így határozatképtelen volt a közgyűlés.
A hírek szerint jövő kedden a kormánypárti képviselők szintén bojkottálták volna az ülést. A Jobbik fővárosi frakciója is kampánycélokat emlegetett, és jelezte távolmaradását. Az ülést kezdeményező ellenzékiek végül pénteken bejelentették: nem vesznék részt "az alibiből összehívott közgyűlési ülésen", "a fővárosiakat megalázó bohózatban".