Meglehetősen zaklatott féléven van túl a Fidesz-KDNP, a két elvesztett időközi országgyűlési választás magával hozta a kétharmados többség megszűnését is. A pártban a téli hónapokban rég nem látott konfliktusok törtek ki, de
ezeket nagyjából 2015 májusára sikerült a szőnyeg alá söpörni.
A kormánypártok a májusban beindított bevándorlásellenes kampánnyal stabilizálták a támogatottságukat, és a biztos szavazók körében még növelték is az előnyüket. A Fidesz legnagyobb szerencséje – ebben az elemzők között is teljes konszenzus van –, hogy a párttól eltávolodó szavazók közül a baloldali ellenzék szinte senkit, míg a Jobbik csak egy nagyon kicsi részt tudott megszólítani.
Az utóbbi két-három hónapot nem számítva a Fidesz–KDNP súlyos krízisbe került – ezt már Boros Tamás mondta az Origónak. A Policy Solutions vezetője szerint ennek legnyilvánvalóbb jele az Orbán Viktor és Simicska Lajos között kialakult konfliktus, valamint az időközi választásokon elszenvedett vereségek voltak.
A Fidesz mögötti médiaháttér meggyengült, és a párton belüli korrupciós ügyekből is több napvilágra került.
Boros Tamás szerint 2006 óta nem látott válságba került a Fidesz, de a mögöttünk hagyott hónapokban sokat javított a helyzetén. Megkezdődött egy új médiaháttér kiépítése, új üzletemberek jelentek meg, és a párt népszerűség-csökkenése is megállt. Tény, hogy
legalább ötszázezer szavazót elveszített a Fidesz,
de számukra az is siker, hogy más erők közülük csak nagyon keveseket nyertek meg.
A 2014-es önkormányzati választásokat követő hónapokban több negatív hatású ügy érintette a kormányzatot,
ráadásul a választások utáni természetes visszaesés – a győzteshez húzás hatásának elmúlása – szintén kedvezőtlenül hatott a Fidesz-KDNP megítélésére – állapította meg a Nézőpont Intézet. A visszaesés mára megállt, a közvélemény-kutatások alapján április óta stabilizálta (sőt kismértékben növelte) táborát a kormánypárt.
A Nézőpont Intézet kutatásai szerint április előtt 26 százalék volt a kormánypártok támogatottsága a teljes népesség körében, jelenleg pedig 30 százalék. A tábor stabilizálódása alapvetően két tényezőnek köszönhető: egyrészt a szavazótábor magja végig rendkívül stabil és elkötelezett volt, másrészt a negatív ügyek rendezése után
a kormányzat visszaszerezte a politikai napirend feletti irányítást.
Boros Tamás szerint annak ellenére, hogy nem volt gazdasági válság, a Fidesz mégis komoly krízisbe került a belső problémái miatt. A 2011-12-es időszakban a gazdasági recesszió miatt veszített szavazókat, és nem belpolitikai okok miatt. Boros Tamás szerint a következő időszak egyik legfőbb kihívása az lesz, hogy
a kormány a problémamegoldó üzemmódról egy általános gazdasági célokat megfogalmazó politikára térjen át.
A Fidesz-KDNP népszerűség-csökkenésének megállását a kormánypártról szóló korrupciós hírek csökkenése és a gazdaság kedvező helyzete okozta. Boros Tamás persze a bevándorlási kampány jelentőségét sem becsüli alá.
A politikai egység megőrzése továbbra is elsőrendű szempont lesz a Fideszben,
mivel az elmúlt hónapokban a párt az el-MSZP-sedés jeleit mutatta, a vezetők folyamatosan kibeszéltek.
A Nézőpont Intézet szerint az elmúlt fél évben újra a Fidesz-KDNP által középpontba állított témák kerültek előtérbe. Elég, ha a tömeges illegális bevándorlásra gondolunk, amely idén az európai országok közül hazánkat érintette a legjobban, idő- és népességarányosan is. De a bérből és fizetésből élőknek, valamint a családoknak kedvező, 2016-os költségvetés elfogadása, továbbá
a bürokráciacsökkentő lépések tematizálása is kedvezett a kormánypártoknak.
Fontos hangsúlyozni, hogy a Fidesz-KDNP-nek valós társadalmi problémákat sikerült napirendre vennie, amelyre az ellenzék képtelen rácsatlakozni. Mindez az illegális bevándorlás kérdése kapcsán érezhető a leginkább. A baloldal – saját szavazóinak véleményét is figyelmen kívül hagyva – a kormányzati állásponttal ellentétes irányt képvisel,
a Jobbik pedig képtelen a kormánynál hatékonyabb megoldási javaslatokkal előállni
– állapította meg a Nézőpont Intézet.
Boros Tamás szerint bár a Fidesz számára
a jelenlegi kétosztatú ellenzéki politikai mező teljesen megfelelő,
a választók egyre kisebb részének fontosak ezek a pártok. Sokan egyik pártot sem választják, óriási a kereslet egy új erőre, de a kínálati oldalon egyelőre nem látszik semmi.
A Nézőpont Intézet szerint a konfliktusok jellemzően népszerűség-csökkenés idején erősödnek fel, és kerülnek előtérbe. A Fidesz-KDNP esetében is ezt láthattuk, az utóbbi időszak pozitív eseményei azonban megfelelő mederbe terelték a sokszor meglehetősen túldimenzionált vitákat.
Az ellenzéki vezetők miniszterelnök-jelölti támogatottsága együttesen sem éri el Orbán Viktorét. A ciklus elején tapasztalható botladozások ellenére
a kormánypártok vezető szerepe soha nem kérdőjeleződött meg a választások óta eltelt másfél év alatt.
A Nézőpont Intézet szerint versenyképes kihívó 2014 áprilisa óta nem látszik: az ellenzéki erőket a választópolgárok nem tartják kormányzóképesnek, az ellenzéki pártok közül kizárólag a Jobbik tudott erősödni.
A kutatóintézet úgy vélte, hogy a baloldali pártok válsága tovább mélyült a választási vereség után. Bajnai távozása az Együtt-PM szétesését eredményezte;
Mesterházy Attila lemondása után pedig még inkább felerősödtek az ellentétek az MSZP-n belül.
A párt mára elvesztette politikai vezető szerepét is az ellenzéki pártok között. A baloldali és liberális pártok az elmúlt másfél évben nem voltak képesek markáns választ adni a választópolgárokat valóban érintő társadalmi problémákra. Ezek a tényezők mind a kormánypártokat erősítették az elmúlt időszakban.
A kormányfő hétvégi, tusnádfürdői beszédében egyértelműen utalt arra, mi várható a következő időszakban – véli a Nézőpont Intézet. Az illegális bevándorlás kérdése a továbbiakban is komoly kihívás elé állítja a kormányzatot – és az egész Európai Uniót –, és
ősszel az unió jövője is napirendre kerül majd.
Utóbbi az ideologikus, föderális Európát szorgalmazó, elsősorban nyugati, liberális, baloldali erők, valamint a „nemzetek Európája" koncepciót pártolók vitáját hozhatja. A magyar kormányra még egy jelentős feladat vár: a sikeres gazdaságpolitikából származó pénzügyi mozgásteret továbbra is felelősen kell a lakosság terheinek mérséklésére fordítani – véli az intézet.