Ahhoz már hozzászokott, hogy négerezik, lökdösik a folyosón, de ami a táborban történt, nagyon megviselte"
– mondta az Origónak az édesanya, akinek fiát ezúttal nem csak csúfolták. Komolyan meg is ijesztette őt az iskolatársa, aki kést nyomott a torkához.
A megfenyegetett fiú színes bőrű, mert az apja nigériai, az anyja pedig magyar.
Az édesapa is magyar állampolgár, a '90-es évek óta él Magyarországon, a gyerek már itt született, magyar ajkú.
Intő jel lehetett volna, hogy Siófokon, a sóstói táborból a szabadprogram ideje alatt a városba kimenve állítólag
több gyerek rugós bicskát, pillangókést vásárolt.
Ezeket ugyan a felügyelő tanár a hírek szerint elvette a nagyfiúktól, de úgy tűnik, az egyik hetedikesnél maradt egy pillangókés.
Ezzel játszott a fiú a táborba visszatérve, amikor a sértett gyerek édesanyja – nem ez az igazi neve, de hívjuk Tímeának – elmondása szerint a fia – őt pedig nevezzünk Dánielnek – belépett a sátorba. Ekkor a hetedikes, késes fiú megkérdezte Dánielt, fél-e tőle. Dániel először azt mondta, hogy nem.
Az idősebb fiú a nyakához tette a kést, és újra megkérdezte: "És most?" Majd azt kiabálta neki, hogy: "Takarodj innen te bevándorló, ebből az országból!" Dániel végül kijött a sátorból. Mikor a tábor véget ért, szótlanul, szomorúan kullogott haza.
Ez a máskor vidám, beszédes fiútól szokatlan magatartás tűnt fel az édesanyjának,
aki végül kiszedte belőle, mi történt.
A gyereket nagyon megviselte, ami történt – mondta az édesanya, aki szerint nemcsak ő, de a támadó fiú anyja is kis híján sokkot kapott, amikor megtudta, mi történt a fiúk között. A gyerek elismerte, hogy "hülyeséget csinált" - idézte fel Tímea az Origónak az ezt követő eseményeket.
Az anya elmondása szerint, amikor kérésére az iskola igazgatója felelősségre vonta a nagyobbik fiút, akkor a hetedikes srác sírva fakadt, és megijedt. "De képzelje, hogy megviselte mindez az én fiamat, aki most, több mint két hónappal az események után kezdi csak túltenni magát rajta" – mondta.
Az anya feljelentést tett a rendőrségen, ám a hatóság megszüntette a nyomozást. Az Origo birtokába került határozat szerint azért, mert a hetedikes fiú gyermekkorú, ami kizárja a büntethetőségét. A határozat szerint amúgy Dánielnek "az esettel összefüggésben sérülése nem keletkezett".
Az Origo megkereste az általános iskola igazgatóját, ám ő nem kívánt az esetről nyilatkozni, csak annyit mondott:
Ezt a szülővel lerendeztem, mindent megbeszéltünk, a gyerekek kibékültek, úgyhogy semmi gond nincs."
Az édesanyától az Origo úgy tudja, a támadó fiú büntetést is kapott: nem mehet többé az iskola rendszeres nyári táborába. Ezenkívül információink szerint az igazgató utasításba adta, hogy az osztályfőnöki órákon beszéljenek a pedagógusok a gyerekekkel a bevándorlás kérdéséről.
Megjegyzés
Cikkünk megjelenése után az Erzsébet táborokat szervező Erzsébet Üzemeltető Kft. jelezte, hogy a cikkünkben és a rendőrségi hartározatban is szereplő nyári tábor nem lehetett Erzsébet-tábor, mert azt csak három magyarországi helyszínen tartanak: Balatonberényben, Fonyódligeten és Zánkán. Az ügyvezető a rendőrséget is kérte, hogy a határozatból töröljék az Erzsébet-tábor kifejezést.
Ugyan közvetlen ok-okozati összefüggés nem érzékelhető, nehéz a színes bőrű fiúval történteket elválasztani attól, hogy Magyarországon gyakorlatilag tavasz, de a nyár eleje óta mindenképpen a menekülttéma uralja a médiát, a kormányzati kommunikációt, és gyakran a közbeszédet is.
Az pedig a Tárki kutatásaiból derül ki, hogy 2015-ben rekordot dönt az idegenellenesség. A Tárki a 90-es évek óta méri az idegenellenesség mértékét, ez alapján a kezdeti gyors növekedés (1992–1995) után az idegenellenesség előbb ingadozott, majd 2002–2011 között meglehetősen stabil volt.
Az idegenellenesek aránya a Tárki kimutatásai alapján az utóbbi pár évben 2012-ben nőtt a leginkább,
2015 elején pedig már a válaszadók 46 százaléka mondta azt, hogy senkit nem kéne beengedni,
5 százalék volt idegenbarát, míg a mérlegelők aránya 45 százalék volt.
A 2015. júliusi adat ismét a 2014-es szinten áll, tehát magas, de nem nőtt tovább a nemzeti konzultáció, a plakátkampány és a Szerbia felől jövő migránsok médiában is nagy hangsúlyt kapott áradása miatt. Ugyanakkor megnőtt a mérlegelők, és felére csökkent az idegenbarátok aránya.
Az álidegenektől is tartunk
A magyarok többsége ellenzi még egy nem létező népcsoport betelepülését is az országba, nem beszélve a létezőkről. Érdekes nyomon követni a "pirézekkel" szembeni ellenszenv erősödését. A nem létező népcsoportot a Tárki kutatói azért találták ki, hogy megvizsgálják, megjelenik-e az idegenellenesség egy olyan fiktív népcsoporttal szemben is, amelyet senki sem ismerhet, a velük szembeni előítéletnek pedig nincs racionális alapja. Az eredmények azt mutatják hogy velük szemben is megjelenik az elutasítás. A júliusi adatsorból az derül ki, hogy még az igazán ártalmatlan pirézeket sem engedné be az országba a mérlegelők fele.