Az egyetemi docens kifejtette: Szírián belül van egy etnikai és egy vallási alapú polgárháború. Ebben számos vallási frakció, törzs, klán érintett, és mindegyiknek megvan a maga fegyveres szervezete.
Ők is igyekeznek területeket, gazdasági érdekeltségeket, például olajmezőket szerezni
. Emellett más országok is érintettek részben tanácsadókkal, részben szövetségesként, illetve aktívan a harcokban, továbbá számos állam a hozzájuk érkező menekültek miatt vált érdekeltté a konfliktus rendezésében. Valamilyen szinten érintett Törökország, Izrael, Libanon, Kína, Ausztrália, az Európai Unió, valamint Oroszország és az Egyesült Államok is - sorolta Kaiser Ferenc. Azt mondta:
Szíriában patthelyzet alakult ki, amelynek jelenlegi "nyertese" az Iszlám Állam.
Az egyetemi docens kitért arra is, hogy az Arab tavasz előtt az Aszad-rezsim működő diktatúra volt. Kiemelte továbbá, hogy a demokrácia ebben a világban nem értelmezhető, legalábbis nem úgy, ahogy nálunk. A szakértő felidézte, hogy
a demokrácia építését célzó amerikai koncepció Afganisztánban és Irakban sem szerepelt "túl fényesen".
Az NKE docense úgy véli, rövid távon jelenthet megoldást, ha megpróbálják ott tartani azokat, akik elmenekülnének. Felhívta a figyelmet viszont arra, hogy az is meglehetősen sokba kerül, ha ott helyben hoznak létre menekülttáborokat. Kaiser Ferenc szerint hosszú távon az jelentené a megoldást, ha Szírián belül véget érnének a harcok. Ehhez viszont valamennyi érintett szereplő egyezségére lenne szükség, továbbá arra, hogy találjanak egy "diktátort", akik képes fenntartani a rendet és felépíteni egy működő államot - mondta.