Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Legfeljebb 59 ezer harmadik országbeli - vagyis nem uniós tagállamból érkező - állampolgár kaphat munkát Magyarországon. Ennyiben húzta meg ugyanis a foglalkoztatási kvóta felső határát a nemzetgazdasági miniszter helyett - és a hatályos rendelet által előírtnál három héttel később - Tállai András, a szaktárca államtitkára.
Eddig nem szabályozták kvótával az adott évben munkát vállaló külföldiek számát, erre a Nemzetgazdasági Minisztérium júliusi rendelete ad felhatalmazást a foglalkoztatáspolitikáért felelős nemzetgazdasági miniszternek.
A rendelet szerint a miniszter augusztus elsejéig, majd azt követően minden év február elsejéig a Hivatalos Értesítőben teszi közzé a tartózkodási engedéllyel vagy munkavállalási engedéllyel foglalkoztatott, harmadik országbeli állampolgárok legmagasabb számát.
Ezt a számot hozta most - az augusztus elejei határidőhöz képest néhány hét csúszással - nyilvánosságra a legfrissebb, augusztus 25-i Hivatalos Értesítőben Varga Mihály miniszter helyett a tárca parlamenti államtitkára, Tállai András.
A jövő februári következő közlésig érvényes adat Tállai András rendelkezése alapján
59 ezer fő: legfeljebb ennyi ember kaphat legálisan munkát Magyarországon,
aki nem valamelyik EU-s tagállam állampolgára.
Ez a szám egyébként magasabb, mint amennyi harmadik országbeli állampolgárt jelenleg foglalkoztatnak Magyarországon, ugyanis ez a szám a Nemzeti Munkaügyi Hivatal statisztikája szerint tavaly év végén csupán 14 ezer volt.
Ez messze elmarad tehát az idei évre megszabott határtól, de még a 2013-as összesítés szerint is csak 19 ezer harmadik országbeli állampolgár rendelkezett érvényes munkavállalási engedéllyel Magyarországon. A mostani kvótához hasonló számú munkavállaló utoljára 2003-ban volt, 57 ezer.
A Nemzeti Munkaügyi Hivatal összesítése szerint a tavaly év végi 14 ezer munkavállaló nagy része, 4800 állampolgár kínai, őket pedig a vietnamiak követték mintegy 1300-an, majd 1100-1100 koszovói és ukrán munkavállaló volt a statisztikában, akiket a csaknem ezer szerb követett.
A hivatal adatai szerint 2013-ban körülbelül ötvenezer uniós állampolgár is dolgozott Magyarországon, de nekik nincs szükségük munkavállalási engedélyre, és a munkáltatót is csak bejelentési kötelezettség terheli.
A harmadik országbeli munkavállalók számát tehát jóval meghaladja a Magyarországon dolgozó uniós állampolgároké. Még többen vannak az egy éven túl külföldön dolgozó magyarok. Ők a KSH adatai szerint 350 ezren lehetnek, de a tényleges külföldi munkavállalók számáról nincs konkrét adat.
A kormány külön programot indított a külföldön - elsősorban Nagy-Britanniában - dolgozó magyar munkavállalók hazacsábítására. A Gyere haza fiatal! program eddigi eredményeit összegezve az Origo írta meg, hogy működése négy hónapja alatt a program működési költségeinek több mint 80 százalékát már felhasználták.
Ezzel szemben a konkrét célra, a hazatérés, lakhatás, letelepedés és munkahelyszerzés biztosítására szolgáló 95 millió forintos keretösszegnek összegnek csak töredékét költötték el.
Eddig 21 fiatalt tudtak hazacsábítani, és a számukra elbírált támogatási összeg mindössze 10,5 millió forint volt.
Eközben csak a program Facebook-oldalára és az akció marketingjére 1,5 milliót költöttek.
