Nem volt elég a tájékoztatókampányokból: holnaptól indul a kormány új akciója. Ezúttal arról akarják informálni az állampolgárokat, hogy jól működnek a magyar reformok – jelentette be sajtótájékoztatóján Kovács Zoltán.
A kormányszóvivő szerint a kampány alapvető célja, hogy megmutassa, a magyar gazdaság nemcsak makroszinten erősödött, hanem a reformok már a mindennapi emberek életében is tapinthatóak.
A kampány jelezni akarja, Magyarország jól tette, hogy saját utat választott,
és elutasította a nemzetközi szervezetek, valamint az Európai Unió által ajánlott megszorításpárti intézkedéseket, hogy kilábaljon a válságból” – fogalmazott Kovács Zoltán.
A kormányszóvivő szerint közös erőfeszítéssel nemcsak a kockázatokat és a problémákat sikerült kivédeni, hanem az is bebizonyosodott, hogy ez a járható út.
A tájékoztatókampány már csütörtökön elkezdődik, és szeptember 30-ig tart. Az eddigiekhez hasonlóan az emberek óriásplakátokon, az interneten, a nyomtatott sajtóban és a televízióban is fognak találkozni a kormány üzeneteivel.
Erre 600 millió forintos keretösszeget szánnak a költségvetésből.
Arra a kérdésre, hogy milyen szövegek láthatók majd a plakátokon, Kovács Zoltán annyit válaszolt: „nem akarja lelőni a poént”. A témák között szerepel majd a családi otthonteremtési kedvezmény, az életpályamodell és az adórendszer átalakítása.
A kampánynak a kormányszóvivő szerint jó apropót szolgáltat, hogy a rendszerváltás óta most először sikerült elfogadni már a nyáron a következő évi költségvetést.
A magyar ember sokszor alulértékeli a teljesítményt, pedig nincs szégyenkeznivalónk.
Ezért akarjuk megmutatni, hogy mit értünk el az elmúlt öt évben” – tette hozzá.
Az MSZP közleményben reagált a kormányszóvivő szavaira. A szocialisták felháborítónak tartják, hogy a kormány elpazarol 600 millió forintot arra, hogy óriásplakátokon elmagyarázza az embereknek, hogy ők tulajdonképpen jól élnek. Ezt írták:
Ha ez igaz lenne, nem kellene egy fillért sem költeni »tájékoztató plakátokra«, mert a magyar emberek ezt éreznék.”
A Fidesz-frakció szerint viszont ha "Gyurcsány Ferenc és társai kormányzásuk alatt kicsit is törődtek volna a lakosság tájékoztatásával, akkor nem szolgáltatták volna ki a magyarokat a bankoknak és a szolgáltatóknak. A szocialisták alkalmatlanságát jelzi, hogy volt olyan év, amikor 7 százalékkal zsugorodott a magyar gazdaság - írták.
Úgy tűnik, a kormány még magasabb fordulatszámra emelte a tájékoztatókampányokat, pedig eddig sem volt hiány ezekből. Az Origo információi szerint ősszel „családbarát ország” jelszóval indul a „családbarát közgondolkodást erősítő” kampány, amelyre 350 millió forintért írnak ki közbeszerzést.
Novák Katalin, a család- és ifjúságügyért felelős államtitkár szerint az állampolgárok hirdetéseken, óriásplakátokon és egy külön erre a célra létrehozott internetes oldalon találkozhatnak majd a kormány üzeneteivel.
A fő cél az, hogy tájékoztassák az érintetteket a családtámogatási rendszer változásairól, de a kabinet a „család értékét” is szeretné erősíteni.
A 350 millió forint aprópénz ahhoz képest, amit a kormány a nemzeti konzultációkra költ. Az Origo számításai szerint eddig másfél felcsúti stadionra elegendő pénz,
hatmilliárd forint ment el a nemzeti konzultációkra.
A nyolcmillió választópolgárnak elküldött, a bevándorlásról szóló nemzeti konzultációs levél nyomtatása, postázása, a válaszok feldolgozása és értékelése 960 millió forintba kerül majd az adófizetőknek.
Az egymilliárdos összeghez képest olcsó a másik nemzeti konzultáció, a Deutsch Tamás által koordinált netkonzultáció, amire csak 13 millió forintot költenek, ám az is több szempontból aggályos. Megmosolyogtató részlet, hogy a tavaly év végi, a netadó terve elleni tízezres utcai tüntetések után bejelentett konzultáció nem szól a netadó ötletéről, hiszen az Deutsch szerint halott.
A 2010-es hatalomra kerülésekor magát a nemzeti együttműködés kormányaként meghatározó Orbán-kabinet az előző ciklusban is többször élt a nemzeti konzultáció lehetőségével. Ezeknek csak egy része volt a három évvel ezelőtti, gazdasági jellegűhöz hasonló klasszikus „konzultáció”, amikor kérdésekre válaszolva, a levelet visszaküldve lehetett véleményt nyilvánítani.
A 2010-es kormányalakítás után néhány hónappal Orbán Viktor 1,7 millió öregségi nyugdíjasnak írt, azt kérdezve tőlük, hogy mit várnak az új kabinettől. Nem sokkal később mind a 3 millió nyugdíjasra sor került, nekik azt üzente a miniszterelnök, hogy „biztonságba helyezte” a nyugdíjakat, és jelezte azt is, hogy nem emelkedik a gáz ára.
Még ugyanabban az évben a nyugdíjpénztári tagok kaptak levelet a „szabad nyugdíjválasztásról”, majd 2011 tavaszán teljes gőzzel elindult az első széles körű nemzeti konzultáció.
Akkor mintegy 8 millió választó kapott kérdőívet az új alaptörvényről.
A csaknem egymilliárd forintba került akció során 920 ezren küldték vissza válaszaikat a miniszterelnöknek.
A 2011 májusában indított szociális konzultáció is hasonló, egymilliárd forint körüli összegbe került, míg a 2012 nyarán lezajlott gazdasági konzultáció összességében még többe. Közben kaptak levelet a közalkalmazottak a végtörlesztés előnyeiről, a nyugdíjasok pedig az ellátásuk reálértékének megőrzéséről.
A kormány munkahelyvédelmi akciótervének megismertetése az emberekkel félmilliárd forintba került
2012 őszén – „anyagáron”, hirdetési költségek nélkül. Csupán 50 millióba került viszont tavaly év elején a határon túli magyaroknak címzett tájékoztató. Később írt még levelet Orbán Viktor kormányfő a kistelepülések lakóinak például az állami adósságátvállalás előnyeiről is.
Tavaly ősszel a Kormányzati Információs Központ vezetője jelentette be, hogy tájékoztatókampány indul a bankok elszámoltatása, valamint az újabb rezsicsökkentés ügyében is. A tájékoztatás célja, hogy a „lakosság pontos képet kapjon a legfontosabb intézkedésekről, a döntések menetéről és a családok várható megtakarításairól” – mondta akkor Dömötör Csaba.
Mint arról az Origo beszámolt, a Fidesz a korábbi nemzeti konzultációk magas költségeit számon kérő ellenzéki bírálatokra többször azzal reagált, hogy egy ilyen megoldás még mindig a negyedébe-ötödébe kerül egy országos népszavazás körülbelül ötmilliárd forintos költségének.