Erősebb hangsúlyt kaphat a nemzetpolitika?

Tőkés László; Orbán Viktor; Németh Zsolt államtitkár FOTÓ ÁLTALÁNOS Közéleti személyiség foglalkozása miniszterelnök politikus SZEMÉLY találkozó tárgyalás Bukarest, 2012. október 17.
Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára (b), Orbán Vi
Bukarest, 2012. október 17. Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára (b), Orbán Viktor miniszterelnök (k) és Tőkés László erdélyi néppárti európai parlamenti (EP) képviselő beszélget az Európai Néppárt (EPP) 21. tisztújító kongresszusának kezdete előtt a bukaresti parlament épületében 2012. október 17-én. MTI Fotó: Illyés Tibor
Vágólapra másolva!
Bár Lázár János a közelmúltban arról beszélt, hogy a szomszédos országokban magyarellenes fellépések tapasztalhatók, a harmadik Orbán-kormány az elmúlt egy évben nemigen foglalkozott a nemzetpolitikával. A kormányzatban a szomszédos országokkal a pragmatikus viszony kialakítása a legfontosabb, ennek érdekében a Fidesz még az RMDSZ-szel is kibékült.
Vágólapra másolva!

A szomszédos országok közül

jó néhányban tapasztalhatók kifejezetten magyarellenes fellépések,

az Információs Hivatalnak ezek ellen is küzdenie kell – mondta még kedden Lázár János. A Miniszterelnökséget vezető miniszter kijelentése annak fényében mindenképpen szokatlannak hatott, hogy az elmúlt hónapokban Magyarország és közvetlen szomszédai között éppen a magyar kisebbség helyzete miatt elenyésző számú konfliktus volt.

Lázár János magyarellenes intézkedésekről beszélt Forrás: MTI/Kovács Tamás

Nagyon bekezdtek

Ennek egyik oka, hogy a 2014-es választások után az Orbán-kormány látványosan visszavett a korábbi erőteljes, határon túliakat támogató retorikájából. Pedig 2010-ben még jelentős nemzetpolitikai lépésekkel kezdte el a kormányzást a Fidesz–KDNP. Ez először a kettős állampolgárság könnyített megadásában öltött testet, majd 2014-ig törvénybe foglalták a magyarországi lakhellyel nem, de állampolgársággal rendelkezők szavazati jogát.

Ráadásul az Orbán-kormány kezdeti erőteljes lépéseivel

a konfliktust is fölvállalta a szomszédos országokkal.

Erre a legjobb példa Szlovákia, ahol pár héttel a 2010-es választások előtt a hazai kettős állampolgársági törvény elfogadása után a pozsonyi törvényhozás egy ellentörvényt fogadott el. A szlovák jogszabály megtiltotta a kettős állampolgárságot, és a szlovák állampolgárság elvételével sújtotta azokat, akik egy másik állam polgárai lettek.

Pozsonyban nagyon nem tetszett a kettős állampolgárság 2010-es kiterjesztése Forrás: MTI/Jászai Csaba

Tőkés begorombult

Az általános várakozás 2014-ben az volt, hogy nem változik a nemzetpolitika tartalma. Erre jó alapot szolgáltatott, hogy az országgyűlési választáson több mint 120 ezer pluszvoksot hozott a Fidesznek a szavazati jog kiterjesztése a határon túli állampolgárokra. Ezzel szemben az utóbbi hónapokban egyértelműen leértékelődött ez a terület a kormányzati politikában.

Ennek több nyilvánvaló jele is volt: a magyar–szlovák kapcsolatokban már szóba sem kerülnek az állampolgársági ügyek, de látványos volt Tőkés László és a Fidesz összekülönbözése is. Május 8-án egy budapesti könyvbemutatón az európai parlamenti képviselő azt mondta,

már én magam sem értem Orbán Viktor miniszterelnök nemzetpolitikáját.

A politikus az RMDSZ-t erdélyi MSZP-nek nevezte, és több mint különösnek tartja, hogy a Fidesz éppen őket támogatja a többi erdélyi párttal szemben.

Tőkés László keményen fogalmazott a magyar kormányfővel szemben Forrás: MTI/Czeglédi Zsolt

Közös fellépés

Tőkés kritikája annak fényében is meglepő volt, hogy pont a Fidesz válogatta meg a határon túli partnereit az elmúlt évtizedben. A kormánypárt mindent elkövetett a szlovákiai Most-Híd és az RMDSZ háttérbe szorításáért. Az utóbbi esetében a 2007-es európai parlamenti választáson

Orbán Viktor még egy erdélyi körút keretében is kampányolt Tőkés László mellett.

A Fidesz és a határon túli szervezetek közötti viszony átrendeződésére a legjobb példa, hogy 2013-ban a szlovákiai Magyar Közösség Pártja, a Fidesz és az RMDSZ közösen lépett fel a szlovákiai Híd-Most európai néppárti tagsága ellen. A Híd-Most tagfelvételt nyert ugyan, de a magyar szervezetek számára precedens értékű volt, hogy tudnak és akarnak együttműködni, és hogy az RMDSZ a Fidesz szövetségeseként szavaz. A romániai szervezet a 2014-es regisztrációs kampányba is beszállt, ezzel is a Fideszt segítve.

Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke mostanra jó kapcsolatot épített ki a Fidesszel Forrás: MTI/Balázs Attila

Személyi változások

A változás irányát jól mutatta az is, hogy a Külügyminisztériumból elkerült Németh Zsolt, aki a kormánypárton belül az egyik legerőteljesebb híve volt a minél szorosabb magyar–magyar kapcsolatoknak. Szintén egy másik minisztériumba (Emberi Erőforrás Minisztérium) került Prőhle Gergely és Répás Zsuzsanna is, míg a Szijjártó Péter vezette tárcánál a külgazdasági vonal került előtérbe. A nemzetpolitikai szempontok háttérbe kerülését mutatta az is, hogy az illetékes államtitkárság a Miniszterelnökség alá került.

Az Origo információi szerint az elmúlt hónapok tapasztalatai alapján

a Külgazdasági és Külügyminisztériumban megkezdték a korábbi átalakítás felülvizsgálatát,

többen hibásnak tartják a nemzetpolitika ilyen mértékű háttérbe szorítását. Egyre inkább a kárát látják annak, hogy a magyar–magyar kapcsolatokat felülírják a külgazdasági szempontok, szemben a korábbi évekkel, amikor a szimbolikus politizálás volt hangsúlyosabb.

Németh Zsolt az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke az utóbbi hónapokban háttérbe szorult Fotó: Bielik István - Origo

Elhidegülés

Egyes vélemények szerint a külgazdasági szempontok ilyen mértékű térnyerése

akár a Fidesz 2018-as választási esélyeit is ronthatja.

Már 2014-ben is minden negyedik határon túlról érkezett szavazat érvénytelen volt, ezért a választás után célként tűzték ki, hogy ezt a számot legközelebb minél lejjebb tornásszák. Azonban az utóbbi hónapok politizálása nem éppen arról szólt, hogy a kormány nagy figyelemmel követné a határon túli közösségek szempontjait.

A székelyföldi autonómiatörekvések támogatásának lanyhulása, a Magyar Koalíció Pártja mögüli lassú kihátrálás és a szerb–magyar határra tervezett kerítés felépítése sem abba az irányba mutat, hogy a kormány szorosabbra fűzné a kapcsolatát a határon túli szervezetekkel.

Sokan az egyik legnagyobb sérelemnek az RMDSZ melletti kiállást nevezték,

mivel a párt hintapolitizálása az elmúlt évtizedekben rengeteg magyar választót sodort a passzívak táborába.

A nemzetpolitika alakításában is kulcsszerepe van Orbánnak Forrás: MTI/EPA/Julien Warnand

Orbán dönthet

Hangsúlybeli változások a határon túli magyarokkal kapcsolatban talán az elmúlt egyéves kormányzati munka értékelése után lehet, de a döntés a miniszterelnök kezében van. Bár a 2018-as választás még messze van, a politikai szempontok az Orbán-kormányban már sok esetben felülírták a nyers gazdasági számításokat.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!