A Jobbik pártelnöke, Vona Gábor a Hajógyári-szigeten tartott rendezvényen jelezte, hogy a Jobbikon belül is van, aki ellenzi a halálbüntetést. A kaposvári gyilkosságról és Szita Bence esetéről szólva azt hangoztatta, hogy ő maga a társadalmi igazságtétel és a visszatartó erő miatt a halálbüntetést jogosnak tartja.
A megtelt rendezvénysátorban azt is megfogalmazta, hogy az Európai Unióból nem lehetne azonnal kilépni, mert Magyarország csődhelyzetbe kerülne. Szót emelt az Egyesült Államok és az Európai Unió között készülő szabadkereskedelmi egyezmény ellen, és kifogásolta, hogy a kormány „nem veri a tamtamot" amiatt, hogy tőkeerős amerikai vállalatok „letarolhatják Európát”.
Az Együtt családi napján tartott sajtótájékoztatóján kijelentette: el kell törölni az egykulcsos adót, jelen formájában meg kell szüntetni a közmunkát, a piac és az állam között pedig tisztességes együttműködést kell megvalósítani. Szigetvári Viktor hozzátette: az Együtt és pártalapítványa, a Váradi András Alapítvány erről akar beszélni az elkövetkező időszakban, és ezt képviseli a költségvetési vitában is.
A Fidesz-kormány 2010 óta következetesen képviseli a keményen dolgozó emberek érdekeit – közölte a párt. Hangsúlyozták: ma a keményen dolgozó emberek figyelmet és támogatást kapnak a kormánytól. „Igazságos, egykulcsos, alacsony személyi jövedelemadót vezettünk be és visszaállítottuk a családi adókedvezményt. Ezzel összesen 3600 milliárd forintot hagytunk a családok zsebében, 1300 milliárd forintot csak a családi adókedvezménynek köszönhetően” – írta közleményében a nagyobbik kormánypárt.
Kötelező munkáltatói felelősségbiztosítási rendszer bevezetését szorgalmazza a Munkástanácsok Országos Szövetsége, hogy egy kockázatközösség jöjjön létre, biztosítva a munkahelyi balesetben megsérült munkavállaló kártérítését – mondta Palkovics Imre, a MOSZ elnöke.
A Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke szerint az elmúlt öt évben lerombolták a magyar dolgozók védelmét garantáló legutolsó pilléreket is, az alkalmazottakra ráerőltették az új munka törvénykönyvét, és így a magyarok az Európai Unió legkiszolgáltatottabb munkavállalói lettek.
Az LMP szerint a legkevesebbet keresőknek is biztosítani kell a létminimumot. Ezt is tartalmazza a pártnak a dolgozói szegénység felszámolására tett hétpontos javaslata, amelyet Schiffer András társelnök ismertetett pénteken, a párt majálisán. A társelnök hangsúlyozta: nem a mesterségesen alacsonyan tartott bérekkel, hanem a munkaerő képzettségével kell felvenni a versenyt más országokkal.
A MSZP elnöke, Tóbiás József szerint a munka törvénykönyvének igazságtalanságait, az érdekképviselet ellehetetlenülését, a minimálbér emelését vetették fel problémaként a szakszervezetek. Elmondta, a szakszervezetek arról beszéltek neki, hogy hatályos munka törvénykönyve miatt sok visszaélés történik a munkaadói oldalon, teljes mértékben ellehetetlenül az érdekképviselet.
Az MSZP elnök-frakcióvezetője szerint Magyarország azért van bajban, mert a politikai jobboldal elsajátította a szélsőséges gondolatokat és azoknak teret engedett. Tóbiás József azt mondta, a szélsőséges eszmék, politikai korrupcióval társítva, gyökeret vertek „a Fidesz-Jobbik világában”. „Beépült, mint egy egészséges testbe a vírus. Alattomos kór az, amely lerohanta és megmérgezte a társadalmunkat” – mondta. Ma a kormány nem védi, hanem megosztja és bántalmazza a társadalmat – összegzett.
A Demokratikus Koalíció szerint a rendszerváltozás óta eltelt huszonöt év legalább az ország kétharmadának adósa maradt, ezért ennek az „elfeledett hatmillió" embernek kell igazságot adni. Gyurcsány Ferenc azt mondta, ha méltóképpen akarjuk ünnepelni május elsejét, szeretnénk megteremteni a munka becsületét és sikeres részei akarunk lenni az európai nemzetek közösségének, akkor előfeltétel, hogy „Orbánnak és kormányának mennie kell”.
Kormányra kerülésük után öt éven belül szeretnék elérni, hogy a minimálbér ne legyen kevesebb a mindenkori létminimumnál – mondta. Aki dolgoztat, az fizessen is – jelentette ki, hangsúlyozva, azt tapasztalja, sokan még a jogos bérüket sem kapják meg, arra hivatkozva, hogy rosszul megy az őket foglalkoztató cégnek.
A Liga Szakszervezetek elnöke a szövetség május elsejei rendezvényén arról beszélt, hogy a márciusban kezdődött háromoldalú szakértői tárgyalásokon a kormány háttérbe vonul, nem avatkozik be a munkaadók és munkavállalók közötti megbeszélésekbe, ahol viszont „eléggé döcögősen mennek a dolgok”.
Sztrájk szervezését sem zárta ki a Liga elnöke abban az esetben, ha a parlament tavaszi ülésszakán nem sikerül olyan törvényeket alkotni, amelyek segítik a megállapodások megvalósulását. Elmondta: tárgyalások folynak a korhatár előtti ellátások egy részének pótlása, többi között a 70-100 ezer embert érintő korkedvezményes nyugdíj ügyében.