MTA: nincs nem nyilvános tanulmány Paks II-ről

A Paksi Atomerőmű III-as és IV-es blokkjának épülete. A mögötte lévő üres terület a bővítés lehetséges helyszíne.

 A Magyar Tudományos Akadémia szerint nekik nincs semmilyen nem nyilvános, a paksi bővítéssel foglalkozó tanulmányuk. Az Energiaklubnak viszont készült egy tanulmány, eszerint a Paks II. beruházás vállalatgazdaságossági szempontból akkor térülne meg, ha az erőmű élettartama alatt reálértéken a jelenleginél 75 százalékkal magasabb lenne a villamos energia nagykereskedelmi ára, és végig legalább 85 százalékos kapacitáskihasználtsággal működne. A jelenlegi körülmények közt az erőmű 5 és 6,3 milliárd euró közt lesz veszteséges, a kihasználtság függvényében.

Nincs semmilyen nem nyilvános, a paksi bővítéssel foglalkozó tanulmányuk sem a Magyar Tudományos Akadémia kutatóhelyeinek, sem tudományos bizottságainak – közölte az Akadémia. Nem tud ilyenről az MTA Energiatudományi Kutatóközpont sem, pedig ez az az akadémiai intézmény, amelynek az egyik kutatási témája a meghosszabbított üzemidejű paksi blokkok és az új magyarországi atomerőműblokkok biztonsága.

Jávor hétfőn borított

Az MTA közleménye Jávor Benedek PM-es európai parlamenti képviselő hétfői állítására reagált, a politikus szerint az új paksi erőmű pénzügyileg kockázatos, a villamosenergia-rendszert alapjaiban destabilizáló beruházás lesz, amely soha nem fog megtérülni, és súlyos környezeti problémákat okoz majd. A képviselő a Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt. belső elemzésére és a Magyar Tudományos Akadémia birtokába jutott feljegyzéseire hivatkozott.

Az atomerőmű III-as és IV-es blokkjának épülete, a mögötte lévő üres terület a bővítés lehetséges helyszíne Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Jávor Benedek azt mondta, ezek az iratok alátámasztják, hogy létezik olyan tanulmány, amelyik elemzi a paksi bővítés pénzügyi, környezeti, villamosenergia-rendszerbe illeszthetőségi kérdéseit, de a kormánynak "igen jó oka van, hogy ezeket ne hozza nyilvánosságra".

Az Energiaklubnak készült tanulmány

Az Energiaklub felkérésére készített viszont egy Működhet-e Paks II. állami támogatások nélkül? Az erőműtársaság vállalatgazdasági közelítésben című tanulmányt Felsmann Balázs, a Budapesti Corvinus Egyetem Stratégiai és Nemzetközi Menedzsment Kutatóközpont vezetője. Ebben azt vizsgálta, hogy a közösségi szabályozás alapján mikor minősül egy állami intézkedés tiltott állami támogatásnak, és ez hogyan viszonyul a paksi bővítéshez.

Ha sokkal drágább lenne az áram

A tanulmány szerint a Paks II. beruházás vállalatgazdaságossági szempontból akkor térülne meg, ha az erőmű élettartama alatt reálértéken a jelenleginél 75 százalékkal magasabb lenne a villamos energia nagykereskedelmi ára, és végig legalább 85 százalékos kapacitáskihasználtsággal működne.

Legalább 1500 milliárd forint

A nyilvánosságra hozott tanulmány összefoglalója szerint abban az esetben,

ha nem következik be tartós reálár-növekedés a villamos energia nagykereskedelmi áránál, a Paks II. projekt nem térül meg, a nettó jelenértéke -5,0 és -6,3 milliárd euró közé várható a kihasználtság függvényében.

Más szóval mai értékén kalkulálva Paks II. ekkora veszteséget jelent majd. 5 milliárd euró mai árfolyamon számolva több mint 1500 milliárd forint.

Ha nem lesz sokkal drágább az áram, Paks II. ezermilliárd forintos veszteséget termel majd Forrás: MTI/Sóki Tamás

20 paramétert használt

A kutató a tanulmány bemutatásakor beszélt arról is, hogy a szigorúan vállalatgazdaságossági szempontok alapján végzett modellszámításához 20 paramétert használt, a közzétett modellszámításban lehetővé teszik a bevitt adatok módosítását, és az új információk alapján végzett számítást.