Két alapszervezetét is feloszlatta a Fidesz néhány napon belül. Az ózdi újjászervezését még indokolhatja az önkormányzati választások kudarca, ám az esztergomi szervezetnél belső politikai okok lehetnek a háttérben, hiszen a működését rég felfüggesztették, pedig visszaszerezték a polgármesteri posztot a Fidesznek.
"Célszerű volt a társaság további tagozódásának megállítása" - értett egyet az ózdi Fidesz-szervezet a héten bejelentett feloszlatásával az Origónak nyilatkozó Fürjes Pál, a kormánypárt ózdi szervezetének elnöke. Erre a választókerületi elnöknek joga van, máshol is előfordul a szervezetek feloszlatása, mondta. Az ózdi Fidesz honlapja egyébként már nem érhető el "karbantartás" miatt.
A feloszlatást Riz Gábor választókerületi elnök azzal indokolta, hogy belső problémák és személyes ellentétek kerültek utcára. Az Észak-Magyarországnak a parlamenti képviselő azt is mondta, szükség van a megújulásra és néhány új arcra is, akikkel majd nekivághatnak a következő választásoknak.
A feloszlatásban szerepet játszhatott, hogy a Fidesz vereséget vereségre halmozott Ózdon. Tavaly ősszel az önkormányzati választáson Fürjes Pál elveszítette a város polgármesteri posztját, amit a megismételt választáson, novemberben másodszor is megnyert a jobbikos Janiczak Dávid.
Ráadásul a vártnál is nagyobb győzelmet aratott a Jobbik az egykori szocialista fellegvárban: Janiczak október 12-én még csak 66 szavazattal előzte meg Fürjes Pált, míg november 9-én már 5223 vokssal győzött. A radikális párt közel kétharmados támogatottságot kapott.
A személyes kudarcról Fürjes azt mondta az Origónak, hogy "mindenki levonta a tanulságot, én is úgy érzem, hogy kommunikációban nem voltam a megfelelő szinten". Jelezte: azt hitte, a tettek önmagukban elegendőek a sikerhez. Azt még elárulta, hogy belép az új Fidesz-szervezetbe is.
Egészen más a helyzet Esztergomban, ahol a helyi Fidesz-szervezet sikert sikerre halmozott a tavalyi önkormányzati választáson. Nemhogy elveszítették volna a polgármesteri széket, hanem ellenkezőleg: visszaszerezték azt. A kormánypártok jelöltje, Romanek Etelka ugyanis legyőzte az addigi polgármestert, a független Tétényi Évát. Igaz, a különbség csak 3,5 százalék, 409 voks volt.
Azt, hogy nem a választási eredményekkel lehetett a gond - tavaly tavasszal, az országgyűlési választáson is a Fidesz-KDNP jelöltje, Völner Pál győzött a körzetben -, az is alátámasztja, hogy az Origo értesülései szerint a helyi Fidesz-szervezet működését a választókerületi elnök, Völner Pál már másfél évvel ezelőtt felfüggesztette, majd most, májusban jelentette be a feloszlatást.
Személye elleni kritikát nem kapott, a Fidesz pedig helyben "átütő sikereket ért el" - mondta az Origónak a Fidesz-szervezet elnöke. György Róbert mégsem lepődött meg a szervezet feloszlatásán. Mint mondta, "a választókerületi elnöknek ehhez joga van, és ez egy hosszú hónapok, illetve egy év óta tartó folyamat volt". Ez utóbbi kijelentése megerősíti az Origo felfüggesztésről szóló értesülését.
Azt az ellentmondást, hogy Ózddal szemben Esztergomban sikeres volt a Fidesz, mégis feloszlatták, György Róbert azzal magyarázta, hogy
máshol talán a sikertelenség volt az ok, itt pedig Völner Pál közlése szerint nem volt harmónia a szervezetben.
Mikor az ő véleményét kérdeztük, György arra utalt, hogy a jobboldal sem egységes, különböző érdekek, értékek alakíthatják a történéseket.
Arra a kérdésre, hogy a szervezet feloszlatásában szerepet játszhatott-e az, hogy néhány hónapja a NAV adónyomozói a cégénél jártak, György azt válaszolta, hogy nem, mert nem is azzal a céggel volt bajuk, amelyiknél ő dolgozik, hanem annak egy alvállalkozójával, de "a dolog természetéből adódóan a cégemnél és nálam érdeklődtek utána". Azt György még nem tudja, belép-e az új szervezetbe.
Völner Pál szerint sok feszültség volt a korábbi fideszes polgármester, Meggyes Tamás és a régi képviselő-testületi tagok, illetve a szervezet többi tagja között. Részben ez is oka lehetett a feloszlatásnak. Völner úgy vélte, "ezek a feszültségek is közrejátszottak, hogy Esztergomban azok az emberek is elfordultak a Fidesztől, akik korábban várták a helyi szervezet megújulását".
Csakhogy az 1999–2010 között a várost irányító, majd a Fideszben kegyvesztetté vált Meggyes Tamásra egyszer már mutogattak vissza, és éppen miatta cserélték le a helyi szervezet vezetését. Ez 2013-ban, éppen azután történt, hogy Völner lett a választókerületi elnök. Meggyes ekkor vesztette el a helyi szervezet elnöki posztját a tisztújításon György Róberttel szemben, aki az utolsó pillanatban "került képbe". A választás előtti napon mutatta be Völner az elnökségnek, mint Meggyes kihívóját.
Meggyes Tamás, az Esztergomot ciklusokon át irányító polgármester egy idő után kegyvesztetté vált a Fideszben.
Ezután, bár Meggyes és korábbi közeli munkatársai a Fidesz-frakció tagjaiként továbbra is a képviselő-testületben ültek, eltávolodtak a helyi Fidesz-szervezettől. Az esztergomi Fidesz-frakciót ekkor már nem is Meggyes, hanem egykori sofőrje, Steindl Balázs vezette, és folyamatosan konfrontálódtak az új polgármesterrel, Tétényi Évával, valamint összevesztek a helyi KDNP-szervezettel is.
Az Origo információi szerint a Meggyes visszatérésétől tartó Fidesz közben a korábban 120 fős helyi szervezetet mintegy 160 fősre duzzasztotta fel – groteszk módon sok olyan embert is beléptettek, akik 2010-ben még Meggyes ellen tüntettek a városban. Tavaly a parlamenti választás után egyre inkább úgy tűnt, hogy már György Róbert sem élvezi a választókerületi elnök feltétlen bizalmát.
Bár a szokásjog szerint a helyi elnök lesz a polgármesterjelölt, Györgynek csalódnia kellett. Úgy tudjuk, Völner Pákh Gábort, az elismert orvost akarta polgármesterjelöltnek, de a helyi szervezet szavazásán ő csak 2 szavazatot kapott, míg György Róbert 80-at. Megmérették, és 17 voksot kapott Romanek Etelka, akit a jelöltkereséssel a Fideszben informálisan megbízott Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök és a város díszpolgára, a Mol-vezér Hernádi Zsolt "talált meg".
Végül a szavazás ellenére Romanek Etelkát indították, és meg is nyerte a választást. A voksolás után függesztették fel a Fidesz-szervezetet, ami sokak szerint annak a jele volt, hogy Völner elveszítette felettük a befolyását, azóta pedig a hírek szerint Romanek Etelkával és a kormánypárti képviselőkkel sem felhőtlen a viszonya, ezért próbálja teljesen újjászervezni a Fidesz-szervezetet.
Közben Meggyesnek György Róbert egy Magyar Hírlap-cikkben üzente meg, hogy visszavonul a közélettől. Úgy fogalmazott, Meggyes Tamás népszerűtlensége ráhúzódott a frakcióra és a pártra. Hozzátette:
Ezt belátva Meggyes Tamás kiszáll a közéletből, és a jelenlegi Fidesz-frakció egyetlen tagja sem jelölteti magát újra a következő önkormányzati választáson.
Meggyes meglepődött ezen, mert nem akart visszavonulni, sőt kacérkodott azzal, hogy függetlenként elindul a polgármesteri székért.
Vádat emeltek Meggyes Tamás ellen
Meggyes közben annyira nemkívánatossá vált, hogy egy, még polgármestersége idején közpénzből kötött életbiztosítás miatt nyomozás is indult ellene, mentelmi jogát felfüggesztette az Országgyűlés, azóta pedig vádat is emeltek ellene hűtlen kezelés miatt. Meggyes Tamás azután, hogy Polt Péter legfőbb ügyész kezdeményezte mentelmi jogának felfüggesztését, úgy nyilatkozott: szerinte nem történt jogsértés. Úgy vélte, ha ebből mégis "ügy" lesz, az annak tudható be, hogy "a politikai megrendelések nem ismeretlenek az igazságszolgáltatásban, csak azt nehéz eldönteni, hogy ki rendeli meg ezt: az ellenségeink vagy a barátaink".
Másoknak inkább felfelé ívelt a karrierjük. Meggyes egykori bizalmasa, Steindl Balázs például új állást kapott: havi 400 ezer forintért külsős alelnök lett a megyei közgyűlésben. Meggyes több korábbi bizalmasa, hivatali munkatársa pedig az állami Könyvtárellátó Kft.-nél talált munkát. Közülük a tankönyvbotrányok ellenére is a helyén van szakmai igazgatóként Kövér László fideszes házelnök exsógornője, Kövér Szilárd volt felesége, Bakos Erika. Ő korábban Meggyes kabinetfőnöke volt Esztergomban. Bakos Erikának a könyvekhez már volt köze korábban: résztulajdonosa volt az időközben felszámolt Magyar Egyetemi Kiadó Kft.-nek, amely 2003-ban könyvalakban kiadta Orbán Viktor beszédeit.
Noha nem túl sűrűn fordul elő, hogy feloszlatnak egy helyi Fidesz-szervezetet, nem is olyan ritka. Idén tavasszal azonban a szokottnál is sűrűbben követték egymást a feloszlatások. Egy hónapon belül négy hasonló eset is volt. Az ózdi és az esztergomi eset előtt, április második felében belső ellentétek miatt előbb a főváros XV. kerületében, majd pár napra rá
Edelényben is feloszlatták a Fidesz-szervezeteket.
Rákospalotán azután jutottak el a feloszlatásig, hogy két ellenséges táborra szakadt a Fidesz: László Tamás parlamenti képviselő és volt polgármester, illetve a volt alpolgármesterek által fémjelzett táborok között már évek óta húzódott a vita, amit már a párt etikai bizottsága sem tudott elsimítani, mert úgy ítélte meg,
nincs remény az egymással végletesen szembefordult felek kibékítésére.
Ugyancsak régi, 2009 óta húzódó ellentét végére tett pontot az edelényi szervezet feloszlatása is. Molnár Oszkár egykor fideszes országgyűlési képviselő, polgármester, jelenleg független polgármester ellenében 2010-ben Daher Pierre libanoni orvost jelölte a Fidesz a parlamenti választásokon. Daher veszített, a helyi szervezetből pedig sokan kiléptek, míg az aktív tagok két táborra szakadtak.
Volt feloszlatási hullám a 2010-es parlamenti választás után is. A miskolci Fideszt azért oszlatták fel, mert a vezetés szembement a választókerület érdekével. Akkoriban érte el a végzet Áder János szülőhelye, Csorna helyi Fidesz-szervezetét is, ahol "egy megosztó csoport miatt kettévált a szervezet". Erre a sorsa jutott a füzesabonyi és a gyöngyösi Fidesz-szervezet is.
Öt éve nyáron oszlatták fel a Fidesz újbudai szervezetét is, miután az nem tudott megegyezni arról, kit indítson a kerületi polgármester-jelöltségéért. Hasonló sorsra jutott 2009-ben gyors egymásutánban a Fidesz váci, egri és makói szervezete is, amelyeket akkor Kövér László választmányi elnök az Origónak "gyulladásos góchoz" hasonlított.
A hármasával feloszlatásnak régi hagyománya van a Fideszben, mert 2003-ban egy választmányi ülésen szintén egyszerre három pártszervezet feloszlatásáról is döntöttek: a budapesti V. és XXIII. kerületi, valamint a szombathelyi csoport megszüntetéséről. Tizenöt éve, 2000 őszén a hódmezővásárhelyi szervezetet kellett ilyen módszerrel megújítani azért, mert "a párt politikájával ellentétes tevékenységet folytatott".