A demonstráció az Ötvenhatosok teréhez közeli Regnum Marianum-keresztnél kezdődött; az itt felszólaló szónokok a 95 évvel ezelőtti igazságtalan békediktátum ellen tiltakoztak. Novák Előd (Jobbik) országgyűlési képviselő a magyar történelem legnagyobb tragédiájának nevezte Trianont. Azt mondta, a magyarság legnagyobb gyásznapjáról nem lehet a nemzeti összetartozás napjaként megemlékezni.
Arról beszélt, hogy abban, hogy a történelmi dátumot törvénybe foglalták, a Jobbiknak és a HVIM-nek nagy szerepe volt korábbi rendezvényeikkel. Az ellenzéki politikus azt is mondta, hogy a rendszerváltás óta több lehetőség is lett volna a revízióra, például Románia uniós csatlakozása előtt, ám ez nem történt meg, és ez - szerinte - nemzetárulás a 20. századi pártok részéről.
Novák Előd szerint június 4. nemcsak 1920, hanem 1956 miatt is gyásznap a magyarság számára, akkor tették ugyanis lehetővé Magyarországon, hogy a nők az abortuszt is választhassák.
A magyar és árpádsávos zászlók alatt vonuló tömeg a "Vesszen Trianon!" rigmust skandálta, a demonstrálók egy több tíz méter hosszú székely zászlót is magukkal vittek.
Először a szerb követséghez vonultak, majd a román nagykövetséghez a "Székelyföld nem Románia" rigmust kiabálva érkeztek. Itt Zagyva György Gyula, a HVIM társelnöke a menet elején vonuló teherautóról elmondott beszédében azt mondta, még az ő életében hozzányúlhatnak a trianoni szerződéshez, szerinte ugyanis lassan kialakul egy ehhez vezető geopolitikai helyzet.
A fáklyás tömeg ezután továbbhaladt, a menet hossza ekkor a Thököly és a Stefánia út sarkától a román nagykövetségig ért. A megmozdulás a szlovák nagykövetség - a többi érintett külképviselethez hasonlóan - körbekordonozott Stefánia úti épülete előtt, görögtűzgyújtással ért véget.