SAN DIEGO, CA - NOVEMBER 17: Family members reunite through bars and mesh of the U.S.-Mexico border fence at Friendship Park on November 17, 2013 in San Diego, California. The U.S. Border Patrol allows people on the American side to visit with friends and family through the fence on weekends, although under supervision from Border Patrol agents. Access to the fence from the Tijuana, Mexico side is 24/7. Deportation and the separation of families is a major theme in the immigration reform debate. John Moore/Getty Images/AFP
Vágólapra másolva!
Ha nem is vasfüggönnyel, de lezárná a déli határszakaszt a Fidesz, így állná útját az úgynevezett menekülthullámnak. Pedig nagy részüket muszáj beengedni, nem toloncolhatják vissza őket Szerbiába. Az Origónak nyilatkozó szakember cáfolta a kormánypárti indokot, hogy nem őrzik eléggé a déli határt, ahogyan azt is, hogy a bevándorlók elvennék a magyarok munkáját.
Konkrét elképzelések nélkül ötletelt a Fidesz, amikor Rogán Antal frakcióvezető bedobta a déli, szerbiai határszakasz védelmének szigorításáról szóló javaslatát, és úgy tűnik, nem tesz mást Kósa Lajos alelnök sem, amikor a menekültek Szerbiába visszatoloncolásában látja a megoldást.
Az Origónak nyilatkozó szakértők egyetértettek abban, hogy nem a szögesdrót és a falak hoznak megoldást a modern kori népvándorlás problémájára. A belügyi tárca, és a kormányszóvivő eközben hallgat, nem közölnek részleteket. A Fidesz-frakció viszont év végére 100 ezer menekültet becsül.
Ötlet, konkrétumok nélkül
Jobbikos ötletet karolt fel és adott el sajátjaként a Fidesz, amikor Rogán Antal a menekülthullám megállítása érdekében a déli határszakasz lezárásáról beszélt. A frakcióvezető a kormánypártok szavajárásával "megélhetési bevándorlók"-at emlegetett, akiket "nem tud befogadni Európa". Az Európai Bizottság által javasolt kvótarendszert elvetette.
Szögesdróttal megerősített kerítés az Egyesült Államok és Mexikó határán Forrás: AFP/John Moore
A megoldást a Kossuth Rádiónak nyilatkozó Rogán abban látta, hogy törvényi eszközökkel lezárják a határt. Csakhogy a 164 kilométeres magyar-szerb határszakasz valójában most is zárt, sőt szigorúan őrzött, hiszen ez az Európai Unió schengeni övezetének déli határa.
Koszovóiak egy buszmegállóban Ásotthalom környékén: a télen ők érkeztek legtöbben Fotó: Bielik István - Origo
Hogy miként képzelik a lezárást, a törvényt, gondolkodnak-e technikai zárásban - szögesdrót, esetleg fal - arra cikkünk megjelenéséig sem a Belügyminisztérium, sem a kormányszóvivő, sem pedig a Fidesz-frakció nem válaszolt az Origónak.
A szerb határ menti Ásotthalom jobbikos polgármestere, Toroczkai László volt amúgy az, aki már az év elején felvetette az Origónak egy fal építésének ötletét. Most is válaszolt kérdéseinkre, és elárulta: nem bánja, ha el is lopta az ötletét a Fidesz, csak védjék meg a határokat, mert az illegális migrációt tartja a legnagyobb fenyegetésnek.
A falak nem hoznak békét
"A falak nem hoznak békét, sem tartós megoldást" - mondta az Origo kérdésére Tarjányi Péter. A biztonságpolitikai szakértő szerint a Fidesz ötlete a határzárra „nem jó üzenet" az uniós tagságra törekvő Szerbiának. Úgy vélte, sem az élőerős határvédelem szigorítása, sem a vasfüggöny, főleg egy fal nem sokat ér a létező és komoly problémát jelentő "modern kori népvándorlással" szemben.
Az Izrael által épített, 8 méter magas biztonsági fal Kelet-Jeruzsálem és Abu Disz között húzódó szakasza Forrás: MTI/Jim Hollander
Az illegális határátlépés visszaszorítására a világon több helyen építettek falakat - emlékeztetett Tarjányi, aki az Egyesült Államok és Mexikó határát, illetve a gázai övezetet hozta fel példaként.
Hozzátette, hogy ezeknek a mesterséges "akadályoknak" nem csak a megépítése, de a fenntartása is borzasztóan drága, miközben időről időre alagutakat ásnak alattuk, így jutnak át a menekültek a túloldalra, tehát a falak hatékonysága is megkérdőjelezhető.
Melós, de hatékony a tárgyalás
A déli határzárhoz hasonló, példaként emlegetett, a török-bolgár határon felhúzott védelmi rendszerről Tarjányi Péter azt mondta, éppen most készül egy jelentés annak hatékonyságáról, és az ismeretei szerint kitér arra, hogy
nem önmagában a jelzőrendszer hozott eredményt, hanem a diplomáciai-politikai erőfeszítések.
Tarjányi ezért a drága és diplomáciailag is nehezen magyarázható technikai határzár kiépítése helyett inkább azt javasolná a magyar kormánynak, hogy aktívabban használja ki a diplomáciai-politikai mozgásteret ebben a kérdésben. Úgy vélte, Belgráddal együttműködve inkább az embercsempész-tevékenységet kellene Szerbiában "mélységében megakadályozni", ami "olcsóbb, bár melósabb".
Elképzelhető a szögesdrót is
A határon felhúzott szögesdrót is jelenthet egyfajta megoldást a menekültáradat megfékezésére - jelentette ki Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő az M1-en hétfőn. A szakember közölte: amióta a bolgár-török határon felhúzták a szögesdrót kerítést, radikálisan csökkent Törökország felől a bevándorlás Bulgáriába, vagyis az Európai Unió területére. Megjegyezte: nem véletlenül az egyik legfontosabb kérdés a G7 bajorországi tanácskozásán a bevándorlás.
Bevállalnák az EU-s eljárást is?
Rogán Antal kedden végül elárulta, milyen törvényi eszközökkel tervezik lezárni a határt. A Napi Gazdaságnak a Fidesz-frakcióvezető azt mondta, a módosító javaslatban szeretnék "visszaállítani a 2012 előtti állapotot a határszakaszon, amikor az idegenrendészeti őrizet működött, vagyis őrizetbe vehették a tiltott határátlépőket".
Orbán Viktor kormányfő és Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető a Parlamentben Fotó: Polyák Attila - Origo
Ez egyébként ugyanaz, amit Orbán Viktor miniszterelnök már korábban felvetett, arra hivatkozva, hogy 2012 előtt azonnal őrizetbe lehetett venni a tiltott határátlépőket. Ez valóban így volt, csakhogy az Európai Bizottság megállapította, hogy ez a gyakorlat nem jogszerű, így Magyarországnak fel kellett hagynia vele.
Orbán szerint elszabadult a pokol
Erről mondta azt Orbán Viktor május végén Brüsszelben, hogy "2012-ben az Európai Unió egy kötelezettségszegési eljárással fenyegetett meg bennünket, és rákényszerített, hogy változtassuk meg ezt az eljárást, és azt mondták, hogy aki átlépi a határt törvényellenesen, de azt mondja magáról, hogy ő politikai menekült, azt nem szabad őrizetbe venni."
Orbán Viktor szerint Magyarországot ellepték a "megélhetési bevándorlók" Fotó: Szabó Gábor - Origo
A miniszterelnök szerint "ekkor elszabadult a pokol". Úgy fogalmazott, "Magyarországot ellepték, tízezrével lepték el azok az emberek, akik átlépik a határt törvénytelenül, azt állítják magukról, hogy politikai menekültek, de mindannyian tudjuk, hogy nem azok, hanem megélhetési bevándorlók". Ha viszont Magyarország ismét bevezeti az őrizetet, akkor egy kötelezettségszegési eljárást kockáztat.
Kósa csak nem engedné be őket
Rogán Antal egyébként kedden jelezte, szó sincs arról, hogy szögesdrótot húznának fel, bár erre az Európai Unió Bulgária és Törökország között adott engedélyt - utalt a Tarjányi Péter által is említett bolgár-török határszakaszon létesített jelzőrendszerre. Vaskerítésről szó sincs - erről beszélt kedden Rogán párttársa, Kósa Lajos is, aki szerint "egyszerűen nem fogjuk beengedni" a menekülteket.
Kósa Lajos szerint az a megoldás, hogy egyszerűen senkit nem enged be Magyarország Foto: Marton Szilvia
Kósa a Napi Gazdaságnak úgy érvelt: ha valaki Szerbia felől jön Magyarországra, már nem lehet menekült, csak illegális határátlépő. A magyar hatóságok tehát mindenféle vizsgálat nélkül Szerbiába visszatoloncolhatják, mert Magyarország nem jogosult a menekültkérelmét elbírálni.
Még a nyári szünet előtt megszavazzák
Még a parlament nyári szünete előtt elfogadná a Fidesz azt a törvénymódosítást, amely alapján a magyar rendőrség visszafordíthatná azokat az illegális bevándorlókat, akik biztonságosnak számító harmadik országból kísérlik meg a magyar határ átlépését - mondta Kósa Lajos. A Fidesz alelnöke szerint így a magyar hatóságok csak azoktól az illegális határátlépőktől fogadnának menekültkérelmet, akik nem biztonságos harmadik országból próbálnak meg átkelni a magyar határon - magyarázta a politikus, hozzátéve, hogy ez a lehetőség adott az EU irányelveiben.
Egy hétvége alatt 1500
Kósa Lajos Fidesz-alelnök azt is elmondta, hogy a határon átlépő illegális bevándorlók 99 százalékát elfogják a hatóságok. A rendőrség közlése szerint egyébként csak a múlt hétvégén, péntektől vasárnapig összesen 1527 határsértőt tartóztattak föl a rendőrök országszerte.
Négy esetben közokirat-hamisítás, kilenc gyanúsítottal szemben pedig embercsempészés miatt indult büntetőeljárás. A határsértők ellen idegenrendészeti eljárás indult. A legtöbb, 325 határsértőt vasárnap Csongrád megye déli részén fogták el, többségük Afganisztánból és Szíriából érkezett.
Legitim felvetés
Támogatja a Fidesz ötletét Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is. A tárcavezető hétfőn a Hír TV-nek azt mondta, aki egy biztonságos tranzitországból érkezik, már nem feltétlenül minősül menekültnek. Szijjártó Péter szerint a bevándorlás kérdését az Európai Unión kívül kell megoldani. "Azt egy teljesen legitim felvetésnek tartom, hogy vajon menekültnek lehet-e nevezni azt a személyt, aki egy olyan országból érkezik hozzánk, amely egyébként egy biztonságos ország. Tehát azt a törekvését a Fidesz-frakciónak teljesen legitimnek és helyesnek gondolom, hogy folytassuk le azt a polémiát, hogy egy biztonságos országból érkező ember lehet-e menekült" - mondta Szijjártó.
Megtévesztik az embereket
Az Origónak nyilatkozó nemzetközi jogász szerint, akik a határok megerősítéséről beszélnek, azok meg akarják téveszteni az embereket. Nagy Boldizsár szerint ugyanis a kérdéses határszakasz a schengeni övezet külső határa, amire nagyon szigorú uniós szabályok és szabványok vonatkoznak. Ezeket Magyarország az EU e célt szolgáló támogatásainak felhasználásával eddig is teljesítette, tehát nincs mit szigorítani, mert szinte minden illegális határátlépőt elfognak most is, mondta Nagy Boldizsár.
Nagy Boldizsár szerint a Fidesz megtéveszti az embereket Forrás: MTI/Bruzák Noémi
Ha azt mondja a Fidesz, hogy ennek ellenére erősíteni kívánja a schengeni határ védelmét, azzal Nagy Boldizsár szerint valójában azt mondja, hogy a mostani ellenőrzés nem megfelelő, ami viszont nem lehet igaz, hiszen minden évben jelentik az EU-nak, hogy teljesíti Magyarország az előírásokat, ők pedig minden évben elfogadják. Hazugságba kényszeríti ezzel magát a kormány, ha ezt a kommunikációs fordulatot átveszi - figyelmeztet a szakértő.
A menekültstátusz nem kegy
Persze - tette hozzá Nagy Boldizsár - lehet azt mondani, hogy még jobban szeretnénk ellenőrizni a határt, de akkor joggal merül fel a kérdés, hogy milyen célból tennénk ezt. Ha valaki menekültként érkezik a határra - akár illegálisan, a zöldhatáron, akár legálisan, a határátkelőn -, és bizonyítható, hogy például az eritreai kegyetlen rezsim elől az életét mentve menekül, akkor menekültként mindenképpen be kell őt engedni, és megvizsgálni, hogy tényleg veszély fenyegeti-e azzal, ha visszaküldik oda - mondta a nemzetközi jogász.
Afgánok Budapesten, a Nehru parkban Fotó: Bielik István - Origo
Mint mondta, ha ez így van, akkor el kell ismerni a menekültstátuszát. "Nem menekültstátuszt adunk neki, mert az nem egy kegy, hanem elismerjük a menekültstátuszát, a kettő között óriási a különbség" - mondta.
Menekültté valakit a tényszerű életkörülményei tesznek, az állam csak arról dönthet, hogy a tények megfelelnek-e a normatív követelményeknek, és ha igen, akkor az állam a menekültstátusz elismerésével eleget tesz annak a morális kötelezettségének, amit a genfi egyezmény rögzít.
Szerbiába nem küldhetők
Mindegy, milyen erősen védjük a határt, ha valaki közli, hogy menekült, akkor a magyar törvények értelmében előzetes eljárást kell lefolytatni, és ki kell deríteni, melyik tagállam illetékes a kérelmező ügyében, ez a dublini eljárás - mondta Nagy Boldizsár. Az előzetes eljárás vezethet arra, hogy van egy biztonságos harmadik ország, ahová a kérelmező mehetne.
Koszovói albánok a szerb-magyar határ közelében, a Csongrád megyei Ásotthalomnál Fotó: Dudás Szabolcs - Origo
Ezen eljárás idejére mindenképp be kell engedni a menekültet, és az sem mindegy, melyik ez a harmadik, biztonságos ország, mert például Szerbia nem ilyen a szakember szerint. Görögország sem dublini célország, hiszen az Európai Bizottság most tett arra javaslatot, hogy 20 ezer kérelmezőt vegyen át tőlük a többi tagállam - emlékeztetett a szakember.
A jogász szerint Szerbiába sem küldhetők vissza a menekültek, "ott ugyanis a rendőrök hol kifosztják őket, hol megverik, hol mind a kettő".
A szakember szerint a bevándorlók 80 százaléka valóban olyan országból érkezik - Szíria, Irak, Afganisztán -, ahonnan az érkezők 90 százalékánál jogos a menekültstátusz igénylése. A megalapozatlan igénylőket pedig úgyis el fogják utasítani, ehhez nem kell szögesdrót a határra, csak a folyamatot gyorsítandó több ügyintézőt kell alkalmazni - mondta Nagy Boldizsár.
Nem veszik el a munkát
A szakember kitért arra: ha valaki menekültstátuszt kap Magyarországon, akkor itt marad, de ettől nem fogja feltétlenül elvenni a magyarok munkáját. A Nemzeti Foglalkoztatási Hivatal statisztikái szerint 14000 munkavállalási engedély van Magyarországon nem EU-s állampolgárok birtokában, ami a foglalkoztatottak 0,3 százaléka, és évek óta csökken ez a szám.
A négymilliónál több magyarországi munkavállalónak csak 0,3 százaléka nem EU-s állampolgár.
A statisztikáknak tehát ellentmondanak a kormánypárti politikusok nyilatkozatai, amelyekben a magyar munkahelyeket a bevándorlóktól féltik, de a bevándorlásról szóló nemzeti konzultációhoz kapcsolódó, botrányt kavaró tájékoztató kampány is, amelyben óriásplakáton üzenik, hogy „Ha Magyarországra jössz, nem veheted el a magyarok munkáját!"
Iratkozzon fel hírlevelünkre 
