A parlamenti pártok csúfos bukásával folytatódott vasárnap az idei időközi önkormányzati választási sorozat Veresegyházon. Már a jelöltállítási szakaszban eldőlt, hogy a Fidesz–KDNP-nek nem lesz indulója a 3-as számú körzetben, mivel a jelölt nem írta alá az ajánlóíveit. A Jobbikon kívül csupán a Demokratikus Koalíció, a Magyar Liberális Párt és a Munkáspárt szállt ringbe, rajtuk kívül három, az országos politikához nem kapcsolódó aspiráns indult.
A várakozásoknak megfelelően a Pest megyei településen az 1965 óta polgármester – illetve korábban tanácselnök – Pásztor Bélát támogató helyi szervezet jelöltje győzött. A parlamenti pártok közül a legjobban a Jobbik szerepelt 19,72 százalékos eredménnyel. A DK jelöltje 1,97, a liberálisok aspiránsa 0,56, míg a Munkáspárt indulója 0,28 százalékot ért el. Érdekesség, hogy az utóbbi három jelölt az induláshoz szükséges ajánlásoknál jóval kevesebb szavazatot kapott.
Persze egy helyi önkormányzati voksolásból nem érdemes messzemenő következtetéseket levonni anélkül, hogy nem ismernénk az adott település helyi sajátosságait. Veresegyházat 1990 óta egyszer sem sikerült a pártoknak bevenniük. 2002-ben az MSZP–SZDSZ-szövetség állt ehhez a legközelebb, de csupán hét helyet szereztek a 17 tagú testületben. A Fidesz 2010-es támogatottsági csúcspontján is csupán egy egyéni körzetet tudott megnyerni a településen a kormánypárt.
A tavalyi önkormányzati választáson több mint 87 százalékos szavazataránnyal választották újra Pásztor Bélát, és a testületben is nagyon sima többséget szerzett az évtizedek óta irányító politikus.
A veresegyházi 3-as körzetben tavaly októberhez képest csak a Jobbik javított az eredményén,
de ez nagyrészt annak köszönhető, hogy a Fidesz most nem indult. A többi párt akkor nem állított jelöltet.
Ahhoz, hogy az időközi voksolások eredményéből valamilyen tendenciára következtethessünk, érdemes megnézni a mostani félév eddigi eredményeit. Elemzésünk során csak a 10 ezer főnél népesebb településeken megtartott voksolásokat vesszük figyelembe. Megnézzük, hogy tavaly októberben összességében hogyan szerepeltek az indulók, amit összevetünk a 2015-ös eredményekkel.
Szavazategyenlőség, lemondás vagy haláleset miatt a tavaly október 12-ei önkormányzati választás óta összesen hét választásra került sor 10 ezer főnél népesebb településeken. Ebből három esetben győzött független vagy helyi szervezet jelöltje.
Az MSZP kétszer, míg a Fidesz és a Jobbik csupán egyszer-egyszer nyert.
A pártok egymástól mandátumot nem tudtak elhódítani, de Gyomaendrődön a Fidesztől egy helyi szervezet elvette a képviselői helyet.
A hét választókerületben tavaly októberben összesen 15 474 fő élhetett volna a szavazati jogával, de ebből csak 6548 fő jelent meg az urnáknál, ami 42,32 százalékos részvételi aránynak felelt meg. Idén ezekben a választókerületekben 30,5 százalékra esett vissza az aktivitás, ami egyáltalán nem számít jelentős visszaesésnek, főleg annak a fényében, hogy egyik voksolásnak sem volt komoly tétje.
Az országgyűlési voksolásokon sem megy a Fidesznek
Míg tavaly áprilisban a Fidesz-KDNP még több mint kilenc százalékponttal előzte meg a baloldali pártokat abban a három választókerületben, ahol időközi választásokat tartottak, addig mostanra a baloldal vezet több mint hat százalékponttal. Az Origo mérlegre tette a tavaly november óta tartott időközi országgyűlési eredményeket.Októberben a pártok versenyét szorosan, de a Fidesz nyerte a független jelöltek előtt. A kormánypártok szereplése azonban egyáltalán nem volt kimagasló, mivel támogatottságuk még a 30 százalékot sem érte el. A képzeletbeli dobogó harmadik fokáért az MSZP és a Jobbik versengett, végül két és fél százalékpontos előnnyel a baloldali párt futott be győztesként. Rajtuk kívül egyetlen párt sem érte el összesítésben az ötszázalékos parlamenti bejutási küszöböt.
A hét választókerületben 2015-re annyiban módosultak az erőviszonyok, hogy
a Fideszt összesítésben megverték a független jelöltek,
de a pártok közötti versenyben az első helyen maradtak. Ennek a legfőbb oka, hogy míg az MSZP csak három, addig a Fidesz öt voksoláson is elindult, így értelemszerűen több esélye is volt a szavazatszerzésre. A Jobbik annak ellenére nem tudta a szocialistákat megelőzni, hogy hat választáson elindult, bár legalább az MSZP-vel szembeni hátrányát tudta csökkenteni.
A többi párt összességében még két százalékot sem tudott összegyűjteni a mostani félévben. Persze az ilyen, helyi jelentőséggel bíró voksolásokon a választók még kevésbé szavaznak szívesen kisebb pártokra. A kisebb pártoknak általában akkor van esélyük kimagasló eredmény elérésére, ha helyben nagyon jól ismert személyt indítanak.
Összességében nemcsak a közvélemény-kutatások, hanem az elmúlt hónapok időközi választásai is visszaigazolták, hogy
a kormánypártok tovább veszítettek a támogatottságukból.
A képet árnyalja, hogy olyan választókerületekben tartottak szavazásokat, ahol eleve alacsonyabb volt a Fidesz–KDNP támogatottsága az országos átlagnál.
A baloldal még sikeresebb lehetett volna, ha több helyen egyáltalán elindulnak, és mindezt úgy teszik, hogy a választók csak egy erőre voksolhatnak. Ha összeadjuk az LMP-re, a Demokratikus Koalícióra, az Együttre és a Munkáspártra adott voksokat a szocialisták szavazatszámával, akkor már előznék a Fideszt.