Az egyetlen alternatívája az lenne a szerb-magyar határra tervezett kerítésnek, ha minden harminc méterre állítanánk egy rendőrt, de ez sem kerülne kevesebbe, mint a jelenlegi ötlet - jelentette ki Lázár János a nemzetbiztonsági bizottság ülésén. A Miniszterelnökséget vezető miniszter éves meghallgatásán kiemelte, a francia-olasz határon például ez működik, de ehhez szinte a teljes magyar rendőrséget a határra kellene vezényelni.
Senki nem várhatja el tőlünk, hogy 150 ezer ember végigcsörtessen az országon, aztán a többi ország visszatoloncolja őket
- fogalmazott Lázár János.
A miniszter szerint ezek az emberek nem menekültek, hanem illegális határátlépők, senki nem tiltja, hogy a legális határon közlekedjenek, mégis a zöldhatáron vágtatnak át, és súlyos biztonsági kockázatot jelentenek.
„Németországban jelenleg 300 ezer olyan ember van, akit a jövőben visszatoloncolhatnak Magyarországra, mert Szerbiába és Görögországba nem lehet. Mit fogunk velük csinálni?” - tette fel a kérdést a miniszter, aki szerint
az a 10 százalék, akinek megítélik a menekültstátuszt, minden segítséget megkap.
Kérdésre válaszolva a politikus elmondta: a kormány a szerdai ülésén hoz arról döntést, hogyan tudják megoldani a határzár működtetését a kerítés teljes felépítéséig. Július elsején pedig minden felmerülő kérdést megbeszélnek a szerbekkel, akikkel nagyon jó a kormányközi kapcsolat.
A meghallgatás nagy részét a hírszerzés legfontosabb feladatainak ismertetése tette ki. Lázár János szerint az Információs Hivatal annak ellenére végzett nagyon jó munkát, hogy hatalmas létszámhiánnyal küzd. Míg 1990 előtt 1200 fős volt az állomány, ma ennél jóval kevesebb.
A tárcavezető problémának nevezte azt is, hogy egy-egy munkatárs kiválasztása éveket vehet igénybe, ráadásul technikai problémákkal is küzdenek, hiszen az utolsó fejlesztés 10-15 éve történt.
Lázár János szerint óriási kihívást jelentenek a hírszerzésnek a szomszédos országok, különösen Ukrajna, ahol azonban szerinte a hivatal nagyon jó munkát végzett az elmúlt időben, és folyamatosan tájékoztatta a kormányfőt és a külügyminisztert a történtekről. Napi szintű kihívás azonban a kárpátaljai magyarok védelme, ráadásul a kijevi kormány erősen ellenáll ennek a törekvésnek.
Néhány szomszédos országban kifejezetten magyarellenes tevékenység zajlik,
ezért ezen a helyeken nagyon fontos feladatai vannak a magyar hírszerzésnek. Lázár János kiemelte például Romániát, ahol véleménye szerint koncepcionális büntetőeljárások zajlanak magyarok ellen.
A magyar történelmi egyházak ellen jól megszervezett akció zajlik, amit kifejezetten szándékosnak tartunk”
- mondta a tárcavezető.
Lázár János példátlannak nevezte a horvát kormány akcióját a MOL és az INA ügyében. Szerinte Zágráb a teljes magyar gazdasági elitet akarja hiteltelenné tenni, és nemcsak Hernádi Zsoltot, hanem a MOL teljes vezérkarát próbálják büntetőeljárásba rángatni.
A miniszter úgy véli, az Információs Hivatal munkáját jelentősen megnehezítette az Egyesült Államok és Magyarország közötti rossz politikai viszony. Itt viszont megemlítette, hogy
Magyarország ellen néha érdekcsoportok szervezett lejáratási akciója zajlott a nemzetközi sajtóban,
fals információkkal. A hírszerzés fel tudta térképezni ezeket a csatornákat, és néhány lejárató akciót ki tudtunk védeni - ismertette Lázár.
A miniszter megerősítette azokat az információkat is, amelyek szerint hamarosan lényeges személyi változások lesznek a brüsszeli állandó képviseleten. Nem véletlenül kerültek a Miniszterelnökséghez a brüsszeli ügyek - fogalmazott Lázár, aki szerint ez nagy lehetőség.
A miniszter úgy véli, a diplomatáknak nem Brüsszel, hanem Magyarország érdekeit kell képviselniük, ezt a munkát a velünk szomszédos országok például nagyon jól végzik. Az uniós körülmények ráadásul nagyon megváltoztak, hiszen azok a gazdasági csoportok, amelyeket hátrány ért Magyarországon, Brüsszelbe viszik az ügyeiket.
Szél Bernadett, az LMP parlamenti képviselőjének Lázár János megerősítette, hogy több kormánybiztosnál is hiányzik a C típusú átvilágítás. A miniszter azonban még az esetleges kockázat ellenére is dönthet úgy, hogy alkalmazza az illetőt.
Lázár válaszában emlékeztetett rá, hogy az is az előterjesztő felelőssége, hogy kéri-e az átvilágítást. Molnár Zsoltnak, a nemzetbiztonsági bizottság szocialista elnökének pedig megerősítette:
a halálbüntetés végleg lekerült a kormány napirendjéről,
mert nincs rá jogi lehetőség.