Pénzért versenyeztetné az egyetemeket a kormány

Örülni fognak a tudományegyetemek a kormány új tervének, amely szerint akár tíz százalékkal több pénzt kaphatnak az intézmények az alapfinanszírozásból, ha jól teljesítenek a hallgatók és az oktatók. A szakemberek nem bánják a versenyt, de attól félnek, hogy néhány tudományterület és a vidéki egyetemek hátrányba kerülhetnek. 

Versenyre kényszeríti a magyarországi egyetemeket a kormány, ha októberben elfogadja a finanszírozás változtatásait. A felsőoktatási államtitkárság azt tervezi, hogy feladat alapú finanszírozást vezet be, azaz

a jól teljesítő intézmények akár 10 százalékkal több pénzt is kaphatnak.

Ahol viszont gyenge a képzés minősége, ott ugyanennyivel csökkenhet az alapfinanszírozás összege.

Több diplomás, több pénz

Azt, hogy egy adott egyetemen milyen a képzés,

az ott megszerzett diploma minősége és az oktatás tartalma alapján vizsgálják majd.

A kormány sokáig gondolkozott rajta, hogy a diplomákat milyen mérőszám alapján lehetne osztályozni, először arra gondoltak, hogy a végzés utáni két év átlagjövedelmét vetik majd össze, de ezt végül elvetették.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kara: jobban járhatnak. Forrás: MTI/Simó Endre

Palkovics László, felsőoktatási államtitkár az Origónak elmondta: végül úgy döntöttek, az lesz a legegyszerűbb, ha azt nézik meg: az adott egyetem végzősei közül hányan dolgoznak diplomás munkakörben.

Ha jó az arány, akkor túlfinanszírozzák az intézményt, ha viszont rossz, akkor „büntetik”, azaz kevesebb pénzt adnak.

Hasonlóan osztályozzák majd az oktatás minőségét, itt viszont az oktatók kutatási tevékenységét veszik majd figyelembe.

Milliárdok múlhatnak rajta

Összességében az eredmények tíz százalékkal javíthatnak, vagy ronthatnak az alapfinanszírozáson. Bár ez kevésnek tűnik, de

összességében milliárdokat jelenthet.

„A tudományegyetemek így valószínűleg több forrást fognak kapni, a többieknek pedig igyekezniük kell majd” – mondta az államtitkár, aki szerint a verseny az oktatás minőségén fog javítani.

A finanszírozási változtatásokat még a felsőoktatási kerekasztalnak is el kell fogadnia, ha pedig ez megtörténik, akkor legkorábban 2017-ben, de inkább 2018-ban léphetnek életbe.

Palkovics László szerint a tudományegyetemek jobban járhatnak. Fotó: Bielik István - Origo

Több hallgató kevesebbért

Másik változás lesz, hogy a különböző órákért különböző összeg fog járni az egyetemeknek. A tervek szerint a legkevesebb kredit az előadásokért fog járni, valamennyivel többet fizetnek majd a szemináriumokért, a harmadik kategóriába pedig az eszközigényes, kis létszámú tanórák fognak tartozni.

Még több pénz majd, ha egy oktató egy hallgatóval foglalkozik csak

– tipikusan ilyenek a művészeti képzések. A legtöbb pénzt pedig a klinikai oktatásért fizetik majd az egyetemeknek.

Eszközigényesebb órákért több kredit járhat az intézményeknek a kormány tervei szerint Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Aggasztó részletek

Az általunk megkérdezett egyetemi vezetők abban egyetértettek, hogy a verseny jót tesz majd a felsőoktatásnak, de aggódnak a részletek miatt. Problémát jelent például szerintük, hogy nagy különbség van a tudományterületek között: van, ahol nehezebb publikációkat megjelentetni, így nem biztos, hogy igazságos ezen az alapon összemérni az oktatók teljesítményét.

Egyikük azt is kiemelte, hogy

a vidéki egyetemek eleve hátrányban vannak,

ezekben az intézményekben például kevesebb akadémiai tag van.

Abban mindenki egyetértett, hogy a legnagyobb problémához képest ezek csak részletkérdések: a magyar felsőoktatás finanszírozása ugyanis akkor állhatna helyre, ha GDP-arányosan jóval többet költenének rá.

Átalakítják a bértáblát

Palkovics László arról is beszélt, hogy a finanszírozás mellett a felsőoktatási bértáblát is átalakítják.

Első lépésként az adjunktusi és a tanársegédi bérek fognak emelkedni.

A felsőoktatási törvény módosításának része lesz az intézmények vállalkozási szabadságának növelése is. Ennek értelmében átalakítanák a hatályos jogszabályokat úgy, hogy ha felsőoktatási intézményeknek harmadik féltől - nem közösségi forrásból - származik a bevétele, akkor a "valósághoz közeli módon" vállalkozhassanak.