Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Több év börtön, illetve a kitoloncolás fenyegeti hétfő éjfél óta azokat, akik illegálisan próbálnak belépni Magyarország területére. Súlyos börtönbüntetés vár az embercsempészekre, és a lakosság élete is megváltozik.
Mindenkire, így a menekültkérdést eddig csak távolról, a médiából követőkre is hatással lehet, ha – élve a szeptember 15-én hatályba lépő törvény adta felhatalmazással – a kormány beváltja ígéretét, és kihirdeti a menekültügyi válsághelyzetet. Orbán Viktor közölte, hogy erről a keddi kormányülésen döntenek.
A válsághelyzet kihirdetése első körben hat hónapra szól, de korlátlan ideig meghosszabbítható.
Ha a menedékkérelemért folyamodók száma meghaladja
Ha a tranzitzónában tartózkodók száma meghaladja
Azonban ezeknek a feltételeknek sem kell feltétlenül megfelelni, mert a törvény azt is kimondja, hogy a fenti eseteken kívül elrendelhető a válsághelyzet bármely olyan, a migrációs helyzettel összefüggő körülmény miatt is, amely valamely település közbiztonságát közvetlenül veszélyezteti, különösen, ha egy befogadóállomáson zavargás tör ki, vagy erőszakos cselekményeket követnek el.
Ilyen válsághelyzetben az állami szervek, hatóságok a törvény szerint "igénybe vehetik" az állam vagy a helyi önkormányzat tulajdonában, vagyonkezelésében lévő, továbbá a többségi állami vagy önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok ingó és ingatlan vagyonát. Az igénybevételt az adott ingatlant bármilyen jogcímen használó harmadik személyek tűrni kötelesek – rögzíti a jogszabály.
A hatóságoknak könnyítés a törvénycsomag azon eleme, amely szerint a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben elrendelt szállítási feladatok végrehajtásában részt vevő járművek üzemeltetői, illetve az adott járművek nem kötelezhetők útdíjfizetésre.
Az új jogszabályok bűncselekménnyé nyilvánítják, és
kiutasítással szankcionálják az illegális határátlépést, illetve a határzár megrongálását.
Ezt azt jelenti, hogy esélyük sincs a menedékjogra azoknak, akik a 177 kilométeres magyar–szerb határon felállított határzáron keresztül próbálnak bejutni az országba.
A biztonsági határzár, vagyis a kerítés megrongálása sem csak szabálysértésnek,
hanem súlyosabb bűncselekménynek számít szeptember 15-től.
Alapesetben a kerítésrongálásért még hosszabb börtönbüntetés járhat, mint a határzáron át végrehajtott tiltott határátlépésért.
A kerítés megsemmisítéséért vagy megrongálásáért 1–5 év szabadságvesztés jár, de akár 8 évet is kaphat az, aki fegyveresen, felfegyverkezve vagy tömegzavargás résztvevőjeként követi el a bűncselekményt.
Ha mindez egyszerre valósul meg, az már 5–10 év szabadságvesztést jelent.
Enyhébb, egy év szabadságvesztés jár a határzár építésével vagy karbantartásával kapcsolatos munkavégzés akadályozásáért.
A fentiekért kiszabott szabadságvesztést azonban aligha kell majd magyar börtönben letölteniük az elítélteknek, ugyanis a végrehajtandó vagy próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésnél nem mellőzhető az elkövető kiutasítása – legalább két évre – Magyarországról.
Kivétel azért van: a kiutasítás az elítélt kérelmére különös indokból legfeljebb három hónappal elhalasztható, illetve hivatalból el is kell halasztani, ha az elítélt egyévesnél fiatalabb gyermekét gondozza, avagy 12. hetet meghaladó várandós – ez esetben a halasztás legfeljebb egy év lehet.
Ám ezek a kivételek nem érvényesek, ha az érintettek súlyosan veszélyeztetnék a közbiztonságot vagy a közrendet.
Az eljárások felgyorsítását is új szabályok biztosítják.
A határzárral összefüggő büntetőügyekben gyorsított eljárást és bíróság elé állítást kezdeményez a vádhatóság. Ha az elkövető a bűncselekményt beismerte, őt az ügyész a gyanúsítotti kihallgatásától számított 15 napon belül, tetten érés esetén pedig 8 napon belül állítja bíróság elé – utóbbi esetben beismerés sem szükséges.
Szintén szeptember 15-től az új szabályok szerint súlyosabban büntetendő az embercsempészés. Az eddigi 3 évig terjedő szabadságvesztés helyett majd 5 év börtön is kiszabható, minősített esetekben pedig az 5 év, illetve a 8 év helyett 8, illetve 10 év is lehet a szabadságvesztés maximuma.
Az embercsempészés szervezője vagy irányítója például a korábbinál súlyosabb büntetésre számíthat.
Szigorították embercsempészés esetén a vagyonelkobzás szabályait is:
a bűncselekmény elkövetési ideje alatt szerzett vagyont immár kötelezően elkobozzák.
Szintén szeptember 15-től a kormány felgyorsítaná a menedékkérelmek elbírálását. Erről a múlt heti Kormányinfón Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta, a kérelmek jogerős elbírálása legfeljebb 12 napig tart majd. Első körben 8 nap alatt kell elbírálnia a kérelmet a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalnak.
Ugyanitt Lázár János azt is bejelentette, hogy a menekülteknek a határon lesz módjuk arra, hogy benyújtsák a menekültkérelmüket. Ott várják őket a bevándorlási hivatal munkatársai, és
ha feltorlódik a sor, akkor sokan Szerbia területén várakoznak majd arra, hogy benyújthassák a kérelmüket.
Ez jelentős változás a korábbi, a határra telepített, csak Szerbia felé nyitott tranzitzónák ötletéhez képest.
A miniszter szavaiból úgy tűnt, hogy a Szerbia felől érkezők szinte egyáltalán nem számíthatnak arra, hogy menekültstátuszt kapjanak Magyarországon, ugyanis Lázár János szerint
amíg a biztonságos harmadik országok kijelölése nemzeti hatáskör az EU-ban, addig Magyarország ilyennek tartja Görögországot és Szerbiát is,
ezért oda a menedékkérők visszaküldhetők. Erről hétfő este Aleksandar Vulin szerb munkaügyi miniszter azt mondta, hogy az éjféli határzár után a senki földjén rekedt menekültek – azok, akik nem jutottak be Magyarországra – visszatérhetnek Szerbiába. Azokat viszont, akik bejutottak Magyarországra, de kiutasították őket, Szerbia nem fogadja vissza.
A menekültügyi válsághelyzetben a kormány tervei szerint a rendőrség és a honvédség kiterjesztett jogköröket kap, de ezt a jogszabálycsomagot még nem fogadta el az Országgyűlés, ezért még nem alkalmazható. A Ház várhatóan a jövő hét elején szavaz erről.
Mivel a Jobbik támogatja a tervet, velük meglesz a Fidesz–KDNP-nek a változtatáshoz szükséges kétharmados támogatás.
Ha ezek a kiegészítő szabályok is életbe lépnek, akkor a rendőrség kiterjesztett jogkörében az egyenruhásoknak joguk lesz a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben – járványügyi intézkedés indokával – bármilyen útvonalat vagy közterületet elzárni, nyilvános és közforgalmú intézmények működését korlátozni.
Az eredeti törvényjavaslat szerint
a rendőr jogosult lett volna magánlakásba – hatósági nyilatkozat nélkül is – behatolni,
ha mondjuk "Magyarország területén jogellenesen tartózkodó személy felkutatása" a célja, és azt gyanítja, hogy ilyen ember van a lakásban, ám a fideszes Kósa Lajos időközben benyújtott egy módosítót, amely ezt a passzust törölni javasolja, mondván: a többi pont megfelelő felhatalmazást ad a rendőrségnek az elhagyni javasolt feladatok ellátására is.
A kiterjesztett jogkörökről szóló törvénycsomag megszavazása és életbe lépése után – válsághelyzet kihirdetése esetén – a határ védelmére lehetne vezényelni a honvédséget,
a katonai egységek pedig használhatnának gumilövedéket, mert az már nem minősülne lőfegyverhasználatnak.
Nemcsak a gumilövedék nem minősülne a tervek szerint fegyverhasználatnak, hanem "a pirotechnikai eszköz, a könnygázgránát használata, továbbá az elfogóháló lőfegyverrel vagy az e célra szolgáló, egyéb kilövőeszközzel történő célba juttatása" sem.
Kezelhetetlen, robbanással fenyegető helyzet alakulhat ki a magyar–szerb határon – mondta az Origónak Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő.
A hétvégén több mint 13 ezer menekült érkezett Magyarországra. Tarjányi Péter szerint ez óriási szám, pláne úgy, hogy most naponta legfeljebb 100-150 család regisztrációját, kezelését tudják elvégezni a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal munkatársai. Fáradtak, és kevesen vannak – mondta, emlékeztetve arra, hogy
a fáradtság, az elkeseredettség a menekültek körében is egyre jellemzőbb.
Miközben a politikusok vitatkoznak, felelősséget keresnek, a déli határon az események elmennek mellettük – állapította meg Tarjányi Péter. Úgy vélte:
most nem a szíriai háború megoldását kellene keresni, hanem azért kellene tenni, hogy Röszkénél legyen elég orvos, sátor, bevándorlási munkatárs, szállás, élelem.”
A szakértő szerint azért fontos a normális állapot, mert olyan körülmények alakulhatnak ki, hogy az akár túszhelyzetet is okozhat.
