Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Az Origo úgy tudja, hogy ketten voltak a gépben. Az egyik pilótát égési sérülésekkel előbb a Péterfy Sándor Utcai Kórház-Rendelőintézet és Baleseti Központ traumatológiájára vitték, onnan átszállították a Honvédkórház égésplasztikai osztályára.
A repülés végéhez közeledve a szolnoki bázisrepülőtér fölött tűz ütött ki a Magyar Honvédség egyik Jak-52-es oktatógépén, néhány perccel dél után. A lángok a gép hátsó részében csaptak fel, ott ült az a pilóta, amelyik megsérült.
Benkő Tibor vezérkari főnök elmondta, hogy a kéttagú személyzet a leszállás után elhagyta a gépet, a tüzet eloltották, de az egyik pilóta súlyos égési sérüléseket szenvedett. Részleteket nem mondott, de úgy fogalmazott, hogy egy erős fizikumú katonáról van szó.
A balesetet szenvedett gépet 1994-ben állították szolgálatba, legutóbb tavaly októberben vizsgálták felül – egyébként ezt 200 óránként megteszik –, azóta 97 órát repült a gép. A Magyar Honvédségnek három ilyen Jak-52-ese van. A mostanit leszámítva egyetlen rendkívüli repülőesemény történt a légierőnél szolgáló Jak-52 típussal:
2003. november 13-án a szolnoki repülőbázis egyik gépe zuhant le, a kétfős személyzet életét vesztette.
A Jakovlev Jak-52 alsószárnyas, teljesen fémépítésű, kétüléses, behúzható futóműves, egymotoros gépet az orosz, a román és
a magyar légierőben alapszintű kiképző- és gyakorlógépként rendszeresítették.
A gépet Vjacseszlav Kondratyev, a Jakovlev vállalat főkonstruktőre irányításával tervezték. Külön érdekesség, hogy a szovjet tervezésű gépet 1977-től a KGST integráció jegyében kizárólag Romániában gyártották. Rendkívül jó repülhetősége és műrepülő képességei miatt nem is annyira az eredetileg tervezett katonai, hanem a polgári repülésben lett népszerű.
A gépnek számos típusváltozata létezik, a legutolsó, a Jak-52W modernizált változat 2001-ben repült először. A Jak-52-est egy darab 9 hengeres Vegyenyejev M-14P radiális dugattyús (csillag) motor hajtja, maximális sebessége 285 km/óra, az utazósebessége pedig 190 km/óra. A sárkányszerkezet maximális túlterhelése +7/-5 g, hatótávolsága 550 kilométer.
Az utóbbi egy hónapban két repülőgép-baleset is történt a Honvédségnél, törtek a Gripenek: május 19-én, leszállás közben
szabályosan darabokra szakadt egy kétüléses Jas 39-es
a csehországi cáslavi repülőtéren. Személyi sérülés nem történt - a pilóták katapultáltak - a szervízzel és szolgáltatásokkal együtt több mint
43 milliárd forintot érő vadászgép
viszont használhatatlanná vált.
Sajtóhírek szerint a balesetet az okozta, hogy a pilóta egyszerre nyomta a féket és a gázt a leszállás során, Benkő Tibor csütörtöki sajtótájékoztatóján azonban felelőtlenségnek nevezte az ilyen találgatásokat, és emlékeztetett rá, hogy a hivatalos vizsgálat még nem zárult le.
A következő Gripen-baleset június 11- én történt. A vadászgépnek itt sem esett nagyobb baja, pilótája azonban a csigolyáját törte, amikor katapultált, miután megpróbálta hasra letenni a gépet.
A balesetet valószínűleg az okozta, hogy a Gripen futóműve beragadt a felszállás után, és később sem sikerült teljesen behúzni. A sérült pilóta kitüntetést kapott a szakszerű kényszerleszállásért. A honvédség szerint a gép javítható.
Nem járt anyagi kárral, de március 20-án földre kényszerült egy Gripen Kassán is. A Svédországból visszatérő gép meghibásodás miatt nem tudta felhasználni teljes üzemanyagkészletét, ezért a pilóta még Kassán leszállt, bár Kecskemétre várták.
Benkő Tibor vezérkari őrnagy szerint nincs összefüggés az utóbbi hetek Gripen-balesetei között.
Magyarországnak összesen 14 bérelt Gripenje van a sérült gépekkel együtt
- ezzel az állománnyal kell ellátnia a balti államok légtérvédelmét. Hende Csaba honvédelmi miniszter optimista, szerinte a vállalt feladatot ennyi géppel is teljesíteni tudja a magyar légierő.
