2050-ig is tarthat a menekültválság

A 2015-ben tapasztalható migrációs nyomás Európa számára csak egy hosszú, akár 2050 utánra is elnyúló, a következő évtizedekben várhatóan jelentősen súlyosbodó és intenzívebbé váló folyamat kezdete a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Stratégiai Védelmi Kutatóközpontjának (SVKK) szakértői szerint. A szakértők az európai menekültpolitika "cselekvőképtelenségének" feloldására egy húsz pontból álló javaslatot készítettek.

Az SVKK legfrissebb tanulmányában azt írta: tekintettel a hónapok óta Európára nehezedő és egyre intenzívebbé váló migrációs nyomásra, valamint a migrációs válság kezelését megnehezítő európai politikai vitákra és dilemmákra gondolatébresztőként fogalmazták meg javaslataikat.

Kiemelték, hogy a legtöbb stratégiai előrejelzés szerint a migránsok és menekültek száma az elkövetkezendő évtizedekben - különböző okok miatt - növekedni fog.

Demográfiai boom menekültjei

A politikai menekültek napjainkban döntően Szíriából, Afganisztánból, Irakból és a szubszaharai térség egyes országaiból érkeznek. Mellettük vannak gazdasági-szociális migránsok is az SVKK szakértői szerint, akik felhívják a figyelmet a "demográfiai boom" menekültjeire is. Utóbbiról szólva kifejtették, hogy

Afrika 1,2 milliárd emberből álló lakossága tizenöt éven belül 500 millióval fog nőni.

Afrika és a Közel-Kelet legtöbb országa esetében nemcsak a gyors népességnövekedés következményei - ivóvíz- és élelmiszer-ellátási, lakóhely-, egészségügyi ellátási problémák, az oktatás nehézségei - okoznak problémát, hanem az a sok fiatal is, akinek országa gyenge gazdasága nem kínál megélhetést.

Jönnek a klímamenekültek

"Ahhoz, hogy ez változzon, a kibocsátó országokat kell működőképes, stabil kormányzattal bíró, működő intézményrendszerrel rendelkező, gazdaságilag is funkcionáló entitásokká tenni" - írták.
Megfigyelhető továbbá a "klímamigráció" is, amelynek nyomán vannak úgynevezett klímamenekültek is - tették hozzá.

Jönnek a klímamenekültek is Fotó: Polyák Attila - Origo

Helyben kell megoldani a problémákat

Az SVKK szerint az Európára nehezedő tömeges menekülthullám nyomása csak komplex és összehangolt cselekvéssel csökkenthető. Ezek: a kiindulási helyen az elvándorlást előidéző tényezők orvoslása, a kiindulópont közvetlen környezetében lévő országok menekültügyi rendszereinek támogatása, a migrációs útvonalon fekvő országok bevonása a menekültkérdés kezelésébe, a hatékony és szigorú európai határvédelem, a menekültek gyors regisztrálása, a menekültügyi eljárások gyorsítása - sorolták.

Horgos, 2015. szeptember 15. Illegális bevándorlók a régi Horgos-Röszke határátkelőhelynél, a magyar-szerb határ szerbiai oldalán. Ezen a napon hatályba léptek a migrációs helyzet miatti új szabályozások. Fotó: Polyák Attila - Origo

A tanulmányban felhívták a figyelmet a hatékony schengeni határvédelem és az európai humanitárius elveken alapuló menekültpolitika ellentmondásaira is. A legnagyobb problémát megítélésük szerint az okozza, hogy a jogszabályok szerint a schengeni határországokra hárul - az övezet határainak védelme mellett - a menekültek regisztrációja és a menekültkérelmek elbírálása is. Ezen országoknak azonban nincsenek megfelelő eszközeik a nagyobb menekülthullámok feltartóztatására a schengeni határoknál, sem pedig arra, hogy megakadályozzák menekülttömegek továbbutazását a célországokba - akár csak a menedékjogi eljárás idejére is.

Csökkenteni lehetne az adósságot

Az SVKK megfontolandónak tartaná a fő migrációs útvonalak mentén fekvő olyan EU-országok nemzetközi adósságállományának csökkentését is, amelyek képesek földrajzilag elszigetelt menekültügyi oltalmi övezeteket létrehozni.

Az európai menekültügyi oltalmi övezetből kikerülő, menekültstátussal rendelkező emberek elosztására csak abban az esetben hatásos a kvótarendszer, ha

az elosztás során elkerülhető a menekültek "lefölözése"

és az ellátásuk minden EU-tagállamban csaknem azonos színvonalon biztosítható - fogalmaztak.

Menekültek Röszkén Fotó: Polyák Attila - Origo

Az SVKK szerint megfontolandó egy közös európai menekültellátási minimum kialakítása, amelyet a tagállamok - a közös EU-büdzséből támogatva - kötelezően biztosítanak, beleértve a menekültek integrációs költségeinek közös uniós fedezését is. Ennek hiányában úgynevezett

virtuális kvótarendszer is kialakítható lenne,

amelynek lényege, hogy a menekülteket ténylegesen befogadó EU-tagállamok részére a többiek (a szolidaritás és az arányos teherviselés elvei alapján) a rájuk eső kvótáknak megfelelő pénzügyi és más anyagi segítséget nyújtanának - fejtették ki a tanulmányban.