Pintér Sándor belügyminiszter az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságánál kezdeményezte Kiss Zoltán ezredes meghallgatását, ami után biztosra vehető, hogy a jelenleg a Belügyminisztérium rendészeti államtitkárságának rendészeti koordinációs főosztályát vezető
34 éves jogász lesz az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) új főigazgatója.
Az AH főigazgatóját a belügyminiszter előterjesztésére a miniszterelnök nevezi ki és menti fel.
A Göbölös László dandártábornok távozásáról elsőként hírt adó Hvg.hu szerint a 2011. december 21-én hivatalba lépett igazgató ugyan maga nyújtotta be – méghozzá március 2-i, vagyis hétfői hatállyal – lemondását, valójában nem saját elhatározásból távozik, hanem megkérték erre.
Érdekes párhuzam, hogy elődje, Balajti László szintén maga kérte a felmentését 2011. december 15-i hatállyal.
Göbölös László a kinevezése előtti parlamenti meghallgatásán azt mondta, hogy a szervezetnél nagyon sok olyan terület van, mint például a kémelhárítás, gazdaságbiztonság és értékeléselemzés, ahol a feladatokat újjá kell építeni. A Hvg.hu szerint azonban ez vélhetően nem sikerült neki, és mivel feladatát így Göbölös vállalása szerint nem tudta ellátni, távoznia kell.
Az Origo nemzetbiztonsági forrásai felhívták a figyelmet arra, hogy jelzésértékű, kit nevez ki Pintér Sándor belügyminiszter az AH élére, hiszen az egy
olyan fontos intézmény, amely az ország alapvető nemzetbiztonsági érdekeinek védelmét biztosítja.
Hozzátették: elképzelhetőnek tartják, hogy Göbölös László hosszabb távon nem felelt meg a belügyminiszter elvárásainak.
Az AH működését jól ismerő informátorunk is azt a bölcsességet idézte, miszerint "a bizalom lépésenként ér hozzánk, de lóvágtában távolodik". Amúgy túl gyakorinak nevezte a vezetőváltásokat az AH élén, hiszen Göbölös László két évig, elődje, Balajti László alig több mint két évig, az ő elődje, Laborc Sándor szintén csak két évig, azelőtt pedig Galambos Lajos három évig volt főigazgató.
A távozó Göbölös László egy sor politikailag kényes témában született nemzetbiztonsági jelentés minősítését oldotta fel. Így vált olvashatóvá az eredeti 2040-es dátum helyett már tavaly februárban az őszödi beszéddel kapcsolatos titkosszolgálati jelentés, és így kerültek nyilvánosságra – anonimizált módon – a Portik Tamás és Göbölös László elődje, Laborc Sándor közötti találkozók dokumentumai.
Göbölös László egy másik téma, a kémügy és az ahhoz kapcsolódó per – amelyben vádlott Szilvásy György volt titokminiszter, valamint Göbölös László két elődje, Galambos Lajos és Laborc Sándor – dokumentumait viszont, bár megtehette volna, nem oldotta fel. Korábban azt közölte, hogy a 2041-ig titkos kémügy iratainak minősítését legkorábban a jogerős ítélet után vizsgálja felül.