Forró ősz elé néz a magyarországi felsőoktatás. Információink szerint hosszú hónapok egyeztetései után elkészültek a tervek az intézmények átalakításáról. Végső döntés ugyan csak augusztus végén lesz, de ha minden a tervek szerint alakul, akkor gyökerestül átalakul az egyetemek és a főiskolák struktúrája.
Az is biztos, hogy a változásoknak nem mindenki fog örülni, legalábbis a Felsőoktatási Államtitkárságon számítanak arra, hogy ellenállásba ütköznek majd az átalakítások.
A legnagyobb változás
a Nyugat-magyarországi Egyetem megszűnése lenne.
A felsőoktatási intézmény jelenlegi formájában 2008-ban jött létre, de hét év elég volt hozzá, hogy kiderüljön: működése nem fenntartható. A tervek szerint az egyetemet feldarabolnák, egyes karai önállóan működnének tovább, mások beolvadnának egyéb intézményekbe – mondta el az Origónak Palkovics László.
A felsőoktatási államtitkár szerint a tervek a következők:
A többi kar megmaradna Sopronban, és továbbra is Nyugat-magyarországi Egyetem néven vagy Soproni Egyetemként folytatná. Megszűnne viszont a zalaegerszegi mechatronikai képzés, a nagykanizsai Pannon Egyetemre kerülne át.
Természetesen nem csak a Nyugat-magyarországi Egyetemet érintenék a változások. Az államtitkár szerint tervben van
a kecskeméti és a szolnoki főiskola integrálása
is, de ez nem jelenti, hogy bármelyik campus megszűnne, csak egy intézményként, egy vezetéssel működnek majd tovább.
Az, hogy a Szolnoki Főiskola integrálódjon, már korábban is felmerült. A kétezres évek elején még 5500 hallgatóval büszkélkedhetett az intézmény, ezért 2006-ban hat és fél milliárd forintos PPP-beruházásba kezdtek. Csakhogy Szolnokon mára 1200 diák maradt, és a törlesztés miatt rendkívül nehéz helyzetbe kerültek. Szolnok hátrányba került a bolognai rendszer bevezetése miatt is, mivel hagyományosan erős turisztikai képzését más intézmények is átvették.
A gyöngyösi Károly Róbert Főiskola sem maradna meg jelenlegi formájában,
ennek fő oka, hogy az egykori 17 ezres hallgatói létszám 4500 főre apadt, miközben rengeteg pénzt költöttek infrastruktúrára. Ezt viszont a diákok jelenlegi száma képtelen fenntartani.
Az államtitkárság terve az, hogy az agrárképzést Gödöllőre vinnék, a többi kar pedig összeolvadna az egri Eszterházy Károly Főiskolával. Gyöngyösön maradna a tangazdaság, valamint felsőoktatási központot hoznának létre a városban.
Az egri Eszterházy Károly Főiskolába olvasztanák a Szent István Egyetem jászberényi pedagógusképzési karát is.
A hevesi megyeszékhelyen így egy új egyetem is létrejöhetne a három intézmény egybeolvadásával.
Ezek természetesen még csak tervek, az intézményeknek augusztus végéig el kell készíteniük a stratégiai tervüket és az új működési modelljüket.
Az állatorvosi kar kiválna a Szent István Egyetemből,
és önálló egyetemként folytatná. A kar hallgatóinak 60 százaléka jelenleg külföldről érkezik, és ők el tudnák tartani a képzést, ami jelenleg a legjobb Európában.
Ebben az esetben azonban meg kell vizsgálni, hogy hosszú távon is működhetne-e az önálló Állatorvosi Egyetem, ami attól is függ, hogy valamelyik szomszédos országban indítanak-e hasonló képzést.
A felsőoktatási államtitkárság szerint az átalakítások fő oka, hogy rengeteg intézmény nem tudja hosszú távon folytatni a működését a jelenlegi keretek között. Idetartozik például a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola, amelynek vezetése is tisztában volt vele, hogy vagy integrálódnak, vagy hamarosan megszűnnek.
Továbbra sem tudni azonban, hogy mi lesz a Corvinus Egyetemmel. Az intézmény vezetői még június elején jártak az Emberi Erőforrások Minisztériumában, hogy beszéljenek az intézmény feldarabolásának híréről. Palkovics László felsőoktatási államtitkár akkor az Origónak azt mondta: szó sincs arról, hogy eladnák a Villányi úti ingatlanokat, sőt a kertészettudományi, élelmiszer-tudományi és a tájépítészeti kart sem helyezik át sehova, de azt elismerte, hogy változásokra szükség van.