Működése négy hónapja alatt a külföldön élő és dolgozó magyarok hazacsábítását célzó Gyere haza, fiatal! kormányprogram működési költségeinek több mint 80 százalékát felhasználta, míg a konkrét célra, a hazatérés, lakhatás, letelepedés és munkahelyszerzés biztosítására szolgáló összegnek csak töredékét költötték el.
A Gyere haza, fiatal! program első körben 100 millió forintos keretösszegéből még csaknem 90 millió szabadon felhasználható: kisebbrészt működésre, nagyobbrészt a hazatelepülő fiatalok támogatására – derült ki Rákossy Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkárának írásbeli válaszából.
A válasz szerint a program 100 milliós keretösszegének 5 százaléka használható fel működési költségek fedezésére, 95 százaléka pedig támogatásokra. Utóbbival egyelőre elég rosszul állnak: a program első négy hónapjában mindössze 5,1 millió forint támogatást hagytak jóvá, tehát a keret 95 százaléka megvan.
Az a válaszból nem derül ki, hogy eddig hány fiatalt segítettek az 5,1 millió forintból. Támpontot a tárca másik államtitkárának augusztus elejei közlése adhat. Tállai András akkori tájékoztatása szerint 11 fiatalt sikerült kiközvetíteni magyarországi munkahelyre.
Cikkünk megjelenése után viszont jelentkezett a programot lebonyolító Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezetője. Pákozdi Szabolcs jelezte, hogy a legfrissebb adat szerint
már 21 fiatalt hoztak haza, és időközben az elbírált támogatási keretösszeg is nőtt, 10,5 millió forintra.
Augusztus elején még további 170-en voltak várólistán: őket kiközvetítették már magyar munkaadókhoz, de a munkáltató visszajelzésére várnak, ez akár hónapokig is elhúzódhat. A programra augusztus elejéig több mint kétezren regisztráltak, de alig tizedük nyújtott csak be csatlakozási kérelmet.
A Gyere haza, fiatal! program honlapján közölt beszámoló szerint júniusban Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter személyesen köszöntötte az első, Londonból hazatérő fiatalokat. Az elsők között volt Sie Gábor, aki két londoni év után a támogatást elfogadva visszajött Magyarországra.
A kedvezményezett fiatalok támogatásánál időarányosan sokkal többet költöttek a program működtetésére. Ez részint érthető, hiszen egy teljesen új rendszert kellett beüzemelni, az ahhoz szükséges infrastruktúrával, személyzettel.
Rákossy államtitkár közlése szerint
a 100 milliós keretösszegből működésre felhasználható 5 millió forint nagy részét, 4,2 milliót már elköltöttek az első négy hónapban.
A kiadások csaknem harmada, 1,4 millió forint a programban dolgozók fizetésére, "személyi jellegű kiadásokra" ment el.
A működési költségek mintegy kétharmadát, 2,8 millió forintot "dologi kiadásokra" költötték. Ráadásul – derült ki az államtitkár válaszából – "a program lebonyolítása során felmerülő egyéb költségeket", mint például a telefon- és postaköltség, nem is a működési költség terhére számolják el.
A dologi kiadások jelentős része az NGM felügyelte állami cég, a programot lebonyolító Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft.-n (OFA) keresztül egy szolnoki magáncéghez folyt be – derült ki az Origo kérdésére az OFK által küldött válaszból.
A Rossi-Quattro Kft.-vel az állami tulajdonú OFA nettó 1,55 millió forintos szerződést kötött. Ez a tájékoztatás szerint a Gyere haza, fiatal! program "egészének online PR-tevékenységére" vonatkozik. Ennek része a programhoz készített Facebook-oldal és a program internetes kommunikációja.
Az OFA közlése szerint szabályszerű közbeszerzési eljárást folytattak le, és
az "összességében legkedvezőbb", vagyis a nettó 1,55 millió forintos ajánlatot a Rossi-Quattro Kft. adta,
amely ezért az összegért az év végéig látja el a program marketingtevékenységét.
A Rossi-Quattro Kft. egyetlen tulajdonosa és egyben ügyvezetője a szolnoki Vörös Ádám. A 34 éves vállalkozó neve nem csak a Szolnok Televízió felügyelőbizottsági tagjaként vagy egy szolnoki nyomda, illetve egy másik, jászberényi cég vezetőjeként lehet ismerős.
Vörös Ádám volt az ügyvezetője 2012 novembere és 2013 áprilisa között az ugyancsak állami tulajdonú és az Emberi Erőforrások Minisztériuma felügyelete alá tartozó Új Nemzedék Központ Nonprofit Közhasznú Kft.-nek.
A korábban Vörös Ádám által vezetett cég az egykori zánkai úttörőtábort működtető állami vállalkozásból alakult át Új Nemzedék Központ Kft.-vé, és miután az Orbán-kormány 2011-ben kitalálta az Új Nemzedék Jövőjéért Programot, az erre szánt 3 milliárd forint uniós pénzt ez a cég költhette el.