Mozgássérült-játszótér mindenkinek

magikme projekt

Van egy zseniális ötlete, amivel súlyosan mozgássérült gyerekeken tudna segíteni, de sehonnan nem várhat segítséget? Sebaj, a civilek összedobják a szükséges pénzt, és megvalósulhat a Magikme projekt. Aztán ha a többéves munkához temérdek szerencse is párosul, létrejöhet egy olyan játszótér, ahol sérült és egészséges gyerekek játszhatnak együtt. Az első játék, egy libikóka prototípusa hamarosan elkészül, az ötletgazdák most egy speciális homokozóra gyűjtenek.

Betolják a kerekes széket a játszótérre. A benne ülő kisgyerek szeme felcsillan. Szerencsés esetben a székkel együtt beteszik egy speciális szerkezetbe, hogy hintázhasson. Örül persze, de szomorúan nézi, ahogy karnyújtásnyira tőle egészséges gyerekek játszanak.

Ki van rekesztve.

Kevésbé szerencsés esetben betolják a játszótérre, nem tud semmit csinálni, csak vágyakozva néz.

Nehezített pálya

Ezt a problémát felismerve öt édesanya, Élő Fruzsina, Emrich Krisztina, Harsányi Eszter, Török Flóra és Turai Anna – közülük hárman nevelnek sérült gyermeket –, gondolkozni kezdett a megoldáson, majd létrejött a Magikme projekt. Olyan játékokat terveznek, amelyek segítségével kényelmesebb és barátságosabb lehet a sérülteknek nehezített pályának számító játszótér.

Fruzsina, Jancsi és Miska indulnak a játszótérre Fotó: Bielik István - Origo

Élő Fruzsinának három gyermeke van, Jancsi hét-, Miska négy és fél, Vica kétéves. A két kicsi egészséges, Jancsi 24 hétre született, nagyon hirtelen, és – ahogy édesanyja fogalmaz – a koraszülöttség összes szövődményét sikerült vinnie. Másfél éves volt, mire végleg hazakerült a kórházból, akkor még egy intenzív osztállyal (oxigénpalack, gégekanül stb.) az otthonukban éldegéltek.

Jancsi ovis, majd iskolás lett, az életük már nem csak kórházak és fejlesztőfoglalkozások közt zajlik. „És ez nagyon jó. Nagyjából normálisak vagyunk” – fogalmaz Fruzsina.

Hiszek a zseniális elméjében

„Kezdetektől fogva nem kecsegtettek minket nagy reményekkel, úgyhogy elég hamar szembesültünk azzal, mire számíthatunk. Ez szerintem valamivel jobb, mint amikor sokáig úgy fest, hogy minden rendben lesz, aztán kiderül, hogy nem. Jancsi most hivatalosan a súlyosan halmozottan sérült kategóriába esik. Mozgássérült, nem tud beszélni, gyengén lát. Az értelméről szerintem nem lehet tudományos kategóriákban beszélni, és nem is akarok. Én hiszek az ő zseniális elméjében, de erről nincs papírunk” – mondja az anyuka mosolyogva.

Próbálunk játszani Fotó: Bielik István - Origo

Most itt ülünk öten – Fruzsina, Jancsi, Miska (Vica otthon alszik a nagymama felügyelete mellett), Bielik kolléga és én – egy hagyományos játszótéren, és próbálunk játszani. Miskának nincsen gondja, hacsak az nem, hogy hozzánk kell igazodnia, de

mit csinál egy súlyosabban sérült gyerek a játszótéren? Semmit.

Hacsak mint most is, az anyukája le nem csúszik vele a csúszdán. A legnagyobb élmény kiszállni a székből, együtt lenni a többiekkel. Ezt a pécsi Dóri Házban összegyűlt anyukák is megerősítették korábban, akik úgy fogalmaztak, a kerekes szék vagy babakocsi: börtön.

Ez így senkinek sem jó Fotó: Bielik István - Origo

„Mert aki csak ül a kocsijában, az magába fordul. Pláne azok a gyerekek, akik nem látnak jól, őket sokkal jobban bele kellene tenni a történésekbe” – bólogat Fruzsina.

Csiszolgatni kellett a dolgot

Két évvel ezelőtt fogalmazódott meg az anyukákban – akik onnan ismerték egymást, hogy egy fejlesztő központba jártak a lurkóikkal –, hogy csinálni kéne egy speciális játszóteret. Az ötlet megszületése után gyógytornászokkal, szakemberekkel konzultáltak, előírásokat böngésztek, mert az eszközöknek meg kell felelniük a játszótéri biztonsági szabályoknak is. Szóval csiszolgatni kellett a dolgot. A műszaki terveket végül Lendvai Beáta és Csortán Beáta készítették el.

A Labyrinth egészségeseknek, sérülteknek is jó játék lesz Forrás: Magikme

Elsőként megszületett a Labyrinth nevű libikóka (terve), amit olyan súlyosan mozgássérült és súlyosan halmozottan sérült gyerekek is tudnak használni, akik nem tudnak ülni, nem tartják jól a fejüket, nem használják ügyesen és könnyen a kezüket.

És úgy, hogy a kerekes székükből, babakocsijukból kiszállva tudnak játszani benne.

Ez a hinta megadja nekik az önmaguk indította mozgás örömét. Fel tudod emelni a fejed? Már ezzel mozgásba tudod hozni a libikókát: sikerélmény, és közben fejlődsz is.

Alig két hét alatt

Az ötlet megvalósításáért április végén internetes kampány indult, ami alig két hét összehozta a prototípus megvalósításához szükséges nyolcezer fontot (3,3 millió forint).

A pénzt háromszázan dobták össze, többnyire magyarok, zömmel magánszemélyek. Jellemzően 5-10-25 ezer forintokat adtak, egy svájci támogató pedig 800 fontot.

Ha nem kell a kocsiban ülni, minden jó. Vagy jobb Fotó: Bielik István - Origo

Azóta ennek az összegnek még körülbelül tíz százaléka jött össze. Eredetileg úgy volt, hogy a libikóka prototípusa május végére elkészül. Jelenleg még tárgyalások folynak a reménybeli gyártókkal az ügyben.

Optimalizálni kell a terveket a gyártáshoz.

Ha minden jól megy, az első libikóka még a nyári szezonban megépülhet. Az első példány a Madarász utcai gyermekkórház közelében lévő játszótérre kerül. „Ez még nem jelenti azt, hogy odatódul majd a világ. Önmagában egy ilyen játszótér semmit nem fog megoldani. Ez így inkább csak jelképes” – mondja Élő Fruzsina.

Van egy térdelős része is

Éppen ezért a Magikme csapata programokban gondolkozik, eseményekben. „Nehéz ügy, mert akik sérült gyereket nevelnek, nem nagyon mozdulnak ki. El vannak foglalva a mindennapi gyógytornával és egyebekkel, nincsen szabad idejük” – jelez egy újabb gondot Élő Fruzsina.

A Bucka. Még messze a megvalósítástól Forrás: Magikme

A nyolcezer fonton felül összegyűlt pénzt az ötletgazdák egy újabb játék megvalósítására fordítják. Ez a Bucka – amihez hatezer fontra lenne szükség –, egy speciális homokozó: egészségesek is használhatják, meg lehet állni mellette kerekes székkel is, de van egy térdelős része is, ahol a sérült, székéből kivett gyerek hasal. Ki van támasztva, és ez egy nagyon jó testhelyzet ahhoz, hogy vígan matasson a homokban.

A hasalós pozíció az izmok tornásztatása szempontjából is jobb, ez egy fejlesztő testhelyzet: jó a gerincnek, erősíti a hátat, a nyakat. Egyébként a libikókában is ilyen pozícióban foglalnak helyet a kicsik.

Virágot szed, autókról cseveg

Jancsi és a társai egy ideig még maradnak a kerekes székben, babakocsiban vagy anyjuk ölében. Miközben Miska virágot szed, mászókázik és autókról cseveg egyszerre, és miközben Jancsi az anyukájával csúszdázik, arról beszélgetünk,

sok szülő szeretné, hogy az egészséges gyereke sérültekkel ismerkedjen, ezáltal is toleranciát, nyitottságot tanulva.

Mert ha van személyes élményed a gyerekkorodból a másságról, legyen az bármilyen, akkor tudod hová kötni.

„Ha ezek az impulzusok nagyobb korodban érnek – magyarázza Fruzsina –, ha felső tagozatos vagy, és sérült gyerek érkezik az osztályodba, furán viszonyulsz hozzá. Már kiépültek benned a gátlások, nem mered megszólítani, félsz kérdezni tőle. Amikor kicsi vagy, akkor viszont még mersz, ez még teljesen természetes, ami nagyon fontos.”

És ha önző módon az egészségesek felől közelítjük meg a témát, akkor nekik is az a jobb, ha sérültek között vannak. Mert ha nem merek odamenni valakihez a gátlásaim miatt, az nekem is rossz.