A jólét beolvasztja a magyarokat

Nem lát olyan szándékot Romániában Kántor Zoltán, hogy belátható időn belül megadja az autonómiát az ott élő magyarságnak. A Nemzetpolitikai Kutatóintézet vezetője szerint Európában rengeteg multikulturális állam van, de a kisebbségeknek maguknak kell kiharcolniuk a jogaikat. Úgy látja, a szerb–magyar határon lévő kerítés nem befolyásolja a nemzetpolitikát.

• A Nemzetpolitikai Intézet évente 35-40 millió forintból gazdálkodik.
• Menekültekkel nem foglalkoznak.
• Kántor Zoltán igazgató szerint belátható időn belül nem lesz autonómia.
• Az erős magyar gazdaság a határon túli magyaroknak is jó.

A migránsokkal nincs dolga a nemzetpolitikának?

Semmilyen kutatásunk nincs erre vonatkozóan, és

nem akarunk állást sem foglalni ebben a témában.

A mi mandátumunkhoz ez nem tartozik. A külhoniak magyar vagy külföldi migrációja természetesen érdekel minket, hasonlóan a magyarországiak külföldi kivándorlásához. Elsősorban a magyar állam diaszpórapolitikájának szemszögéből vizsgáljuk a kérdést, éspedig, hogy a kinti közösségeket hogyan lehet támogatni, függetlenül attól, hogy régebbi, vagy a közelmúltban költöztek más országba.

A migránsokkal nem foglalkozik a Nemzetpolitikai Kutatóintézet Forrás: AFP/Robert Atanasovski

Vannak számaik a magyarországi kivándorlásról?

Nincsenek, a mások által használt adatokat használjuk mi is.

Ön hisz a multikulturalizmusban?

Ez politikailag nagyon terhelt fogalommá vált, és a tudományos szférában is sokféleképp értelmezik. Európában alig van olyan állam, amelyben ne lennének kisebbségek. Belgium például egy intézményesített többnemzetiségű állammá vált. Románia és Szlovákia is multikulturális állam az etnikai megoszlás alapján, de intézményesült multikulturalizmus szempontjából már fenntartásaim vannak. Ennek oka, hogy

a kisebbségek számára nincs meg az intézményes keret a fennmaradáshoz, míg a többségi nemzet esetében ez megvan.

A kisebbségi küzdelem ennek ellensúlyozásáról szól.

Az autonómiatörekvések támogatása nem rombolja tovább a szomszédokkal való nem túl jó viszonyt?

Az 1990-es évek elején mindenhol megfogalmazták a magyarok az autonómiaigényüket. Ez különböző intenzitással, de folyamatosan napirenden van, leginkább Romániában. Az utóbbi államban egyébként

nem látok olyan szándékot, hogy az autonómiát biztosítani szeretnék.

Ez egy teljesen normális küzdelem a kisebbség részéről, ez még hosszú ideig így lesz.

A székelyek nagy menetelése is kevés lehet az erdélyi autonómiához Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Mire kellhet egyáltalán az autonómia?

Elsősorban a döntéshozatalra, mivel az adott területen a kisebbségnek lehetősége lenne arra, hogy megválassza a vezetőit. Így ők dönthetnének a prioritásokról, mivel a többségi nemzettel szemben lehetnek olyan partikuláris érdekek, amik csak helyben értelmezhetőek. Demokratikus viták után dönthetne az adott közösség a legfontosabb kérdésekről, ami az ő fejlődésüket is segítené.

Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet vezetője az oktatási programokra koncentrál Forrás: Origo

A Nemzetpolitikai Kutatóintézet célja a határrevízió?

Erről szó nincs. Az intézet 2011-ben jött létre, hogy tudományos megalapozása legyen a nemzetpolitikának. A Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. keretében működünk, szakmai felügyeletünket a nemzetpolitikai államtitkárság látja el.

A fő cél a külhoni magyar társadalmak megerősítése, a helyben maradás elősegítése.

Az összes a nemzetpolitikai államtitkárság számára megfogalmazott javaslatunk azt a célt szolgálja, hogy a határon túli magyarok a szülőföldjükön boldoguljanak.

Milyen programokkal segítik ezt?

Elsősorban a nemzetpolitikai államtitkárság által szervezett és működtetett oktatási programok tudományos megalapozásában nyújtunk segítséget, mivel a kutatásaink azt mutatják, hogy az egyes oktatási ciklusváltásokkor veszítünk gyerekeket a magyar oktatási útvonalról, például a még magyar általánosba járó határon túli gyermek középiskolában már a többségi nemzet nyelvén tanul.

Vörösné Budai Margit tanárnő tanít a szlovákiai Alsóbodokon lévő, magyar tannyelvű, magán alapítású szakközépiskolában Forrás: MTI/Krizsán Csaba

Azt mondtuk, hogy a tematikus éveket az egyes oktatási ciklusokra építjük föl. Így volt például 2012 a magyar óvodák éve, 2013 a magyar kisiskolások éve, 2014 a magyar felsősök éve, vagy idén a szakiskolák éve. Az évi 100-140 millió forint persze kevés ezekre a programokra (a szakiskolások évére 500 millió forintot különített el az államtitkárság), de az évről évre való építkezést ez is szimbolizálja.

Jövőre is lesz tematikus év?

Igen, és javaslatként elhangzott, hogy 2016 a fiatal vállalkozók éve legyen. Erről majd a Magyar Állandó Értekezlet dönt.

Van-e bármi eredménye a tematikus éveknek?

Ezeknek a programoknak csak hosszú távon van eredményük. A visszajelzések alapján vannak olyan szülők, akik a programok miatt íratták a gyereküket magyar iskolába. Az a hit, meggyőződés vezérel minket, hogyha ilyen szisztematikus építkezés zajlik, akkor

idővel sikerül növelni a magyar iskolába jelentkezők számát.

Mitől lehet vonzó a magyar iskola a határon túl élők számára?

A magyar szülők többsége számára fontos, hogy a gyermekeiket magyar iskolákba írassák. Az anyanyelven való tanulás alaposabb ismeretelsajátítást eredményez, illetve a magyar nyelv magas fokú ismerete az államnyelv legalább középfokú ismeretével együttesen előnyösebb, mint csak az államnyelv ismerete.

Magyar nyelven egyébként sokkal jobban vagyunk ellátva gyermekirodalommal, gyermekeknek szóló programokkal, együttesekkel, iskolán kívüli foglalkozásokkal (néptánc, cserkészet) a szomszédos államokhoz képest, ráadásul az iskolán kívüli élet is gazdagabb, mint az anyaállamoké.

Nem erős ez a kijelentés?

Ezek nem előítéletek, hanem előnyök, amit ki kell használni.

Vállalom, hogy jobb a magyar gyerekirodalom, mint a szomszédos országok hasonló írásai. Ellensúlyozni kell azt a szemléletet, hogy a többségi nyelvet kell uralni, hogy perspektívája legyen a gyereknek. Ezt mi nem is tagadjuk, de a magyar iskolában kell a gyerekeket megtanítani a többségi nyelv ismeretére.

A vajdasági magyar szervezetek nem támadják a drótakadályt Fotó: Dudás Szabolcs - Origo

A déli határon épülő kerítés mennyiben segítheti a nemzetpolitikát?

Itt igazából csak a vajdasági magyar pártok nyilatkozataira tudok hagyatkozni. Ők úgy látják, hogy

a kerítés nem befolyásolja a vajdasági magyarok és az anyaország kapcsolatát.

A vajdasági magyarok eddig is, és a későbbiekben is a határátkelőhelyeken utaznak Magyarországra.

Nem tart attól, hogy a külgazdasági irányvonal túlságosan háttérbe szorítja a nemzetpolitikát?

Üdvözlöm, hogy előtérbe került a szomszédos országok magyarok lakta régióinak gazdasági támogatása. Erős érvek szólnak a mellett, hogy az autonómia és a nagyobb önrendelkezés kivívásában egy erős gazdasági háttér segíthet. Azt sem szabad elfelejteni, hogy

az utóbbi évtizedben általános jelenség lett, hogy ahol jól megy a gazdaság, ott felgyorsul az asszimiláció.

A megfelelő egyensúlyt kell megtalálni.

A külgazdasági irány felerősödése nem a problémák szőnyeg alá söprését jelenti?

Nem érzek ilyet, de hallottam ilyen értelmezést is. A cél a külgazdasági vonal erősödésével a határon túli közösségek erősítése, de a hagyományos nemzetpolitika jelentősége sem csökken.

Kántor Zoltán bízik benne, hogy a hagyományos nemzetpolitika jelentősége nem csökken majd Forrás: MTI/Beliczay László

Nem tartja aggályosnak, hogy a határon túli magyaroknak csak egy szavazatuk van?

Helyesnek tartom, hogy szavazati jogot kaptak, mivel így nem tehetik meg a pártok, hogy ellenük kampányoljanak, illetve erősíti a külhoni magyarok kötődését az anyaországhoz. Az egyenlő és a differenciált szavazat mellett és ellen is szóltak érvek, és nemzetközi példák is vannak mindkét megoldásra.

Nem érzi hasonlónak a kettős állampolgársági kampányt a menekültek elleni kampányhoz?

Elsősorban ez egy politikai kérdés, túlmutatna intézetünk mandátumán ennek összehasonlítása.

Tesznek-e javaslatot, hogy a külföldön dolgozó magyarok 2018-ban egyszerűbben szavazhassanak?

Tudom, hogy a választási iroda foglalkozik ezzel a kérdéssel. A 2014-es választásokról szóló elemzésünkben rávilágítottunk néhány problémára.

A végső döntést a parlament hozza majd meg.

Elképzelhető, hogy könnyebben voksolhatnak majd a külföldön dolgozó magyarok 2018-ban Fotó: Origo

Részt vesz-e az intézet a kettős állampolgárság népszerűsítésében?

Alapvetően nem, de olyan értelemben igen, hogy az állampolgársági igénylési adatok feldolgozása során figyelemmel kísérjük a folyamatokat. A magyar és nemzetközi porondon részt veszünk olyan konferenciákon, ahol ezt elmagyarázzuk, értelmezzük.

A Szász Jenő vezette Nemzetstratégiai Intézettel van-e kapcsolat?

Intézményes együttműködés nincsen, de konferenciákon és nemzetpolitikai megbeszéléseken sokszor találkozunk.

Ők inkább gazdasági kérdésekkel foglalkoznak, míg mi oktatási, nyelvhasználati, társadalmi, politikai ügyekkel foglalkozunk.

Társadalomtudósként persze eleve jobban érdekel például, hogy az oktatás hogyan hat a gazdaságra, vagy hogyan tudjuk elérni, hogy mindenki ragaszkodjon nyelvi jogaihoz, mint a tisztán gazdasági ügyek.

Ezt előre leosztották?

A Nemzetpolitikai Kutatóintézet 2011 novemberében jött létre, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet pedig 2012-ben, így nehéz lenne leosztásról beszélnünk.

Lehet tudományos alapon beszélni a nemzetpolitikáról?

A nemzetpolitika elsősorban a politikai szférában működik. Egyértelmű a szándék, hogy javítsák a kint élők esélyeit, amit a kormány csak politikai eszközökkel tud elérni. A kutatóintézet tudományos szempontok alapján próbálja vizsgálni az egyes intézkedések várható hatásait. Számunkra a társadalomszervezési módszerek kidolgozása a legfontosabb.

Mennyiből gazdálkodnak?

Évente körülbelül 35-40 millió forintból. Öt állandó és három részmunkaidős külső munkatársunk van. Tevékenységünkhöz tartozik a magyar-magyar és nemzetközi konferenciák szervezése, magyar és angol nyelvű folyóiratok, könyvek és elemzések kiadása, munkatársaim segítségével készül az államtitkárság nemzetpolitikai sajtószemléje,

bevezettük a nemzetpolitika oktatását a közigazgatásban dolgozók és egyetemi hallgatók számára,

és természetesen – többnyire együttműködésben magyarországi és külhoni kutatókkal, kutatóintézetekkel – kutatásokat végzünk, háttéranyagokat készítünk.