Augusztus elsejétől életbe lépnek az új menekültügyi szabályok, amik több szempontból is szigorúbbak a korábbi előírásokhoz képest.
A jelenleg kétfokozatú – előzetes és részletes vizsgálati – szakra bontott menekültügyi eljárás a két szakasz összevonásával egyszerűsödik, amivel az eljárási idő rövidül.
Ezzel együtt 12 óráról 24 órára növelik az úgynevezett visszatartási időt is, amíg a Magyarországra érkező migráns menekültügyi őrizetben, sok esetben rendőrségi fogvatartó helyiségekben, rácsok mögött várakozik.
Mindez együtt azt jelenti, hogy
a menekültek akár az eljárás végéig őrizetben maradnak.
Ha első kérelmüket nem fogadták el, nincs újabb esélyük a kedvező elbírálásra sem.
A menedékkérőt az őrizet helyszínén hallgatja meg a bíróság, majd dönt a kérelméről. Kizáró oknak számít ezentúl a terrorcselekmény, az erre való felbujtás, és az is, ha a menekült befogadása valamiért fokozott nemzetbiztonsági kockázatot jelent.
A kérelmek többségét valószínűleg azért is elutasítják majd, mert Magyarország júniustól biztonságos harmadik országnak minősítette Szerbiát, az innen érkező migránsokat tehát jó eséllyel visszafordítják.
Szerbia miniszterelnök-helyettese már jelezte: egyedül nem képesek megbirkózni a migrációs hullámmal.
Déli szomszédunk 2008 óta egyébként összesen 22 menedékkérelmet fogadott el.
A hatóságok emellett megfizettetik a menekültekkel a szándékosan okozott károkat, és
az ellátás fejében lefoglalják a náluk talált értékeket.
Ezt csak azok kerülhetik el, akik humanitárius célú tartózkodási engedéllyel rendelkeznek, illetve nemzetközi védelem alatt állnak.
Az új előírások ugyanakkor arra is lehetőséget adnak, hogy a menekültek táboron belül vagy annak környékén közmunkát végezhessenek.
Augusztus elsejével életbe lép az államhatárról szóló törvény módosítása is, amire a magyar–szerb határon épülő ideiglenes biztonsági határzár miatt volt szükség. E szerint a magyar államot a schengeni külső határokon a határvonaltól számított 10 méteres sávon belül közérdekű használati jog illeti meg.