A pert a központ indította a magyar állam, a Mezővidék Bt. és Nemzeti Földalapkezelő (NFA) ellen, kereseteiben az egész pályázati eljárás érvénytelenítését kérte, mert vitatták a kishantosi földekre kiírt pályázatokat, azok bírálatát, és azt a szerződést, amelyet olyan pályázó nyert, aki szerintük nem felelt meg a pályázati feltételeknek.
A szerdai másodfokú tárgyalást követően a részítélet ismertetésekor a bíró közölte: jogszabályba ütközik, ezért érvénytelen egy olyan szerződés, amelynél az egyik szerződő fél, a nyertes pályázó nem felelt meg a jogszabályban előírt pályázati feltételeknek, azaz
nem indulhatott volna a pályázaton.
A fővárosi törvényszék megállapította: a másodrendű alperes, a Mezővidék Bt. nem felelt meg a kormányrendeletnek, amely előírja, kik pályázhatnak a haszonbérleti jogra. A jogszabály szerint a benyújtást megelőző adóévben a pályázó bevétele több mint felének mezőgazdasági tevékenységből kell származnia, ha nem rendelkezik lezárt adóévvel, akkor – egyebek mellett – főtevékenységének kell mezőgazdaságinak lennie. Mindennek a másodrendű alperes nem felelt meg – közölte a bíró.
Az eljáró bíró megjegyezte: ha egy magáncég által kiírt pályázatról volna szó, akkor is
nyilvánvalóan jó erkölcsbe ütközne,
hogy egy olyan pályázó nyer, amely nem is indulhatott volna.
Tavaly májusban első fokon a Székesfehérvári Járásbíróság azt mondta ki, hogy a biogazdaság nem birtokolhatja többé a kishantosi termőföldeket, a terület az új bérlőké, ezt az ítéletet változtatták most meg másodfokon.
Idén májusban született jogerős ítélet szerint a Vidékfejlesztési Minisztérium megsértette a Kishantosi Nonprofit Kft jóhírnévhez fűződő jogát.
A törvényszék egyúttal hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet és
új eljárás lefolytatására kötelezte az elsőfokú bíróságot
a felperes további kereseteinél. Álláspontja szerint az elsőfokú ítélet nem merítette ki a kereseti kérelmeket, egy esetben pedig a bíróság túlterjeszkedett, mert elbírált egy olyan kérelmet, amit a felperes már nem tartott fenn.
A Kishantosi Ökológiai Mintagazdaság Biosuisse minősítésű növényállományának elpusztítása
117 milliós kárt
okozott - derül ki a kishantosi gazdaság korábbi közleményéből. Hatalmas felzúdulást váltott ki, hogy a kishantosiak hiába pályáztak az általuk 15 éve használt és speciálisan kezelt állami földekre, azokat mások nyerték el, így nem tudták folytatni a biogazdálkodást.