A Majtényi László vezette Intézet úgy látja: a plakátrongálók erkölcsileg utasították el a feliratokat, vagyis ez a polgári engedetlenség egyik klasszikus esete. Mint ismeretes, előfordult, hogy az intézkedő rendőrök fogdába vitték az aktivistákat, amire csupán bűncselekmény elkövetésének gyanúja esetén lett volna lehetőségük.
Az Eötvös Károly Intézet álláspontja szerint azonban az átfestés, összefirkálás, letépés legfeljebb szabálysértés. Így emiatt csak akkor állíthatták volna elő a plakátrongálókat, ha azonnal lefolytatják az eljárást. A rendőrök ennek megfelelően az igazoltatás után elengedték, de később mégis előállították őket.
Miután plakátrongálás az Eötvös Intézet szerint nem veszélyes a társadalomra, a bíróság nem marasztalhatja majd el annak végrehajtóit. Ha másképp dönt, akkor az ügy az Alkotmánybíróság elé kerülhet, ahol már a véleménynyilvánítás szabadsága körében kell majd az ügyet elbírálni. A végső szót az Emberi Jogok Európai Bírósága mondhatja majd ki.
A plakátok kihelyezése sérti minden ember egyenlő méltóságának alkotmányos követelményét, a diszkrimináció tilalmába ütközik, ami ráadásul alaptörvény-ellenes is. A magyar állam ezen túlmenően az általa vállalt nemzetközi kötelezettségek alapján sem lehet xenofób, és az állam nevében szólók véleménynyilvánítási szabadsága sem korlátlan - olvasható az Eötvös Intézet állásfoglalásában.