Élesedik az uniós menekülthelyzet, mivel Franciaország, Ausztria és Svájc is lezárta a hét végén olaszországi határát a tömegével érkező bevándorlók elől. Olaszországba tavaly 170 ezer, az idén már több mint 57 ezer bevándorló érkezett. Közülük a legtöbb – 14 ezer fő – Eritreából érkezett, utánuk Nigériából, Szomáliából, Szíriából és Szudánból jöttek a legtöbben.
Hosszú időn keresztül Európa a lehető legrosszabb üzeneteket küldte a világnak, hogy a kontinens befogadja azokat, akik jobb életre vágynak – mondta az Origónak Szájer József. Az Európai Néppárt fideszes alelnöke szerint ennek az időszaknak vége. Ugyanis annyira megnőtt a gazdasági bevándorlók és menekültek száma, hogy Európa már csak a valóban üldözött embereket tudja megvédeni.
Hosszú évtizedeken keresztül az volt a politika, hogy vagy kényelemből, vagy a gyarmatosításból eredő lelkiismeret-furdalás miatt
Európa tömegével fogadta be a bevándorlókat, de erre a továbbiakban nincsen lehetőség.
Ennek oka, hogy a demokratikus országok már nem bírják azt a nyomást, amit ez a kihívás jelent. Szájer József úgy látja, a határok lezárása önmagában nem oldja meg a problémát, de legalább egy felismerést tükröz, további lépések kellenek.
Az illegális bevándorlás miatt át kell gondolni a schengeni rendszert, és Németországnak meg kell fontolnia, hogy felfüggeszti tagságát a belső határellenőrzés nélküli uniós övezetben – erről már Markus Söder, a bajor tartományi kormány pénzügyminisztere beszélt.
A személyek szabad mozgásának elve fontos érték, de nem veszélyeztetheti a polgárok védelmét
– vélekedett a miniszter.
Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke egyáltalán nem látja olyan nagy problémának a menekültek helyzetét, igazából a probléma az, hogy a menekültek többsége négy tagállamba, Németországban, Olaszországba, Franciaországba és Svédországba megy. Ha szétosztják a menekülteket a tagállamok között, akkor ez nem jelent problémát, azok ugyanis akkor jelennek meg, ha koncentrálódnak a menekültek.
Szájer József szerint az egyik legfőbb feladata a fejlett országoknak, hogy segítsék a világnak azokat a részeit, ahol a legmagasabb az elvándorlás.
Európa eddig is nagyon nagy összegeket szánt segélyekre,
de a szülőföldön kell tartani ezeket az embereket – tette hozzá. Komoly morális kihívást jelentett Európa számára, hogy pont ezeknek a társadalmaknak a legjobban képzett részét szívta el, aminek szintén véget kell vetni.
Az Orbán-kormány hosszas előkészítés után két héttel ezelőtt kezdte meg az ellenzék óriási felháborodásával kísért, bevándorlással kapcsolatos plakátkampányát. Az Együtt és más ellenzéki pártok is megrongálták, átfestették a hirdetéseket, míg a Kétfarkú Kutya Párt és a Vastagbőr blog gyűjtést indított egy ellenkampány megszervezésére. Eddig egyébként több mint 25 millió forint gyűlt össze.
Szájer József szerint
a plakátkampány egy felelős döntés következménye,
ami arról szól, hogy a Magyarország déli határán kialakult állapotnak véget kell vetni. Ez egy új dolog, erre a kormány határozottan reagált, állva azokat a néha övön aluli kritikákat is, amik ezzel kapcsolatban érték. A politikus hajmeresztőnek nevezte azokat a felvetéseket, hogy a bevándorlás kérdése egy álprobléma lenne, mivel az elmúlt egy évben megsokszorozódott az ideérkezők száma.
A kormány itthon párbeszédet, míg Brüsszelben a hatályos szabályok megváltoztatását kezdeményezte – fejtette ki az EP-képviselő.
Van egy nagyon súlyos helyzet, amit meg kell oldani,
ha ez azzal jár, hogy a kormány cselekvőképességébe vetett bizalom növekszik, az egy pozitív mellékhatás. A cél, hogy az ország ne kerüljön olyan helyzetbe, mint Nyugat-Európa, ahol a kontroll nélküli bevándorlás miatt nagyon komoly konfliktusok keletkeztek.
Az Európai Unió miniszterelnökei a június 25-26-án tartandó csúcson tárgyalják meg a bizottság kvótajavaslatát a menekültek elosztásáról. Németország támogatja a bizottsági terveket, míg Nagy-Britannia ellenzi azt. Az Euractiv brüsszeli hírportál szerint a tagállamok ugyan fontolóra veszik majd az önkéntes felajánlás lehetőségét Málta, Olaszország és Görögország terheinek könnyítésére, erősen kérdés azonban, hogy végül hány ország kormánya támogatja majd a nagyobb felelősségvállalást.
Az uniós csúcs előtti időszak az, amikor a legkülönfélébb nézetek képviselői lemérik a saját pozícióikat, egymással ütköznek – fogalmazott az Origónak Szájer József. Európa szokott nehéz kompromisszumok árán eredményeket elérni. Nagyon különféle elképzelések vannak az asztalon, de azok a kormányok, amelyek vitatják a bizottsági javaslatot, azok nagyobb felelősséggel bírnak, mint az Európai Parlament baloldali fele. Utóbbi néhány hete azt javasolta, hogy
a Földközi-tengeri katasztrófákat az ingyenes vízum bevezetésével lehet megelőzni
– mondta Szájer.
A képviselő bízik benne, hogy sikerül olyan megállapodást találni, amelyben a közösségi és az egyes országok szempontjai is érvényesülnek. Magyarország addig, amíg meg tudta védeni a határait, addig nem voltak ilyen problémák. Szájer József szerint jelen pillanatban az európai szabályozás is akadályozza a határ megfelelő védelmét, ezért biztosítani kell azokat a lehetőségeket, amik korábban megvoltak. A belépéskor meg kell vizsgálni, hogy az adott illető a jobb élet reményében érkezik-e az unió területére, vagy pedig életét veszélyeztető okok miatt hagyta el a hazáját.
Szájer József elmondta, a magyarhoz hasonló álláspontot képvisel számos olyan ország, amely hasonló helyzetben van.
Nem látom annyira távolinak a megegyezés lehetőségét, mint arról a nemzetközi és a hazai sajtó egy része beszél.
Ha az vesszük, hogy Francois Hollande azt mondta, hogy a gazdasági bevándorlóknak el kell hagyniuk Európát, akkor látok reményt arra, hogy ezekben a kérdésekben is sikerül optimális megoldást találni – mondta a Fidesz EP-képviselője.