Az utóbbi hónapokban aktivizálta magát az elmúlt években gyakorlatilag teljes hallgatásba burkolózó Publicus Intézet. A szervezet a pártok támogatottságától kezdve az aktuális közéleti kérdésekig közöl felméréseket, amelyek a többi intézet kutatásaitól lényegesen különböznek, főleg a pártok támogatottságára vonatkozóan.
A cég ügyvezetője és egyben stratégiai igazgatója Pulai András, aki Európa-tanulmányokat és nemzetközi kapcsolatokat tanult Magyarországon, Ausztriában és Londonban.
Korábban a Demos Magyarország kutatója volt. Az alapítvány 2005-ben jött létre, majd aktív szerepet játszott az MSZP 2006-os újraválasztási kampányában. A Demos a választás után egyre inkább háttérbe szorult, és eltűnt a közéletből. Pulai András azt közölte az Origóval, hogy a Demos nem játszott aktív szerepet az MSZP újraválasztásában, és nem folyt bele a pártpolitikába.
Pulai András a Gyurcsány-kormány idején
a kormányzati döntéshozatal elemzéséről írott tanulmányokért 3,4, plusz 1,7 millió forintot kapott.
Pulai András még 2006-ban került a figyelem középpontjába azzal, hogy Dessewffy Tiborral közösen elkészítették Debrecen stratégiai auditját. Akkor Kósa Lajos azt mondta a tanulmányról, hogy egész egyszerűen alkalmatlan Debrecen megítélésére, még vitaalapként is nehezen értelmezhető.
A Publicus 2015 májusában közölt felmérést a pártok aktuális támogatottságáról. Kutatásukban meglepő volt, hogy szerintük csupán három párt jutna be a parlamentbe, valamint
a Jobbik és az MSZP támogatottságát egy szinten mérték.
Ezzel szemben májusban a Medián, az Ipsos és a Nézőpont Intézet egybehangzóan azt mérte, hogy a Jobbik jelentősen vezet a szocialisták előtt. Ráadásul a Demokratikus Koalíció ekkor már az MSZP nyakán lihegett, és az LMP is bejutó helyen állt a három nagy intézetnél.
Júniusban is megmérte a pártok támogatottságát a Publicus, és ekkor még érdekesebb eredményeket közöltek. Ekkor is csak hárompárti parlamentet jósoltak, mivel
az LMP-t és a DK-t is az ötszázalékos küszöb alá mérték,
miközben a Századvég és a Nézőpont Intézet is nagyon szoros MSZP–DK-versenyfutást mutatott, stabil LMP-bejutás mellett.
Ha a Publicus eredményeit tüzetesebben megnézzük, láthatjuk, hogy mind májusban, mind júniusban
a biztos szavazók száma egyszer sem érte el a 100 százalékot.
Májusban és júniusban az intézet által közölt grafikák szerint a bizonytalan szavazókat is a biztos voksolók közé számították. Ha pedig a pártok számait összeadjuk, akkor 8-10 százalék mindkét hónapban hiányzott. Az intézet ezzel kapcsolatban azt közölte velünk, hogy nyomdahiba történt.
A Pulai vezette intézet júniusban arra is rákérdezett a választóknál, hogy kire voksolnának, ha az általuk támogatott párt nem indulna a választásokon. Míg a sima felmérésükben a Fidesz és a KDNP-t együtt mérték, addig itt már egy önálló KDNP jelent meg. Az intézet közölte, hogy csak az egy a százaléknál nagyobb támogatottságú erőket tüntetik föl. Így megtudhattuk azt is, hogy
az MSZP szavazóinak 4 százaléka voksolna a kereszténydemokratákra,
míg a fideszeseknek csak 7 százaléka.
A Publicus Intézet az Origóval azt közölte, hogy cégük 2006-óta aktív a piac és véleménykutatói piacon. Azon kutatásaik nyilvánosak, amelyek esetén így szól a megbízóval való megállapodás. Májustól, mint ahogy azt minden nyilvános megjelenéskor hangsúlyozzák, megállapodásra léptek a Vasárnapi Hírekkel, és közösen, közös mérésként publikálják az adatokat.
A Publicus Intézet szerint érdemben nem térnek el az adataik a többi cégtől. Hibahatáron belül van a különbség az általuk mért adatok, és a többi kutatócég adatai legnagyobb része között (júniusban a Publicusnál az MSZP 10, LMP 3, DK 3, Ipsosnál: MSZP 9, LMP 4, DK 4). Extrém eltérésekre példa, hogy júniusban a Fidesz–KDNP az Ipsosnál 20, Századvégnél 30 százalék volt a teljes népességnél.
A Publicus Intézet szerint a kutatási módszerből és a kérdésfeltevésből adódhatnak az ilyen a különbségek. Telefonon és nyitottan kérdezik a pártreferenciákról a választókat – nem olvasnak fel minden válaszlehetőseget –, amikor a „És ha mégis elmenne, most vasárnap melyik pártra szavaz(na) az országgyűlési választáson?” – kérdést is felteszik. Szerintük ezzel a megoldással is növelni tudják az érvényes és releváns válaszok számát, amikor a bizonytalan szavazókat vizsgálják.
Szerintük ez a módszer meglátásuk szerint jobban szimulál egy éles választási helyzetet. Ez a megoldás a kutatás során kétségtelenül magasabb eredményeket ad a nagyobb, régebb óta létező, beágyazottabb pártok (Fidesz, MSZP, Jobbik) esetén, és alacsonyabbakat a többi párt esetén.
A Publicus Intézet közölte, minden párt elsődleges preferenciáit mérik, hiszen mindegyik önálló jogi entitás, de csak azokat ábrázolják, amelyek elérik az egy százalékot. A KDNP eddig még egyszer sem érte el. ahogy júniusban a PM-sem, ezért nem voltak feltüntetve a vonatkozó ábrákon – tették hozzá.