Budapesten is menekültszállót nyitnának

Bürokrácia, érthetetlen papírok, és végtelen vonatút: három napig tarthat, amíg egy menekült Szegedről elvergődik valamelyik befogadóállomásig. A Magyar Helsinki Bizottság Budapesten nyitna átmeneti szállást az átutazóknak, és ehhez az állam segítségét kéri.

Sokgyerekes afgán család várakozik a Nyugati pályaudvar főbejáratánál: a napokban érkeztek Magyarországra, és papírjaik szerint a bicskei menekülttáborba irányították őket, de fogalmuk sincs, hogy jussanak el oda.

A bevándorlási hivatal magyar nyelvű tájékoztatóját nem értik, a kapott vaktérképen pedig nem igazodnak ki.

Tanácstalan tömegek

Sokan járnak így: a Migration Aid egyesületnek dolgozó önkéntesek

havonta 20 ezer afgán és szír migránst igazítanak útba

a budapesti és a vidéki pályaudvarokon.

Menekültek csoportja a 73-as trolin. A Magyar Helsinki Bizottság szerint Budapesten is átmeneti szállókat kellene nyitni, hogy ne a pályaudvarokon töltsék napjaikat Fotó: Polyák Attila - Origo

A civil aktivisták vizet, ruhát és anyanyelvi térképet, esetenként is szállást adnak nekik, ha nincs hol meghúzódniuk éjszakára.

Nem vagyunk bábok

„Saját pénzünkből és szabad időnkben tesszük mindezt. Nem külföldről támogatott bábszervezet vagyunk, ahogy egyesek állítják, hanem az ország azon része, ami elfordul a gyűlöletkeltéstől” – mondta a szervezet szóvivője, Zsohár Zsuzsanna, aki legutóbb a Keleti pályaudvar kiürítéséről nyilatkozott az Origónak.

Migránsok mindenütt

Az egyesület és a Magyar Helsinki Bizottság pénteken sajtóbejáráson mutatta be a budapesti menekülthelyzetet, ami gyakorlatilag egyet jelent a túlzsúfolt pályaudvarokkal.

Csendespihenő a Keleti pályaudvari aluljáróban Fotó: Polyak Attila - Origo

Sokan dühöngnek a padon alvó, látszólag céltalanul ácsorgó idegenek miatt, azt viszont kevesebben tudják, hogy a migránsoknak nincs más választásuk.

Többségüknek át kell utazniuk a fővároson, és itt el kell jutniuk az egyik pályaudvarról a másikba.

A helyi tömegközlekedést viszont nem látják át. Elég egy rosszul megválasztott megálló is – például a Nyugati pályaudvar helyett a Köki –, hogy a menekültek hely- és nyelvismeret nélkül napokra eltévedjenek a fővárosban.

Helyismeret nélkül labirintussá válhat a főváros Fotó: Polyak Attila - Origo

Ezalatt a MÁV-tól kapott utazási kedvezményük lejár, a BKK járatait pedig nem használhatják ingyenesen Budapest határain belül.

Innen már az állam jön

Az önkéntesek segítenek, ahogy tudnak: útba igazítják a tévelygőket, buszjegyet vesznek nekik a következő pályaudvarig, de az erőforrásaik végesek. A Magyar Helsinki Bizottság ezért a kormány támogatását is kéri.

Nyílt befogadóállomásokat kellene létrehozni Budapesten,

hogy az átutazó családok, háborús üldözöttek emberi körülmények között pihenhessenek egy napot, amíg továbbindulnak a kijelölt menekülttáborok felé” – mondta Somogyvári Zoltán, a bizottság jogásza.

Ennyiből telne rá

Somogyvári emlékeztetett arra, hogy

a kormány 29 milliárd forintot költhet a migrációs helyzet kezelésére.

Somogyvári Zoltán, a Magyar Helsinki Bizottság jogásza. Szerinte a civilek már megtettek minden tőlük telhetőt, most az államnak kell lépnie menekültügyben Fotó: Polyak Attila - Origo

Ennyiből a kerítésépítés mellett ebből bőven jutna átmeneti szállások kiépítésére is.

„Egymást érik az üresen álló raktárak, önkormányzati ingatlanok, elég lenne néhányat átalakítani a menekültek számára” – mondta a jogász, aki pozitív példaként a zuglói önkormányzat felajánlott raktárhelyiségét említette.

Éjszakák a padon

A szállás hiánya mellett a bevándorlók megszenvedik a magyar bürokráciát is is – erről már Léderer András önkéntes, volt liberális politikus mesélt, aki a Déli pályaudvarra érkező menekülteket segíti.

Tanácstalan afgán menekült a Déli pályaudvaron. Elkel a segítség a hivatalos igazolás értelmezéséhez Fotó: Polyak Attila - Origo

„Rendszeres, hogy a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal este tízkor is útnak indít Szegedről csoportokat, hogy menjenek a bicskei táborba. Ha szerencséjük van, még elcsípik az utolsó pesti vonatot, a Délibe viszont már aznap biztos nem jutnak el, a pályaudvar éjfélkor bezár. Az éjszakát a Vérmezőn padjain kell eltölteniük, hogy hajnalban aztán tovább utazhassanak" – mondta Léderer.

Mindennapi vonatút

Nem ritka az sem, hogy

a bevándorlási hivatal részlegei pingpongoznak a migránsokkal:

Szegedről Kiskunhalasra küldik őket, de ott csak az adataikat veszik fel. Ezután mehetnek újra Szegedre, ahol végül kijelölnek számukra egy menekülttábort – például Vámosszabadit, az ország másik felében.

A hivatalos procedúra alatt a menedékkérők három napig is utazhatnak anélkül, hogy az állam bármilyen segítséget nyújtana nekik,

információval, menedékkel vagy élelemmel látná el őket.

Eltűnnek hirtelen

Ha szerencséjük van, útközben találkozhatnak valamelyik civil szervezet aktivistáival, ha rosszabbul járnak, kigyúrt, kopasz bevándorlóvadászokba futnak, akik már a Déli környékén is portyáznak Léderer szerint.

Egy migráns család kislánya játszik az ajándékba kapott plüssállattal. Augusztustól talán már nem látjuk őket Fotó: Polyak Attila - Origo

És az sem kizárt, hogy heteken belül mindnyájan eltűnnek az utcákról, pályaudvarokról: augusztus elsején életbe lép a menekültügyi törvény szigorítása, eszerint az új menedékkérőket már vissza lehet küldeni a júliustól már biztonságos harmadik országnak számító Szerbiába.

Szerbia köszöni szépen

A visszatoloncolás folyamata ugyanakkor valószínűleg Szerbiában sem áll meg: Ivica Dacic szerb miniszterelnök-helyettes éppen pénteken beszélt arról, hogy Belgrád egyedül nem képes megoldani a migrációs problémát – a hozzájuk áramló menekültek pedig amúgy is uniós tagállamon keresztül érkeztek Szerbiába.

Épülő határzár Mórahalmon. A kerítés túloldalán sem lesz maradásuk a menekülteknek Forrás: MTI/Kelemen Zoltán Gergely

Hozzátette: belügyminisztersége idején, 2008-ban száz menedékkérelmet adtak be, ma viszont ez a szám mintegy 60 ezer. Bár Dacic erre már nem tért ki, Szerbia hét év alatt mindössze 22 menedékkérelmet fogadott el.