Alelnöki poszttal vigasztalták meg Hendét
![Hende Csaba Honvédelmi miniszter, Pintér Sándor belügyminiszter és Kovács Zoltán kormányszóvivő a kerítés építés sajtótájékoztatón. 2015 07.16 Mórahalom külterületén, ahol 150 méteres tesztkerítést állít a honvédség a menekült áradat megállítására.](https://cdn.origo.hu/2023/12/_Fya7wpgZBbkIujnnfz-kKiNFk2PgEx4WXWBGeNQwoU/fill/1347/758/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50LzczNjhkMmM5MjY4OTQ0M2E4NGE3MGNkMjA4Y2NkNmMy.webp)
Két héttel lemondása után új feladatot kapott Hende Csaba volt honvédelmi miniszter. A kormánypárti politikus a parlament egyik legfontosabb szakbizottsága, a törvényalkotási bizottság alelnöke lett – derült ki a Magyar Közlönyből.
A fideszes Gulyás Gergely parlamenti alelnök által vezetett törvényalkotási bizottságnak eddig is három kormánypárti alelnöke volt: Balla György, Tuzson Bence és Horváth László. Hende most Horváth helyét foglalta el, aki viszont a testületben egy sima tagságot kapott. Ehhez viszont egy fideszes tagot, Ágh Pétert ki kellett ejteni a bizottságból.
Mint arról az Origo is beszámolt, Hende Csaba szeptember 7-én mondott le miniszteri posztjáról, amit Orbán Viktor kormányfő el is fogadott. A lemondás oka a hivatalos közlések és Hende saját bevallása szerint is az volt, hogy a miniszterelnök elégedetlen volt a déli határnál épülő biztonsági határzár építésének munkálataival. Utódja Simicskó István addigi sportügyi államtitkár lett.
Az Origo értesülései szerint ugyanakkor Hende váratlan távozása mögött nem csak a határzár ügye, hanem az ezt kiegészítő, tervezett jogi szigorítások kérdése is állhat. Úgy tudjuk,
a honvéd vezérkarban is bizonytalanság érzékelhető
amiatt, hogy a kormány álláspontja szerint az alaptörvény módosítása nélkül is bevethető lenne a határnál a honvédség. Azóta egyébként elfogadta a parlament a jogszabály-módosítást.
Információink szerint a honvéd vezérkar egy része ezért most még inkább osztja azt a félelmet, hogy a menekültügyi válsághelyzetben a honvédség bevetését a határőrizetben lehetővé tevő jogszabályt Európában úgy értékelhetik, hogy erre nincs meg a kikezdhetetlen jogi felhatalmazás.