Amikor elfogadta nagyköveti kinevezését Barack Obama elnöktől, gondolta volna, hogy ilyen viharos időszakban érkezik?
Amikor felhívtak a Fehér Házból, hogy nagykövetnek jelöltek, nagyon izgatott voltam a lehetőség miatt. Jártam már korábban Magyarországon, és nagyon szerettem ezt az országot. Ugyanakkor azt is tudtam, hogy Magyarország geopolitikai középpontban fekszik, és a NATO és az Európai Unió tagjaként nagyon fontos ország. Tehát igen, tudtam, hogy bonyolult ügyekkel is kell majd foglalkoznom.
Sokan a menekültválság kezdete óta várnak egy esetleges nyilatkozatot az amerikai nagykövetségtől, de eddig nem került rá sor. Miért maradtak eddig csendben?
Ne tévessze össze a nyilvánosság előtti csendet a tétlenséggel. Már januári érkezésem óta kapcsolatban vagyunk a magyar kormánnyal, a civilszervezetekkel és a közvéleménnyel is az ügyben. Tudom, hogy a menekültválság nagyon komplex és dinamikus.
Azt is megértjük, hogy Magyarországnak szuverén államként joga van megvédeni a határait.
Mi azt támogatjuk, hogy az Európai Unió és benne Magyarország átfogó és egységes szemléletmódot alakítson ki erre a rendkívül nehéz helyzetre.
Említette a magyar kormányt. Ez azt jelenti, hogy Orbán Viktorral is tárgyal menekültügyben?
Nem, közvetlenül nem beszéltem a magyar miniszterelnökkel a témában, de gyakori összeköttetésben vagyok Szijjártó Péter külügyminiszterrel és a kormány több képviselőjével.
Nekik a kerítéssel kapcsolatban is kifejtette a véleményét?
Mint mondtam, Magyarországnak szuverén joga eldönteni, hogyan védi meg a határait. Számos emberrel folytattam részletes megbeszélést a menekültügyről. Az amerikai kormány képviselőjeként pedig segítséget is felajánlottam a magyar kabinetnek.
Milyen segítséget?
Legutóbb technikai segítséget és információt tudtam felajánlani a kormánynak, hogy megfeleljen a logisztikai és humanitárius kihívásnak, amellyel a sebezhető, otthonuktól elszakított emberek beáramlása miatt szembenéz. Az Egyesült Államok kormánya már világszerte 4,5 milliárd dollárt ajánlott fel, hogy segítsen a több mint 12 millió szíriai menekültön, akik a hosszú és pusztító konfliktus miatt elhagyták az otthonukat.
A nagykövetség ezenkívül közvetlenül is támogatta a segélyezésben közreműködő szervezeteket,
például a Magyar Vöröskeresztet, hogy irodát hozzanak létre a migránsok és menekültek megsegítésére a határnál. Ezt azon az összegen felül adtuk, amit az amerikai kormány a Nemzetközi Vöröskeresztnek, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának és más nemzetközi segélyszervezeteknek ajánlott fel. De sok kollégám személyesen is ruhát, cipőt és pénzt adományozott helyi vallási szervezeteken, iskolákon, civilszervezeteken keresztül. Mindent megteszünk, amit lehet, több szinten is.
És a menekültekkel való bánásmódra is tudott megoldást ajánlani?
Megértjük, hogy Magyarország nehéz helyzetben van, miközben megpróbál megfelelni az Európai Unió elvárásainak és a dublini rendelettel összhangban tevékenykedni. Ugyanakkor a menekültekkel való emberi bánásmódot hirdetjük. Az Egyesült Államok nincs abban a helyzetben, hogy megoldást kínáljon, a menekültek és migránsok emberi jogainak betartásáért viszont közbenjárhatunk.
Személyesen is követte a menekültek helyzetét? Járt menekülttáborban?
Azóta nagyon közelről követem a történteket, mióta Magyarországra érkeztem. Azt is el kell mondanom, hogy
a menekültellenes retorika, amit az országban hallok, és amit az újságokban olvasok, nagyon nem segít a helyzeten.
Ráadásul nem is a magyar embereket képviseli. Azok a magyarok, akiket én ismerek, vendégszeretők, gondoskodók, nagylelkűek és könyörületesek. A legerősebb hangok nem mindig azokat a magyarokat képviselik, akiket én ismerek. Személyesen is ismerek olyan embereket, civil- és vallási szervezeteket, akik lent vannak a határnál, önkéntes alapon segítenek.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter többször is úgy fogalmazott, hogy a nemzetközi média nem mindig úgy ábrázolja a magyarországi eseményeket, ahogy történnek. Ezzel tehát egyetért?
Néhány Magyarországról szóló nemzetközi híradás, amit láttam, csak egy oldalát mutatta be a válságnak. Azonban a másik oldalról, a menekültek segítése iránt elkötelezett magyarokról is beszélnünk kell. Úgy vélem, ez az a pont, ahol a mérsékelt hangok jobban el tudnák mesélni a történteket.
Hétfőn Magyarországra érkezett Robert Berschinski, az amerikai kormány emberi jogokért felelős helyettes államtitkára. Miért pont mostanra időzíti a látogatást?
Elég gyakran járnak amerikai államtitkárok Magyarországon – és ez jó dolog. Nincs külön ok a látogatására azon kívül, hogy meglátogat minket a nagykövetségen, és több kormányzati képviselővel, civilszervezettel és más emberekkel fog találkozni.
Áttérve a nemzetközi szintre, Orbán Viktor és Áder János köztársasági elnök is nemzetközi menekültáthelyezési kvótát javasolt. Részt tudna ebben venni az Egyesült Államok?
A menekültválság globális probléma, ezért a helyzet megoldásához széleskörűen meg kell osztani a terheket. Az Egyesült Államok nemrég kötelezettséget vállalt, hogy legalább tízezerrel több menekültet fogad be Szíriából. Fontos tudni azonban, hogy
a világ több mint 70 országából fogadunk be menekülteket.
Elkötelezettek vagyunk az iránt, hogy segítsük a világ konfliktuszónáiból menekülők integrációját.
Az Európai Unión belül – idetartozik David Cameron brit miniszterelnök és Angela Merkel német kancellár is – egyre több olyan hang van, amely szerint kevésbé kemény álláspontra van szükség Bassár el-Aszad szíriai elnökkel szemben.
Aszad nagyban felelős Szíria katasztrofális humanitárius válságért. Több mint 250 ezer szíriait öltek meg, és 12 millióan hagyták el az otthonukat.
Mégis, kell, hogy legyen lokális megoldás a problémára.
Egyetértek, hogy a probléma gyökerét kell megvizsgálni. A menekültek többsége szeretne hazamenni, és nem hagyta volna el az otthonát és a munkáját. A nemzetközi közösségnek, beleértve az Egyesült Államokat, ezért kell azon együtt dolgoznia, hogy stabilitást hozzon a térségbe, hogy az embereknek ne kelljen elmenekülniük. Az amerikai kormány emellett elkötelezett az áldozatok megsegítése mellett is. A Fehér Ház további 419 millió dollárral járul hozzá a szíriai háború érintetteinek támogatásához. A honlapunkon magyarul is megtalálható egy adatbázis, amit nemrég a Fehér Ház tett közzé a támogatásokkal kapcsolatban.
Visszatérve a magyar–amerikai kapcsolatokhoz, nyilvánvaló volt, hogy a kitiltási botrány megviselte a viszonyt. Most, hogy Vida Ildikó, a NAV elnöke lemondott, lát bármi javulást?
Külön nem kommentálhatok egyes kitiltásokat, de annyit elmondhatok, hogy az Egyesült Államok továbbra is elkötelezett a korrupció elleni harcban, ott, ahol erre szükség van.
A jövőben is készek vagyunk eszközként használni a kitiltást,
ha elegendő bizonyíték gyűlik össze a korrupciós tevékenységre.
A két ország közötti gazdasági kapcsolatok hagyományosan erősek, mostanában azonban a befektetési klímára panaszkodtak amerikai cégek. Ez visszalépést jelent?
Valóban igaz, hogy a két országnak évtizedek óta szorosak a kapcsolatai, ami nagy siker. Ugyanakkor továbbra is az egészséges befektetési hangulat mellett emelünk szót. A jó befektetési hangulatért ugyanis kiszámíthatóságra, korrektségre és átláthatóságra van szükség az országban.
És úgy érzi, ezek nincsenek meg Magyarországon?
Sok amerikai cég nagyon elégedett a tapasztalataival. Remek munkaerő, nagyszerű infrastruktúra és néhány iparágban remek adókedvezmények várják őket. Néhány jelenlegi és jövőbeni befektetőtől viszont azt hallom, hogy szeretnének kiszámíthatóságot és állandóságot a piacon. Kiegyensúlyozott játékszabályokat akarnak. Ez a jövőbeni külföldi befektetések miatt is fontos.
A végére egy személyesebb téma: sikerült beilleszkednie, mióta megérkezett?
Úgy érzem, hogy már az első 24 órában sikerült. Annyira örültem, hogy végre itt lehetek, mert nagyon sokáig tartott, mire végre felszállhattam a repülőgépre, és elkezdhettem a munkát. A családom is imád itt lenni, én pedig
minden reggel örömmel nézek az új nap elé, mindegy, milyen bonyolult is a munkám.
Sokan kérdezik tőlem, de mindig azt mondom, hogy professzionálisan hihetetlenül érdekes a munkám – élvezetesen megerőltető. Budapesten remek kulturális lehetőségek és nagyon jó éttermek vannak, a magyar emberek pedig kedvesek és barátságosak. Hétvégenként szeretünk vidékre autózni, vagy a Normafánál kirándulni. De az összes turistás helyen is voltam már: a Széchenyi fürdőben, a Művészetek Palotájában, az Operában vagy Aggteleken, Hollókőn és Szentendrén. Meg kell, hogy mondjam, nagyon jól érzem magam ennek a csodálatos országnak a felfedezése közben.
(Az interjú teljes, angol nyelvű szövegét az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének honlapján lehet elolvasni. )