Végleg megdőlni látszik a vádirat legsúlyosabb állítása a Hagyó Miklós volt MSZP-s főpolgármester-helyettes ellen a Kecskeméti Törvényszéken folyó büntetőperben.
A Hagyó elleni vádpont Balogh Zsolt korábbi BKV-vezérigazgató ellentmondásos nyomozati vallomásán alapult.
A 2010-ben az elhíresült nokiásdobozban átadott kenőpénzről tett kijelentéseit Balogh már a per egy korábbi szakaszában, 2012-ben sem vállalta, idén januárban pedig bocsánatot is kért egy tárgyaláson Hagyótól, sőt kijelentette: nem adott át pénzt Hagyónak - sem nokiásdobozban, sem máshogy. A per keddi tárgyalásán az ügyészség is elismerte, hogy bizonyíthatatlan a nokiásdobozos állítás.
Megszüntette a vesztegetés miatt indult nyomozást a Központi Nyomozó Főügyészség, mivel az indoklás szerint "a nyomozás adatai alapján nem állapítható meg bűncselekmény elkövetése, és az eljárás folytatásától sem várható eredmény".
A 2015. június 23-i keltezésű, nyomozást megszüntető határozatból az is kiderül, hogy
az ügyben 2012. november 9-én rendeltek el nyomozást, tíz hónappal az után, hogy 2012 elején az ügyészség vádat emelt Hagyó Miklós ellen
- más mellett ebben a vádpontban is.
Hagyót egyébként a parlamenti választás után, 2010. május 14-én vették őrizetbe, majd még az önkormányzati választás előtt, 2010. augusztus 30-án gyanúsították meg a nyomozó ügyészek a Nokia-dobozos ügyben vesztegetéssel.
A vádiratban a nokiás doboz kifejezés ugyan nem szerepelt, de Balogh vallomása alapján az igen, hogy Hagyó 2008 márciusában arra utasította őt mint a BKV megbízott vezérigazgatóját, hogy évente 15 millió forintot adjon át neki, nyomatékképpen pedig meg is fenyegette.
A vádirat rögzítette továbbá, hogy
Balogh jogtalan előnyként 2008. és 2009. évben is 15-15 millió forintot juttatott Hagyónak.
Balogh 2010-ben a Magyar Nemzetnek mondta azt: "Azóta tudom, hogy tizenötmillió fér el egy Nokia-dobozban, mert egyszer például abban adtam át az összeget."
A volt MSZP-s főpolgármester-helyettes már 2010 nyarán, gyanúsítotti kihallgatásán is azt állította, hogy "ezt a bűncselekményt és semmilyen más bűncselekményt nem követtem el". A bíróság előtt tett vallomásában Hagyó Miklós azt is megjegyezte, hogy a két és fél éves nyomozás alatt meg sem kérdezték azt, akitől állítólag Balogh egy BKV-s tender "jutalékaként" a 15 milliót egyszer átvette.
Azt amúgy a bíróság is megállapította már a büntetőeljárás elején, hogy a vesztegetési pénz ügyében nem történt konkrét nyomozás. Az ügyészség csak ez után, 2012 novemberében indított végül nyomozást, hogy kiderítse, van-e alapja Balogh terhelő vallomásának.
A most bizonyítottság hiányában megszüntetett nyomozás - ha csak utólag is - igyekezett ellenőrizni Balogh állítását, legalábbis Keresztes Imre főügyész 17 oldalon keresztül ismerteti a részleteket, ami alapján arra jutott, hogy nem tártak fel olyan bizonyítékot, amely egyértelműen cáfolta volna a Balogh vallomásában mondottakat, igaz, olyat sem, ami alátámasztotta volna, hogy átadott volna neki pénzt.
Az Origo számolt be arról, hogy a férje nevén szerepel Tarlós István tanácsadóinak listáján havi bruttó 850 ezer forintos fizetéssel az a korábbi ügyész, aki a Hagyó-ügyben elérte a volt MSZP-s főpolgármester-helyettes előzetes letartóztatását. Volt kémelhárítók és a BKV-ügyben érintett egykori rendőrök is kaptak állást a fővárosnál.