31 önkormányzat lakásfenntartási és adósságkezelési támogatását vizsgálta meg a Habitat for Humanity. A szervezet arra volt kíváncsi, hogy az idén márciusban megszüntetett központi támogatásokat hogyan tudták pótolni a települések.
A lakásfenntartási támogatások tekintetében
a vizsgált települések közül háromban sehogy,
egy helyen tűzifa-támogatást adnak, egy helyen pedig hátralékkezelési szolgáltatást lehet igényelni. Normatív lakásfenntartási támogatást 2013-ban körülbelül 450 ezren kaptak. Azon települések közül, ahol március óta az önkormányzat nem biztosít ilyen juttatást, van olyan hely, ahol a lakosok tíz százaléka igényelte korábban.
A települések többsége pótolta a márciusban megszűnő normatív támogatást. Azonban mindössze egy városban vették át a korábbi feltételeket, a többi önkormányzatnál különbözőféleképpen határozzák meg a jogosultak körét. A Habitat for Humanity tanulmánya szerint emellett az önkormányzati lakásfenntartási támogatások szűkösebbek, elosztásuk pedig igazságtalanabb lett.
Az önkormányzati rendeleteket vizsgálva a szervezet szerint például
egy havi 30 ezer forintos fejenkénti jövedelemből élő család kevesebb támogatásban részesül, mint korábban,
míg egy havi 40-60 ezer forintos fejenkénti jövedelemből gazdálkodó egy-két személyes háztartás több lakásfenntartási támogatást kap, mint a normatív rendszerben.
Ennek oka, hogy az önkormányzatok - a korábbi rendszertől eltérően - nem tesznek különbséget a háztartások mérete között. Tehát ha a meghatározott jövedelemérték alá esnek, és megítélik számukra a támogatást, akkor például
egy egyedül élő nyugdíjas ugyanakkora összeget kaphat, mint egy hatfős család.
Sok helyen emellett szűkítették a felhasználás körét is.
Ahol a városvezetés pótolta a megszűnő központi lakásfenntartási támogatást, sok helyen éltek azzal a korábbi lehetőséggel, hogy ezt különböző feltételekhez kötik. Ibrányban például a kérelmezőknek kötelező a kertjük gyomlálása, a szennyvízelvezető árok tisztítása, míg Bőszénfán a veteményeskertet kell művelni a támogatás elnyeréséhez. Miskolcon az illemhely állapota is szempont, de a Borsodi megyeszékhelyen, illetve Bátonyterenyén
nem jár lakhatási támogatás a túlzsúfolt háztartásoknak,
vagyis azoknak sem, ahol a lakás egy főre jutó alapterülete nem haladja meg a hat, illetve a 7 négyzetmétert.
A vizsgált önkormányzatok közül hat helyen azonban nem is határoztak meg egyértelmű szabályokat, itt a polgármester, a jegyző vagy az önkormányzat munkatársai döntenek a támogatásokról.
A korábban évente mintegy 10 ezer szegény családnak nyújtott adósságkezelési szolgáltatás a vizsgált települések közül csupán öt helyen működött tovább március óta. Igaz, ez korábban is csak a 40 ezer főnél nagyobb lélekszámú települések számára volt kötelező.